Mi a viszony�t�si alap?

A tengerszint feletti magass�g  alapja �ltal�ban egy egyezm�nyben r�gz�tett tenger k�z�pv�zszintje. N�lunk 1875 k�rny�k�n az alapszintet az Adriai-tenger k�z�pszintj�hez igaz�tott�k. Magyarorsz�g ter�let�n Nadap k�zs�gben (Velencei-hegys�gben) tal�lhat� egy f�alappont. 1960-as �vekre az Adriai alapszintr�l a Balti alapszintre kellett �tt�rni,  amely 67,47 cm-rel feljebb van. Jelenleg ezt haszn�ljuk, b�r 1994-ben egys�ges magass�gi rendszert hoztak l�tre Eur�p�ban, mely az  amszterdami k�z�ptengerszint veszi alapul �s mintegy 14 cm-rel van m�lyebben a balti k�z�ptengerszint magass�g�n�l.

Teh�t a tengerszint feletti magass�ghoz m�rten hat�roznak meg egyes f�ldrajzi fogalmakat, p�ld�ul ilyen a M�lyf�ld, mely a vil�g�ce�n szintje alatt fekv�, de tenger �ltal el nem bor�tott, �ltal�ban s�ks�gi ter�let. A vil�g sz�razf�ldi ter�let�nek kevesebb, mint 0,1%-a nevezhet� m�lyf�ldnek.

A F�ld legm�lyebben lakott telep�l�sei:

Tal�n els�k�nt a Mald�v K�zt�rsas�got �rdemes megeml�teni, mely szigetorsz�g az Indiai-�ce�non, India d�lnyugati cs�csk�n�l helyezkedik el. A szigetek egyik ter�lete sem nagyobb 13 km²-n�l.  Ez az orsz�g rendelkezik a legalacsonyabban fekv� legmagasabb ponttal a vil�gon, tekintettel arra, hogy a Mald�v-szigetek legmagasabb pontja mind�ssze 2,4m-rel fekszik a tengersz�nt felett, �gy joggal ez bolyg�nk legm�lyebben fekv� orsz�ga.

Az alacsony tengerszint feletti magass�g miatt a szigetek l�t�t a glob�lis felmeleged�s miatti tengerszint-emelked�s fenyegeti.

Viszont Baku a F�ld legm�lyebben fekv� f�v�rosa, mely a tengerszint alatt 28 m�terrel helyezkedik el.  Az azerbajdzs�ni f�v�ros, a Kaszpi-tenger nyugati partj�n tal�lhat�, �s t�bb mint 2 000 000 lakosa van. 

1846-ban itt f�rt�k a vil�g els� olajk�tj�t, 1859-ben �p�lt az els� olajfinom�t�, 1863-ban pedig az els� petr�leumgy�rt� �zem. A 20. sz�zad elej�n ez a v�ros adta a vil�g olajtermel�s�nek a fel�t, de p�r �vtizede m�r a kitermel�s visszaesett, mivel a parti olajforr�sok kimer�ltek. Sajnos negat�v rekorddal is b�szk�lkedhet Azerbajdzs�n f�v�rosa. Ez a v�ros �s k�rny�ke a F�ld egyik legjobban szennyezett ter�lete.

A F�ld legm�lyebb telep�l�s�t a K�zel-Keleten tal�lhatjuk meg a Holt-tenger �szaki el�ter�ben, Jerik� v�ros�ban mely  250 m-rel a tengerszint alatt helyezkedik el.

A vil�g egyik legr�gebbi v�rosak�nt is sz�mon tartj�k, kutat�k szerint kb. Kr. e. 8000-ben alap�tott�k.  Itt haladtak el az �si kereskedelmi �s karav�nutak, ami tal�n annak volt k�sz�nhet�, hogy a Holt-tengerb�l val� s� �s bithumen (szurok) itt cser�lt gazd�t. A kereskedelemnek k�sz�nhet�en az itt �l�k hamar meggazdagodtak, �s hogy megv�dj�k magukat az irigy szomsz�dokt�l, fallal vett�k k�rbe magukat, ezzel Jerik� v�lt a vil�g els� fallal �vezett v�ros�v�, ahol a fal ak�r a 6 m magass�got is el�rte. 

Egy�bk�nt ett�l a helyt�l nem messze a Holt-tenger partj�n tal�lhat� F�ld�nk legm�lyebb sz�razf�ldi pontja, ahol a v�z t�kre kb. 420 m-rel van a tenger szintje alatt.

A j�v� p�nteken a F�ld legmagasabb lakott vid�keit ismerhetik meg.

Forr�sok:

http://www.noiportal.hu

wikipedia.hu