Az el�z� politikai t�m�j� „Rendszert�r�, rendszerv�lt�k” c�m� �r�somban  az tan�csoltam a bizonytalan szavaz�knak, hogy a v�laszt�sokig pr�b�lj�k meg kisz�rni a politikai zajokat, ne figyeljenek a kamp�ny�g�retekre. Most m�r mindenkinek ezt aj�nlom. Felfoghatatlan mennyis�g� milli�rdokkal kezdenek el dob�l�zni mindk�t oldalon. A baj nem csak az, hogy politikusaink felel�tlen�l �g�rnek, hanem az is baj, hogyha megpr�b�lj�k azokat betartani, nem t�r�dve a k�vetkezm�nyekkel.

Addig ny�jt�zkodj ameddig a takar�d �r

Minden j�zan h�ztatt�s e szerint a mond�s szerint pr�b�lja �lni az �let�t, hisz tiszt�ban van vele, hogy az elad�sodotts�g komoly vesz�lyeket rejt mag�ban. Ha tudjuk, hogy az otthoni k�lts�gvet�snek vannak hat�rai, akkor k�nny� bel�tni, hogy az orsz�g b�dzs�je sem v�gtelen. �ppen ez�rt felel�tlen t�lk�ltekez�sbe hajszolni az orsz�got j�l hangz� �g�retekkel, amik betart�s�t gy�zelem eset�n term�szetesen elv�rja majd a v�laszt�.

A vezet� politikusainknak az a felel�ss�ge, hogy a m�g�tt�k �ll� t�bort ne sz�d�ts�k meg teljesen, ne viselkedjenek �gy, mint egy besz�k�lt tudattal rendelkez� ember, aki csak az el�tte lebeg� c�lt akarja el�rni, gy�zni, minden �ron.

Az ellenz�kiek ki vannak �hezve a gy�zelemre, a korm�nyp�rtiak meg f�gg�v� v�ltak t�le.

Megl�t�som szerint, aki 2026-ban gy�z, el�bb vagy ut�bb „megy a levesbe” �s viszi vele az eg�sz orsz�got is. �gy, ahogy r�gen:

Mes�l a m�lt

A magyar gazdas�g a vil�gh�bor�t k�vet�en is nyersanyag- �s energiaimportra szorult. Az 1973-as olajv�ls�g hat�s�ra jelent�sen dr�gultak a nyersanyagok, �gy beszerz�s�k t�bbletp�nzt k�v�nt. Vagy kiigaz�t�s, vagy k�lf�ldi hitel. A K�d�r-rendszer ink�bb az ut�bbit v�lasztotta, aminek k�sz�nhet�en elindult az orsz�g az elad�sod�s �tj�n. – foglaln�m �ssze r�viden haz�nk tartoz�sfelhalmoz�s�nak t�rt�net�t.

A rendszerv�lt�st megel�z�en az akkori p�rt�llamnak (MSZMP) egy c�lja volt – nem meglep� m�don – megtartani a hatalmat, minden �ron. Az Orsz�gos Anyag- �s �rhivatal gazdas�gir�ny�t�si �s �r szab�lyoz� szerve ebben nagy seg�ts�get ny�jtott az elvt�rsaknak. Mint, ahogy a sz�molatlanul felvett hitelek is, amiket nagyr�szt nem a gazdas�g fejleszt�s�re, moderniz�l�s�ra k�lt�ttek el, hanem legink�bb a j�l�ti t�rsadalom l�tszat�nak fenntart�s�ra, illetve kor�bban felvett devizaad�s�gok t�rleszt�s�re.

Amikor az elit sz�m�ra vil�goss� v�lt, hogy a rendszer nem fenntarthat�, az orsz�g a cs�d fel� sz�guldott, �nk�nt hagyt�k v�gbe menni az elker�lhetetlen folyamatot. 1990-ben elj�tt a v�lt�s ideje.

Az �j vil�gban minden sz�p lesz �s j� – gondolhatt�k a v�laszt�k, de az indul� p�rtok vezet� prominensei imm�r tudhatt�k (hiszen a N�meht-korm�ny nyilv�noss�gra hozta az elad�sodotts�gr�l sz�l� mindaddig titkos adatokat), nincs rendben az orsz�g gazdas�gi helyzete.

