***

El�sz�

A cikkben, mindig az adott v�laszt�si �vben indul� �j p�rtok ker�ltek kiemel�sre, de a teljess�g ig�nye n�lk�l, hiszen t�bb sz�z form�ci� pr�b�lkozott az elm�lt 36 �vben, valamint bizony�ra akadhattak olyan szervezetek is melyek l�tez�se elker�lhette a figyelmemet.

Kutat�saim sor�n igyekeztem a fellelt �rdekess�geket k�l�n kiemelni, p�ld�ul a r�g elfeledett, de frapp�ns fant�zianevekkel rendelkez� szervezeteket, melyek a p�rtnevek rengeteg�ben, k�l�n gy�ngyszemek voltak. Ez�ltal kev�sb� lett sz�raz ez az anyag, viszont ann�l ink�bb hossz�.

A kitart�knak j� sz�rakoz�st, b�ng�szget�st �s nosztalgi�z�st k�v�nok!

***

Haz�nkban minden politikai t�bor volt valamelyik id�szak�ban kis p�rt. A szerencs�sebb szervezetek kicsik�nt kezdt�k �s az id� el�rehaladt�val n�veked�si p�ly�ra �lltak (FIDESZ), de akadtak olyanok is, akik nagyk�nt indult a p�lyafut�suk, majd id�vel a t�rt�nelem s�llyeszt�g�dr�be ker�ltek (MDF, SZDSZ, FKgP). Volt n�h�ny, fel�vel� p�ly�n l�v� form�ci�, mely hirtelen zuhan�snak indult (MSZP, Jobbik), �m a rendszerv�lt�s �ta l�trej�tt p�rtok nagy r�sze, r�vid �let� volt. Igaz, akadtak olyanok is, melyek eg�sz sok�ig k�zd�ttek az�rt, hogy k�pviseletet szerezzenek a parlamentben, ezek vagy sikerrel j�rtak, ak�r annak �r�n is, hogy m�s p�rtokkal sz�vetkeztek (P�rbesz�d Magyarorsz�g – mely alakul�s�t�l kezdve soha nem indult �n�ll� p�rtk�nt), vagy nem j�rtak sikerrel �s egyszer sem tudtak az �h�tott hatalom k�zel�be ker�lni (Munk�sp�rt).

A p�rtalap�t�si l�z kora

Az �llamp�rt megsz�n�s�vel, valamint a jogi keretek megteremt�s�vel, 1990-re a demokr�cia �tj�ra l�pett Magyarorsz�g. Ekkor volt a p�rtalap�t�si l�z id�szaka is: �jra szervez�dtek a t�rt�nelmi p�rtok, mellett�k pedig megjelentek �j er�k is a politikai platformon (p�rtok, civilszervezetek, egyes�letek form�j�ban).

A rendszerv�lt�s ut�ni els� szabad orsz�ggy�l�si v�laszt�sok megtart�s�val vir�gozni kezdett Magyarorsz�gon a t�bbp�rtrendszer. 1990-ben t�bb mint 50 k�l�nb�z� form�ci� pr�b�lt indulni a v�laszt�sokon, k�z�l�k azonban csak 28 szervezet tudott valamely ter�leti szavaz�lapon egy�ltal�n megjelenni, orsz�gosan pedig 12 p�rt tudott minden szavaz�lapon szerepelni.

/Forr�s: IFES (International Foundation for Electoral Systems)/

A rendszerv�lt�s id�szak�ban ismertebb p�rtokon t�l az al�bbi p�rtok indultak m�g az 1990-es v�laszt�son:

