(Bort�k�p forr�sa: https://www.facebook.com/MortonsTravel / / Jel�letlen k�pek forr�sa: Google t�rk�pek �s felhaszn�l�i fot�k; route66guide.com k�pek eset�n a k�pre �getve)

El�sz�

Sokaknak nem adatik meg az �letben, hogy eljussanak t�voli helyekre, ezek a t�jak legfeljebb a bakancslist�kon szoktak szerepelni. Az internet csod�latos vil�g�ban azonban virtu�lisan elkalandozhatunk a F�ld b�rmely pontj�ra. A vil�gh�l�n, �rdekl�d�si k�r�nknek megfelel�en, szinte minden inform�ci�hoz hozz� tudunk jutni, mind�sszesen kitart� munk�ra �s rengeteg id�re van sz�ks�g�nk.

Szerencs�re, Amerika legh�resebb �tj�nak t�rt�net�vel sokan foglalkoztak m�r. Van, aki v�gig j�rta az utat �s besz�mol� form�j�ban osztotta meg �lm�nyeit, akadnak olyanok, akik m�soknak seg�tenek ebben azzal, hogy inform�ci�kat osztanak meg vagy �ppen t�rk�pet k�sz�tenek az �t ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra, hogy k�nnyebben v�gig tudj�k j�rni a legend�s �t nyomvonal�t. �gy tette ezt ’s34n Videos’ nev� YouTube felhaszn�l� is, aki �ltal k�sz�tett Google t�rk�pe nekem is sokat seg�tett a munk�m sor�n.

Ha m�r Google, akkor ezer k�sz�net illeti azon felhaszn�l�kat is, akik utaz�suk sor�n k�sz�lt f�nyk�peiket megosztott�k az oldal fel�let�n. Sz�mos k�p, mely ebben az �r�sban szerepel illusztr�ci�k�nt, t�l�k, valamint a route66guide.com oldalr�l sz�rmazik. Ez ut�bbi weblap nagy seg�ts�gemre volt, hasznos tippekkel szolg�lt mit �rdemes bemutatni a virtu�lis kalandoz�s alkalm�val.

K�zleked�s fejl�d�se

/K�p forr�sa: https://americanhistory.si.edu/explore/exhibitions/america-on-the-move/online/americans-adopt-auto/better-roads /

Az amerikai polg�rh�bor�t k�vet�en gyors gazdas�gi fejl�d�snek indult az orsz�g, mely a jelent�s sz�m� eur�pai, munk�t keres� bev�ndorl�k megjelen�s�nek is k�sz�nhet�. A 19. sz�zad v�g�re m�r nagyr�szt ki�p�lt az USA transzkontinent�lis vas�th�l�zata, ami hozz�j�rult a kontinens bels� lakatlan r�gi�inak felfedez�s�hez �s leteleped�s�hez. Csak �gy, mint az aranyl�z, mely szint�n a 19. sz�zadban �lte �r�let�t, lovaskocsikkal j�rt�k a vid�ket a jobb �let rem�ny�ben.

Ekkoriban a v�rosok popul�ci�ja egyre csak n�vekedett �s mivel a l� volt a 19. sz�zad v�rosainak mozgat�rug�ja, n�lk�l�k meg�llt volna az �let. Az 1880-as �vek v�g�re egyes �r�sok szerint, New Yorkban �s Brooklynban "az utakon dolgoz� lovak napi 2.000.000 kilogramm tr�gy�val �s 1.000.000 liter vizelettel szennyezt�k a v�rost". Mivel ez m�r komoly hum�n- �s �llateg�szs�g�gyi gondot jelentettek a lak�k sz�m�ra, �gy 1898-ban New Yorkban megrendezt�k a t�rt�nelem els� nemzetk�zi v�rostervez�si konferenci�j�t, hogy megold�st tal�ljanak a felmer�l� probl�m�kra. (Forr�s: https://www.lovasok.hu/)

/K�p forr�sa: https://americanhistory.si.edu/explore/exhibitions/america-on-the-move/online/delivering-goods /

A robban�sszer� technikai fejl�d�snek k�sz�nhet�en – a lehet� legjobbkor – beindult az aut�gy�rt�s, a sz�zadfordul�ra megjelentek az els� elektromos aut�k (!), melyek sz�p fokozatosan �tvett�k a v�rosi szem�lysz�ll�t�sban a lovak szerep�t.