Az els� v�laszt�sokat k�vet�en teh�t azonnal vil�goss� v�lt az �j, vezet�si rutinnal m�g nem rendelkez� elit sz�m�ra: letolt gaty�val �lltak szembe a val�s�ggal. P�r h�ten bel�l fizet�sk�ptelen� v�lik az orsz�g, ha nem tesznek valamit. Privatiz�ci� enyh�tett a f�jdalmon.

M�g ’90-ben j�tt az �jabb olajv�ls�g, de ez�ttal nem volt m�s v�laszt�s, megszor�t� int�zked�sre volt sz�ks�g, mely a legt�bb�nk eml�kezet�ben a taxisblok�dk�nt maradt meg.

�j rendszer, r�gi hagyom�nyok: a demokr�ci�ban is a hatalom megtart�sa a legfontosabb c�l.

1994-ben az els� demokratikus korm�ny (MDF-KDNP-FKgP), k�l�n�sebb er�fesz�t�seket nem tett az �llamad�s�g leszor�t�s�ra, a hatalmon l�v� legnagyobb p�rt, az MDF, nyak�t beh�zva pr�b�lta bizonygatni, hogy a K�d�r-korszak �r�ks�ge ok�n nem tudt�k felvir�goztatni a ciklusuk v�g�re az orsz�got �s kell m�g n�gy �v bizalom a j� vil�g elj�vetel�re, de legal�bb is a lend�letv�telhez. Nem kaptak.

V�g�l a pufajk�t levedlett MSZP tudta megnyerni a v�laszt�sokat. Az egy bet�t elvesztett p�rt, azt bizonygatta, hogy n�luk a szak�rtelem, �k elhozz�k majd a K�na�nt. Ak�r egyed�l is korm�nyozhattak volna, hiszen meglett a p�rt abszol�t t�bbs�ge, m�gis nyugati nyom�sra vagy a n�p megnyugtat�s�ra (nem lesz �jra egyp�rtrendszer), koal�ci�ra l�ptek a liber�lisok p�rtj�val, az SZDSZ-szel. �gy b� 2/3-dal menetelt�nk tov�bb, a cs�d fel�.

A Bokros-csomag az �jkori magyar demokr�ci�nak szerintem legh�resebb �s egyben az egyik legmeghat�roz�bb megszor�t�sokat tartalmaz� int�zked�se volt. K�nyszerb�l, hiszen a hi�ny a K�d�r-rendszer �ta folyamatosan n�vekedett �s imm�r tarthatatlann� v�lt.

1995-ben a GDP-ar�nyos �llamad�ss�g a 90%-ot is el�rte, ami kis t�lz�ssal annyit tesz, hogy majdnem annyival tartozott a hitelez�knek az orsz�g, mint amennyit egy �v alatt megtermelt. (https://index.hu/)

Ha nem l�pik meg a h�sbav�g� int�zked�seket, fizet�sk�ptelenn� v�lik az orsz�g. A k�m�letlen, szoci�lisan �rz�ketlen kiigaz�t�sok, sok f�jdalmat okoztak a lakoss�gnak, de �j, fenntarthat� p�ly�ra �ll�totta a magyar gazdas�got.

Meg is lett az eredm�nye: a k�vetkez� (1998-as) v�laszt�sokat elvesztette (igaz nem sokkal) a 2/3-os balliber�lis koal�ci�.

Ekkor a FIDESZ – FKgP – MDF koal�ci� ker�lt korm�nyra. Vezet�s�k alatt viszonylag kiegyens�lyozott volt a gazdas�gi helyzet, ami betudhat� a kor�bbi vezet�s �ltal hozott int�zked�sek hosszabb t�von kifizet�d� j�t�kony hat�sainak �pp�gy, mint a jobboldali korm�ny felel�ss�gteljesebb gazdas�gpolitik�j�nak.