1. Magyarorsz�gi Szoci�ldemokrata P�rt (MSZDP) – Az eredeti p�rt, Magyarorsz�g legr�gebbi p�rtjai k�z�tt volt, 1890-ben alap�tott�k, de a kommunista id�kben beolvasztott�k a kommunista p�rtba. �jj�alakul�sakor tagjai (Petrasovits Anna) r�szt vettek a kerekasztal t�rgyal�sain �s a b�k�s �tmenet egyik meghat�roz� t�nyez�je volt a szervezet.
2. V�llalkoz�k P�rtja Egyes�let (VP)
3. Hazafias V�laszt�si Koal�ci� (HVK)
4. Magyar N�pp�rt (MNP) – egykori Nemzeti Paraszt P�rt ut�dja
5. Magyarorsz�gi Z�ld P�rt (MZP)
6. Nemzeti Kisgazda �s Polg�ri P�rt (NKPP)
7. Somogyi Reformsz�vets�g, Somogyi Kereszt�ny Koal�ci� (SKK)
8. Magyar Radik�lis P�rt (MRP) – antikommunista p�rt, mely a szigor�bb rendszerv�lt�s k�vetelte
9. Magyarorsz�gi Sz�vetkezeti �s Agr�rp�rt (MSZAP)
10. Bajcsy-Zsilinszky Endre Bar�ti T�rsas�g (BZSBT) – antifasiszta �s nemzeti f�ggetlens�g elv�n alapul� szervezet volt
11. Magyarorsz�gi Cig�nyok Demokratikus Sz�vets�ge
12. Magyar Vid�k P�rtja
13. Szent Korona T�rsas�g – monarchikus hagyom�nyokat (kir�lys�g int�zm�ny�t, r�gi jogrend tisztelet�t) t�mogat� p�rt
14. Kereszt�ny Nemzeti Uni� – vall�sos, konzervat�v p�rt, erk�lcsis�g �s nemzeti �rt�k v�delm�t tartott�k fontosnak.
15. Magyar Igazs�g P�rtja – antikommunista, radik�lis p�rt, a teljes elsz�moltat�s h�ve volt.
16. Magyar Okt�ber P�rt – r�vid �let�, radik�lis, antikommunista form�ci�, az ellenz�ki kerekasztalt is ellenezt�k, ’56-os eszm�k h�vei voltak.
17. V�laszt�si Sz�vets�g (VSZ) 
18. F�ggetlen Magyar Demokrata P�rt (FMDP)
19. Magyar Szabads�g P�rt (SZP) – t�rt�nelmi p�rt volt, de felsz�molt�k a kommunist�k. Antikommunista, nemzeti p�rt a rendszerv�lt�skor alakult �jj�
20. Magyar F�ggetlens�gi P�rt (MFP) – t�rt�nelmi p�rt volt, de felsz�molt�k a kommunist�k. Antikommunista, nemzeti p�rt a rendszerv�lt�skor alakult �jj�.
21. Agr�rsz�vets�g – Nemzeti Agr�r P�rt (ASZ) 

A r�gi egyp�rtrendszer �jj�szervezett ut�dp�rtja, az MSZMP, valamint az itt felsorolt p�rtok egyike sem tudott list�n bejutni a parlamentbe, viszont az Agr�rsz�vets�g egy�ni k�rzetben tudott gy�zni, �gy volt k�pviselete az 1990-ben megalakult els� demokratikus parlamentben.

A Szovjet megsz�ll�s traum�ja, majd a b�kly� felold�sa ut�n felszabadul� „tenni akar�s” energi�ja, igencsak lek�pez�d�tt az els� v�laszt�s alkalm�val. Ezt bizony�tja a hajland�s�g, buzg�s�g, mikor t�bb mint �tven szervezet mozdult meg az�rt, hogy belesz�lhasson a majdani �gyek alakul�s�ba.

Ahogy �n l�tom, az indul� politikai csoportok nagy r�sz�nek nagyj�b�l egy c�lja volt, m�rs�klett�l f�gg�en: megszabadulni a megsz�ll�kt�l, kommunist�kt�l, meg�lni a nemzettudatot, megteremteni a szabad versenyt, nyitni nyugat fel�. T�bbnyire jobb oldali p�rtok voltak, illetve megjelent a liber�lis szeml�let is, mely ekkor m�g egy�ltal�n nem azzal a jelent�ssel b�rt, mint napjainkba.