***

"William Phelps Eno (k�pen balra) megalkotta az els� k�zleked�si szab�lyzatot, hogy cs�kkentse a balesetek sz�m�t. Nev�hez f�z�dik a stopt�bla, a piros l�mpa, a gyalog�tkel�, az egyir�ny� utca, az els�bbs�gad�s �s a jobbra tart�s.

A legnagyobb v�ltoz�st a bels� �g�s� motor feltal�l�sa �s elterjed�se jelentette. Az aut�mobil el�nyei (a k�nyelem, gyorsas�g, rugalmass�g) r�v�n a lakoss�g k�r�ben egyre nagyobb n�pszer�s�gre tett szert. R�ad�sul megv�s�rl�sa �s fenntart�sa is olcs�bb volt, mint egy lovaskocsi�. 1900-ban 4192 g�pkocsit adtak el Amerik�ban, 1912-ben viszont m�r 356 ezret. 1912 volt az els� �v, amikor a g�pkocsik sz�ma m�r meghaladta a lovaskocsik�t New Yorkban". – tudhatjuk meg a 'Lovak a 19. sz�zadi nagyv�rosban' c�m�, Lovasok.hu oldalon megjelen� cikkb�l.

***

/K�p forr�sa https://enotrans.org/history-of-william-phelps-eno/ /

1916-ban megalkott�k a k�zutakra vonatkoz� jogszab�lyokat, melyet t�bbsz�ri m�dos�t�st k�vet�en 1925-ben v�gleges�tettek.

Az aut�mobilok megjelen�s�vel egy�tt felmer�lt az ig�ny, hogy jobb min�s�g� �s hosszabb utak �lljanak rendelkez�sre. Az addigi helyi, vid�ken gyakran f�ldutak a gyors k�nyelmes k�zleked�sre nem igaz�n voltak alkalmasak, f�leg, nagyobb es�z�sek ut�n, �gy megkezd�d�tt az utak korszer�s�t�se, valamint a h�l�zatba kapcsol�sa. Ekkor l�tt�k el sz�moz�ssal is a f�bb utakat.

/K�p forr�sa: https://americanhistory.si.edu/explore/exhibitions/america-on-the-move/online/americans-adopt-auto/better-roads /

A legend�s �t sz�moz�s�n�l nagy vita alakult ki, azt egyesek k�t szakaszra akart�k bontani �s a 60-as, valamint a 62-es sz�mmal k�v�nt�k jel�lni, v�g�l a k�nnyebb megjegyezhet�s�g�rt a teljes �t a 66-os sz�mot kapta, Cyrus Avery (jobbra a k�pen) �zletember, aut�p�lya biztos javaslat�ra, 1926.04.30-�n.

Amerika legh�resebb �tvonal�t, ami �sszek�t�tte az USA keleti �s nyugati orsz�gr�sz�t, Chicago-t �s Los Angeles-t, l�nyeg�ben majdnem teljes hossz�ban haszn�latban volt m�r 1926.11.11 �ta.

Az �th�l�zat tervez�k a 66-os utat kezdett�l fogva a vid�ki �s v�rosi k�z�ss�gek f�utc�inak �sszek�t�s�re tervezt�k, egyszer� okokb�l: a legt�bb vid�ki kisv�rosnak nem volt megfelel� hozz�f�r�se egy nagyobb orsz�gos f��thoz.