2002-ben m�gis �jabb v�lt�s t�rt�nt a korm�nyr�dn�l. A rendszerv�lt�s �ta el�sz�r nem a gazdas�gi helyzet miatt t�rt�nt v�ltoz�s:

A 2002-es v�laszt�s igen szoros volt, a FIDESZ �s csatl�sai majdnem megtarthatt�k a hatalmat, de a balliber�lis p�rtok 10 mand�tummal* t�bbet tudtak szerezni. F�j� volt ez mind a jobb oldali szimpatiz�nsoknak, mind a FIDESZ p�rtnak. Aki azt a tanuls�got vonhatta le, hogy nem el�g az �szszer�s�g hat�r�ig k�ltekezni �s viszonylag visszafogottan n�vekedni. Osztogatni kell, hogy a v�laszt�polg�r a lehet� legjobban �rezze az �letsz�nvonal n�veked�s�t. Az MSZP tudta ezt, K�d�r n�pe arra szocializ�l�dott, hogy mindig j�l�tet �g�rtek �s am�g lehetett meg is val�s�tott�k az ahhoz sz�ks�ges int�zked�seket (ak�r hitelekb�l is). Ennek meglett az eredm�nye.

A folyamat v�g�n, 2010-es v�laszt�sokon a FIDESZ-KDNP 2/3-os gy�zelmet aratott, csak �gy mint 2014-ben, 2018-ban �s 2022-ben is, csup�n az�rt, mert a legnagyobb jobboldali p�rt tanult a saj�t hib�j�b�l… de az ellenfele hib�it k�s�bb � maga is elk�veti.

M�g k�r a n�p?!

15 �v korm�nyz�s ut�n egyre nagyobb kih�v�st jelent a jelenlegi hatalom sz�m�ra, hogy elhitesse az orsz�g polg�raival: eredm�nyes �ton haladunk a j�l�t fel�.

Az el�gedetlenked� t�meget j�r�szt a TISZA p�rt �s annak vezet�je tudja jelen korunkban a leghitelesebben megsz�l�tani, mivel a kor�bban is l�tez� ellenz�ki p�rtok t�mogatotts�gai elt�rp�ltek az �vek sor�n. K�t p�lus�v� kezd v�lni a magyar politikai rendszer.

A kih�v�, �s t�bora �pp�gy �rzi a gy�zelmi es�lyeket, mint ahogyan a regn�l� vezet�s �s a m�g�tte �ll� szimpatiz�nsok, a vesz�lyt.

A p�rtok logik�ja szerint, ahhoz, hogy a bizonytalan szavaz�kat meggy�zz�k, elengedhetetlen a j�l�ti �g�retek licitje, annak ellen�re, hogy k�ztudott, a gazdas�g �vek �ta stagn�l. (https://www.portfolio.hu/)

A j�l�ti int�zked�sek fedezet�t – csak �gy, mint a m�ltban – jelenleg is a felvett hitelek biztos�tj�k. 2020 �ta, 5 �v alatt megdupl�z�dott az �llamad�ss�g, az osztogat�s m�gis �jra beindult a v�laszt�sok k�zeledt�vel. (https://www.szabadeuropa.hu/)

A legut�bbi ’22-es p�nzsz�r�snak rekordmagas infl�ci� lett a v�ge, melyet mindannyian meg�rezhett�nk. Az �rr�sstopok tov�bbra is mesters�gesen lent tartj�k az �rakat, de a piacgazdas�gban nem �lhet�nk v�gtelens�gig p�rt�llami m�dszerekkel. Az �rhivatal technik�j�nak meglesz az �ra (ak�r ki is fog gy�zni), ezt m�r a rendszerv�lt�skor megtapasztalhatta az orsz�g.

Tanuls�gk�nt lesz�rhetj�k: ez az �r�k k�rforg�s Magyarorsz�gon. �g�rnek, egyik k�zzel adnak, a m�sikkal meg elvesznek.

A magyar n�p, m�g mindig v�rja, hogy utol�rj�k a nyugatot, mert meg�g�rt�k a politikusaink, hogy �gy lesz. 50%-�t teljes�tett�k is: �rakban m�r ott vagyunk, �letsz�nvonalban m�g nem �s j� sok�ig m�g nem is lesz�nk.

/OP/

*el�r�s jav�tva! A bal-liber�lis p�rtoknak 198 mand�tuma volt, a korm�nyt�bbs�ghez pedig 194 mand�tum sz�ks�ges!

K�vetkez� cikk a t�m�ban: 

Kis orsz�g, kis p�rtjai! -  1. r�sz: A k�tharmadig vezet� �t