A ’90-es v�laszt�sokat k�vet�en, csup�n hat p�rt (MDF, SZDSZ, FKgP, MSZP, FIDESZ, KDNP) tudott k�pvisel�csoportot fel�lltani (ekkor m�g 10 k�pvisel� kellett a frakci�alak�t�shoz).

Forr�s: https://static.valasztas.hu/v98stat/1990_parl.htm /

Tanulni, tanulni, tanulni

– mondta Vlagyimir Iljics Lenin a Szovjetuni� N�pbiztosok Tan�cs�nak eln�ke.

Ironikus, hogy a szovjet id�kt�l szabadulni k�v�nt magyar demokr�cia kezdet�n ez a mond�s volt a legigazabb, amit mondani lehetett. Az els� demokratikus parlament tagjainak nagy r�sze tanul� volt. M�g, ha n�melyiknek volt is hasonl� k�pzetts�ge, a gyakorlatban szinte mind tanulta a politik�t, a demokratikus parlamenti m�k�d�st, a jobb oldali, korm�nyon l�v�k a hatalomgyakorl�st, vezet�st, ir�ny�t�st.

A volt szocialista orsz�gok k�z�l ritkas�gsz�mba ment, hogy az els� demokratikus korm�ny v�gig vitte a ciklus�t. Mit�l volt ez olyan neh�z?

A meg�r�k�lt tervgazdas�gr�l �t kellett �llni a piacgazdas�gra, ez pedig nem volt k�nny�: elad�sodott az orsz�g; sz�tesett a r�gi keleti piac; a szocialista nagyipar ekkorra m�r elavult, vesztes�ges �s fenntarthatatlan volt. A magyar orsz�ggy�l�s azonban m�g ha neh�zs�gek �r�n is, de kitartott.

A ’94-es v�laszt�sok idej�n, 31 szervezet jelentkezett be az orsz�g sors�nak ir�ny�t�s�ra. Voltak p�rtok melyek megsz�ntek, de akadtak olyanok is, akik ekkor alakultak �s indultak el el�sz�r:

• Munk�sp�rt (MP) – MSZMP ut�dp�rtja, ekkor indultak el�sz�r ezzel a p�rtn�vvel
• Magyar Igazs�g �s �let P�rtja (MI�P) – MDF-b�l kiz�rt tagok alak�tott�k meg a p�rtot (Csurka Istv�n vezet�s�vel)
• K�zt�rsas�g P�rt (KP) – Palot�s J�nos alap�totta, a p�rt a v�llalkoz�i szf�ra �rdekeit tartotta szem el�tt.
• Nemzeti Demokrata Sz�vets�g (NDSZ) - Pozsgay Imre (MSZP) �s B�r� Zolt�n (MDF) alap�totta 1991-ben
• Z�ld Alternat�va (ZA) - A kor�bbi Magyarorsz�gi Z�ld P�rtb�l kiv�lt, m�rs�keltebb �kol�giai ir�nyvonalat k�pvisel� csoport alak�totta meg
• Egyes�lt Kisgazda P�rt (EKGP) – FKgP kiszakad�kb�l �ll�, �j form�ci�, akik kevesellt�k a nagy FKgP radikalizmus�t.
• Kiegyez�s F�ggetlen Kisgazdap�rt – FKgP kiszakad�kb�l �ll�, �j form�ci�, akik sokalt�k a nagy FKgP politiz�l�s�t, f�leg a f�ldk�rd�s rendez�s�t illet�en. M�rs�keltebb politiz�l�st t�zt�k ki c�lul.
• Konzervat�v P�rt, a Gazd�k �s Polg�rok Sz�vets�ge – FKgP kiszakad�kb�l �ll�, �j form�ci�, akik ink�bb „�riasabb” p�rtot akartak, szemben a n�piesebb zajos hangokat megsz�laltat� nagy p�rtal.
• Magyar Piacp�rt - Egy radik�lisabb gazdas�gv�delmi �s nemzeti �rdekeket hangs�lyoz� form�ci� volt
• Rendszerv�lt�k Orsz�gos Sz�vets�ge – a rendszerv�lt�ssal el�gedetlen csoport p�rtja