/K�p forr�sa: https://en.wikipedia.org/wiki/Cyrus_Avery#/media/File:Cyrus_Stevens_Avery_(1871%E2%80%931963).png /

1935-ben meghosszabb�tott�k a 66-os utat, Los Angeles belv�ros�t�l eg�szen az �ce�n partj�ig, Santa Monica-ig.

***

"Amerik�ban az orsz�gutakat �ltal�ban egy-egy h�res szem�lyr�l nevezik el – a 66-os �t Will Rogers (balra a k�pen) humorist�r�l kapta a nev�t. Meg�p�t�s�t k�vet�en alig p�r �v alatt olyan jelent�ss� v�lt, hogy az orsz�gutak anyjak�nt vagy az Egyes�lt �llamok f��tjak�nt kezdt�k emlegetni."  (Forr�s: /https://otvenentul.hu/a-66-os-ut-legendaja/)

***

/K�p forr�sa: https://en.wikipedia.org/wiki/Will_Rogers#/media/File:WillRogers.jpeg /

Aranykor

A k�zel 4000 km hossz�, 2x1 s�vos, v�ltoz� min�s�g� �t burkol�sa, folyamatosan zajlott, v�g�l teljesen 1938-ban fejez�d�tt be. A lehet� legjobbkor, hiszen a 30-as �vek k�zep�n a 20. sz�zad legnagyobb term�szeti csap�sa s�lytotta K�z�pnyugatot, a Dust Bowl-nak elnevezett id�j�r�si jelens�gnek k�sz�nhet�en.

A homok �s porviharok el�l t�bb sz�zezer ember menek�lt nyugatra, f�leg Kaliforni�ba a jobb �let rem�ny�ben.

/K�zeled� porvihar, Texas 1935: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dust_Bowl#/media/F%C3%A1jl:Dust_storm_approaching_Stratford,_Texas.jpg /

Ezzel megkezd�d�tt a 66-os �t aranykora. Olyan alapszolg�ltat�sok jelentek meg els�k�nt ezen �t ment�n, mint a benzink�t, a b�f�k vagy �pp a motelek. Az id� m�l�s�val egyre t�bb helyen t�rt�ntek nyomvonal korrekci�k az �ton, igazodva a helyi viszonyok v�ltoz�saihoz.

/K�p forr�sa: https://mortons.hu/ /

A 40-es �vekben tov�bb �lte f�nykor�t az �t, aminek egyes szakaszain ism�telten v�ltozott a nyomvonal. Miut�n az USA bel�pett a II. vil�gh�bor�ba, a hadiipar fellend�l�s�nek k�sz�nhet�en t�megesen jelentek meg az �ll�sok, f�leg Kaliforni�ban, hiszen itt voltak a katonai kik�pz�t�borok, a f�ldrajzi elszigetelts�g �s az ide�lis id�j�r�si viszonyok miatt, ami �jabb v�ndorl�si hull�mot ind�tott el, ezen az �ton kereszt�l.

Azonban a megn�vekedett g�pj�rm� forgalom �s tengely terhel�s nem tett j�t az �t �llapot�nak, a karbantart�sa egyre nehezebb� v�lt.

A h�bor� ut�n, valamint az 50-es �vekben is felkapott volt a 66-os �t. Rengetegen kezdtek el utazni, f�k�nt kir�ndul�k, �zletemberek j�rt�k az orsz�got. A csal�di utaz�s ekkor indult be Amerik�ban, elkezdtek kedvtel�sb�l utazgatni az emberek. Ekkorra m�r teljesen ki�p�lt az infrastrukt�ra: benzinkutak, �ttermek, aut�s b�f�k, motelek l�tes�ltek az �t ment�n.

A v�g kezdete

A gyorsul� vil�gnak �s a technikai fejl�d�snek k�sz�nhette a 66-os �t a l�t�t �s ezek okozz�k majd a t�rt�nelmi nyomvonal v�g�t is.