A rendszerv�ltoz�s ut�ni els� n�gy �v, sokaknak nagy csal�d�st okozott, az emberek �s a politikusok egyar�nt r�j�ttek, hogy az �h�tott jobb nyugati �let elj�vetele nem fog oly k�nnyen elj�nni. Maradt h�t a szabads�g �let�rz�se.

Meg�llap�that�, hogy ezen a v�laszt�son indul�, �j form�ci�k d�nt� t�bbs�ge kiv�lt parlamenti k�pvisel�k �ltal l�trehozott p�rt volt. F�leg a F�ggetlen Kisgazda P�rt sorozatos p�rtszakad�sa szapor�totta meg az �j indul� szervezetek sz�m�t, az akkori �j p�rtvezet�nek Torgy�n J�zsefnek a politikai strat�gi�j�val, vezet�si st�lus�val �s a koal�ci�s korm�nyz�shoz val� viszonyul�s�val t�bben nem �rtettek egyet, �gy sokan kil�ptek �s �j p�rtot alap�tottak.

A v�laszt�sokat k�vet�en b�r hatalomv�lt�s t�rt�nt, de v�g�l ugyanaz a hat frakci� tudott megalakulni, mint n�gy �vvel ezel�tt, valamint az Agr�rsz�vets�g ism�t, a V�llalkoz�k p�rtja pedig els� �zben tudott egy�niben k�pvisel�vel jelen lenni a parlamentbe.

/Forr�s: https://static.valasztas.hu/v98stat/1994_parl.htm /

A soksz�n�s�g alkonya – 1998

A kezdeti demokr�ci�k velej�r�ja, hogy megannyi v�lem�nynek �s ir�nyzatnak vannak �rdemi t�mogat�i, �gy az orsz�ggy�l�sben sz�mos szervezet tudja k�pviseltetni mag�t.

Az id� m�l�s�val, form�l�dik a t�rsadalom, polariz�l�dni kezd a politikai szint�r, a v�laszt�i akaratnak megfelel�en megkezd�dik a t�mb�s�d�s. Ez term�szetes folyamat, �s ha ezt egy p�rt id�ben felismeri, akkor politikai j�tszm�kkal, manipul�l�ssal, monopol helyzetbe tud ker�lhet. A FIDESZ ilyen p�rt volt. 1994-es v�laszt�sokon �ppen, hogy csak �jra beker�lt a parlementbe az akkor m�g liber�lis eszm�ket vall� p�rt, majd 1998-as v�laszt�sokon m�r a leger�sebb jobb oldali korm�nyz�p�rtt� n�te ki mag�t.

1998 lesz egy j� ideig az utols� olyan v�laszt�s, ahol m�g viszonylag soksz�n� lesz a parlamenti patk�. Ekkor 27 szervezet indult neki a v�laszt�soknak. Ism�t sz�mos �j alakulat jelent meg a k�zd�t�ren:

• Egy�tt Magyarorsz�g�rt Uni� (EMU) – c�lja az volt, hogy a p�rtok felett �ll�, az orsz�g�rt egy�ttm�k�d�st szorgalmaz� er�t k�pviseljen
• Magyar Demokrata N�pp�rt (MDNP) – Az MDF kett�szakad�sa ut�n j�tt l�tre, Szab� Iv�n vezet�s�vel
• �j Sz�vets�g Magyarorsz�g�rt (�SZM) – az FKgP-b�l kiszakadt politikusok hozt�k l�tre.
• �sszefog�s Magyarorsz�g�rt Uni� (�MU) – �jabb FKgP-b�l kiszakadt form�ci� G. Nagyn� Macz� �gnes vezet�s�vel l�trej�tt p�rt
• Magyarorsz�gi �j Baloldal (M�B) – baloldali szervezet, mely a szoci�lis k�rd�sekre helyezte a hangs�lyt
• Somogy�rt Egyes�let – egy jelent�s region�lis civil szervezet, mely erej�t j�l mutatja, hogy tudott egy�ni jel�ltet �ll�tani (k�s�bbiekben (2006) nyerni is tudtak Gyenesei Istv�n r�v�n)
• Szoci�ldemokrata P�rt (SZDP)
• Egy�tt Magyarorsz�g�rt Egyes�let – a p�rtok megosztotts�ga ellen fell�p� szervezet
• Kereszt�ny Szoci�lis Uni�: - a KDNP v�ls�g�ra alapozva l�trej�tt �j, jobboldali p�rt

Tov�bbra is jellemz�en p�rtszakad�sok k�vetkezt�ben kil�pett k�pvisel�k �ltal alap�tott �j szervezetek pr�b�ltak friss er�k�nt megjelenni a v�laszt�son (tov�bb szakadt az FKgP �s az MDF, valamint a KDNP is a v�ls�g kor�t �lte), de ez�ttal megjelentek olyan �j form�ci�k is, akik az elm�lt id�szakban tapasztalt megosztotts�g ellen k�v�ntak tenni.

Az ekkorra m�r megszokott� v�l� �lland�an bejut� hatp�rti parlament �sszet�tele megv�ltozott. Tov�bbra is hat frakci� alakult az orsz�ggy�l�sben, de ez�ttal a KDNP kiesett a parlamentb�l, helyette a radik�lis jobboldali MI�P jutott be �s tudott k�pvisel�csoportot alak�tani. A rendszerv�lt�s leger�sebb p�rtja, az MDF is m�r csak a FIDESZ-szel �sszefogva tudott beker�lni az orsz�ggy�l�sbe.

/Forr�s: https://static.valasztas.hu/onkval2006/hu/15/ogy1998.html /

Rekordok v�laszt�sa – 2002

Minden id�k legszorosabb eredm�ny�t hozta a 2002-es v�laszt�s, mind�sszesen 10 mand�tum* t�bbs�ggel tudott nyerni a bal-liber�lis oldal. Egyben a rendszerv�lt�s �ta ez volt a legmagasabb r�szv�tellel zajl� referendum (73,5 %).

2002-ben tov�bb menetelt�nk a k�t p�lus�v� v�l�s �tj�n. M�r a v�laszt�son indul� szervezetek sz�ma (23) is visszaes�st mutatott. Akkoriban indul� �j form�ci�k:

• CENTRUM �sszefog�s Magyarorsz�g�rt (Centrum P�rt) – a „k�tp�lus�v�” v�l� politika ellen k�zd�ttek, Kupa Mih�llyal az �len. T�bbek k�z�tt a KDNP-vel �sszefogva indultak �s a „harmadik �t” keres�s�re k�n�ltak alternat�v�t.
• �j Baloldal P�rt – Az MSZP-b�l kiv�lt politikusok alap�tott�k (pl.: Sz�r�s M�ty�s)
• Reform Kisgazdap�rt (RKGP) – FKgP-b�l kiv�ltak ind�tott�k a p�rtot a v�laszt�son.
• Kisgazdap�rt, a Kisgazda Sz�vets�g P�rtja – MI�P-pel sz�vets�gben l�v� volt FKgP-b�l kiszakadtak indultak el�sz�r ezen a n�ven, 2002-ben.
• L�tbiztons�g�rt P�rt (L�T P�rt) – c�lja a l�tminimum alattiak k�pviselete volt
• Magyar Nyugd�jasok P�rtja
• Magyar V�delem P�rtja (MAVEP)
• Magyar Reform P�rt (MRP)
• Magyarok Vil�gsz�vets�ge P�rt
• F�ggetlenek F�ruma
• Magyarorsz�gi Kisebbs�gek P�rtja
• Nemzeti Egys�g P�rtja
• Sz�vets�g a Nemzet�rt P�rt

Ekkorra m�r csak 4 p�rt tudott bejutni a parlamentbe, k�zt�k az MDF ism�telten csak a FIDESZ-szel �sszefogva. A radik�lis MI�P egy ciklust k�vet�en kiesett a parlamentb�l.