A hanyatl�s m�r 1953-ban elkezd�dik Oklahoma �llamban. Ekkor d�ntenek �gy, hogy a kanyarg�s 2x1 s�vos utat �tv�gj�k, kiegyenes�tik ezzel az eredeti �tb�l 100 m�rf�ldes szakaszt iktattak ki.

A megn�vekedett forgalom miatt tov�bbi �llamok k�vett�k a l�p�st, f�leg miut�n a sz�vets�gi korm�nyzat meghirdeti az �j, n�gys�vos, „egyenes, mint a ny�l" �llamk�zi �th�l�zati rendszert. 37 �v ut�n fokozatosan megkezd�dik az eredeti nyomvonal "kiegyenes�t�se", moderniz�l�sa.

/K�p forr�sa: https://campersmarts.com/route-66-the-history-and-adventures-of-the-mother-road /

1970-re az eredeti 66-os �t szinte minden szegmens�t �thidalt�k modern, n�gys�vos aut�p�ly�val. Ennek folyam�n a forgalom is fokozatosan �tterel�d�tt az �j aut�p�ly�kra, ahol gyorsabban �s r�videbb �ton jutottak el az emberek a c�l�llom�sukra, ez�ltal a 66-os �t eln�ptelenedett.

1984 okt�ber 13-�n, az elavult, alig karbantartott 66-os utat v�gleg lev�ltotta az �llamk�zi aut�p�lya rendszer, az eredeti 66-os �t utols� szakasz�n is. V�g�l 1985. j�nius 26-�n a 66-os utat hivatalosan is „�zemen k�v�l helyezt�k” �s a kedvelt �tjelz�sek mindenhonnan leker�ltek. Ezt k�vet�en az �t egyes szakaszait k�l�nf�le m�don hasznos�tott�k. Egyes r�szei �llami �tt�, helyi �tt� vagy mag�n�tt� v�ltak, de voltak olyan szakaszok is melyeket elbontottak vagy az eny�szet�v� v�lt.

/K�p forr�sa: https://www.il66assoc.org/route-66-history/ /

A legend�s �t k�l�nb�z� nyomvonalai, amelyek k�z�l sok m�g ma is l�that�, szeml�lteti az �t�p�t�s fejl�d�s�t Amerik�ban, a k�rnyez� t�jjal val� egy�tt�l�st�l a t�j uralm�ig.

/K�p forr�sa: https://roadster.hu/a-66-os-ut-rejtelye/ /

Felt�mad�s

1987 febru�rj�ban alakult meg az els� t�rt�nelmi 66-os �t sz�vets�g, ami a k�s�bbiekben t�bb �llamban is l�trej�tt. Ott, ahol �thaladt a 66-os �t, �sszefogtak, a szakaszokat fel�j�tott�k, hogy az aut�sokat visszacs�b�ts�k minden id�k leghosszabb, leg�regebb orsz�g�tj�ra.

1995-ben, �j "t�rt�nelmi 66-os utas" jelz� t�bl�k ker�ltek ki, dokument�lva a k�l�nb�z� t�rt�nelmi nyomvonalakat Illinois �llamban. N�h�ny �llamban k�vett�k a szervezet p�ld�j�t �s szint�n �tjelz� t�bl�kat, vagy felfest�seket tettek ki a turist�k sz�m�ra.

2007-ben a 66-os utat visszasorolt�k az �llami orsz�gutak (U.S. Route) k�z�, �gy azt a k�l�nb�z� nyomvonalai ment�n v�gig j�rhatj�k az utaz�k.

A 66-os �t t�rt�net�nek megismer�se ut�n, eme cikksorozatban virtu�lisan v�gigutazhatunk a legend�s �ton, nyolc �llamon kereszt�l, Illinoist�l Kaliforni�ig. Felfedezhetj�k a helyi l�tv�nyoss�gokat, t�rt�nelmi helyeket amik az �t k�rnyezet�ben tal�lhat�ak.