A rendszerv�lt�s �ta hagyom�nyosan beker�l� p�rtok k�z�l pedig ez�ttal m�r v�g�rv�nyesen felmorzsol�dott a Torgy�n f�le FKgP. M�r a legelej�t�l, szinte par�di�ba men�en apr�z�dott a p�rt, v�laszt�sr�l, v�laszt�sra, v�g�l itt is t�bb kisgazda form�ci� versengett a v�laszt�k kegyei�rt, akik eddigre teljesen elp�rtoltak ezekt�l a szervezetekt�l.

/Forr�s: https://static.valasztas.hu/dyn/pv10/outroot/vstat2/2002_parl.htm /

A stagn�l�s id�szaka

Az �jdemokr�ci�nk 16. esztend�j�re �gy t�nt, nagyj�b�l be�llt a politikai egyens�ly Magyarorsz�gon.

Volt egy er�s polg�ri jobbk�z�p n�pp�rt, mely a rendszerv�lt� jobb oldali t�bort gy�jt�tte �ssze a FIDESZ �gisze alatt (ezt a sz�vets�get legink�bb a kor�bbi n�pnemzeti-konzervat�v p�rtok volt tagjai, r�gi MDF �s FKgP k�pvisel�k, valamint �j sz�vets�gese, a KDNP prominens szem�lyis�gei alkott�k).

Rajtuk k�v�l volt egy er�s szoci�ldemokrata baloldali p�rt, az MSZP, mely ekkor egy modern, szoci�lliber�lis p�rtk�nt is meghat�rozta mag�t.

Valamint k�t kisebb csoport is igyekezett a politika felsz�n�n maradni: a liber�lis SZDSZ, illetve a konzervat�v MDF.

Mivel a 2000-es �vek dereka, k�l�n�sebb gazdas�gi v�ls�gokt�l mentes id�szak volt, �gy �jra nagyobb sz�m� szervezet pr�b�lt szerencs�t a 2006-os v�laszt�sok alkalm�val. 48 szervezet �rezte �gy, hogy jobban is tudn�k szolg�lni az orsz�g �rdekeit. Ezek k�z�l sok �j form�ci� pr�b�lt indulni:

• MI�P – Jobbik a Harmadik �t - Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom 2003-ban alakult, �s sz�vets�gben indult a MI�P-pel, Jobbik k�l�n majd csak a 2010-es v�laszt�sokon indul)
• Pajzs Sz�vets�g – nemzeti radik�lis �s rendv�delmi elveket vall� p�rt
• Nemzeti Sz�vets�g – radik�lis p�rt
• Nemzeti Demokrata P�rt – radik�lis p�rt
• Magyarorsz�gi Cig�nyok�rt P�rt (MCP),
• Magyarorsz�gi Cig�nyszervezetek F�ruma Roma �sszefog�s P�rt (MCF)
• Romano Polano – szint�n egy roma p�rt
• Magyarorsz�gi Kisebbs�gek P�rtja
• Humanista P�rt – er�szakmentess�get hirdet� p�rt, mely f�k�nt a f�v�rosban volt ismert

Az egyes ciklusok indul� jel�ltjei v�lem�nyem szerint lek�pezik az adott id�szakban uralkod� n�plelket. F�leg az �jonnan alakul� kisp�rtok nevei �rulkod�ak.

A ’90-ben indul�k sokas�ga a tenni akar�st, a sz�l�s- �s cselekv�s szabads�g�nak erej�t t�kr�zte, m�g a ’94-es, az �jra tervez�s �s a szeml�letv�lt�s ir�nti ig�nyt. 98’-ban a t�tlens�g volt a jellemz�, amikoris a sz�th�z�sok, m�sok bekebelez�se folyt a h�tt�rben, de k�zben az �sszetartoz�s fontoss�g�t, sz�ks�gess�g�t hangs�lyozt�k. A 2002-ben pedig a k�t t�bor k�zdelm�re �sszpontosult a figyelem.

2006-os id�szakban megjelen� �j p�rtokb�l az el�gedetlens�get olvashatjuk ki:

A rendszerv�lt�s �ta a nagy p�rtok �ltal val�sult meg a roma k�pviselet, list�s helyeken jutottak be a kisebbs�gek k�pvisel�i. Az id�k folyam�n a roma k�z�ss�gek kezdt�k �gy �rezni, hogy politikusaik csak szavazatgy�jt�kk� v�ltak a nagy p�rtok sz�m�ra, ez�rt megel�gelve kiszolg�ltatotts�gukat, 2006-ban t�bb roma szervezet d�nt�tt �gy, hogy elindul a v�laszt�sokon.

Ezzel p�rhuzamosan mozgol�dtak a sz�ls�jobboldali n�zeteket vall� szervezetek is, akik szint�n �rv�nyes�lni szerettek volna a parlamentben.

A civil szervezetek is �gy �rezt�k, kev�sb� hallgatt�k meg ig�nyeiket a parlamenti p�rtok, �gy ekkor sz�mos alakulat pr�b�lt �n�ll� jel�ltet bejuttatni az orsz�ggy�l�sbe. Kiemeltem n�h�ny ilyen szervezetet:

• �rt�nk �rtetek Egyes�let
• F�ggetlen Polg�rmesterek Sz�vets�ge
• Kalocsai Polg�ri K�r
• K�z�ss�g a T�rsadalmi Igazs�goss�g�rt N�pi Mozgalom
• L�tbiztons�g Polg�ri Egyes�let
• Magyar Belv�ros�rt Egyes�let
• �sszefog�s a Szegedi Kisv�llalkoz�k�rt Egyes�let
• �sszefog�s Magyarorsz�g�rt Egyes�let
• Piliscsabai Polg�rok Egys�ge
• Szabad V�laszt�k Sz�vets�ge
• Szigetv�ri Emberek K�re
• V�rosunk Fejl�d�s��rt Egyes�let

• Zala Megyei Gazdak�r�k Sz�vets�ge
• Magyarok Egym�s�rt Sz�vets�ge (MESZ)

• �sszefog�s a F�v�ros�rt P�rt

El�sz�r volt k�pes �jr�zni egy korm�nyp�rt, �gy ekkor �gy t�nt, folytat�dni fog a 4 �ves ir�nyvonal �s stabil kor el� n�z a magyar t�rsadalom.

�sszess�g�ben, 2006-ban 5 p�rt tudott frakci�t alak�tani, a FIDESZ-KDNP (akik ett�l kezdve minden alkalommal sz�vets�gben indultak), MSZP, SZDSZ, MDF (akik ez�ttal �n�ll�an m�rettett�k meg magukat). Rajtuk k�v�l a Somogy�rt Egyes�let tudott egy�ni k�rzetben nyerni, �gy egy k�pvisel� az � sz�neikben �lt a parlamentben.

/ Forr�s: https://static.valasztas.hu/parval2006/outroot/vdin2/hu/l50.htm /

2. r�sz: K�tharmadon t�l

/OP/

* A jobb oldalnak 188, a bal-liber�lis p�rtoknak 198 mand�tuma volt, a korm�nyt�bbs�ghez pedig 194 mand�tum sz�ks�ges! �sszess�g�ben 4(!) mand�tummal volt abszol�t t�bbs�ge a korm�nyoldalnak.