A t�l sov�ny n�knek gondjai akadhatnak a teherbees�ssel. Egerek agy�ban r�tal�ltak arra a f�kapcsol�ra, amely mindkett�t szab�lyozza. A Salk Biol�giai Kutat�int�zet munkat�rsai szerint lehet, hogy az embern�l is ugyan�gy m�k�dik.
 
A Nature Medicine online v�ltozat�ban augusztus 31-�n megjelent cikk szerint a f�kapcsol�t l�trehoz� g�nvari�ci� (TORC1) hozz�j�rulhat az elh�z�shoz �s a medd�s�ghez, �s lehet, hogy �j gy�gyszerrel kezelni is lehet.
"Ez a g�n d�nt� szereppet j�tszik a testzs�r �s az agy k�z�tti jelek vir�gszirom-szer� h�l�zat�ban.” – mondta Marc Montimny, a Clayton Alap�tv�nyi Peptidlaborat�rium munkat�rsa, a tanulm�ny vezet�je. "Val�sz�n�leg kulcsszerepe van abban, hogy mennyit esz�nk, �s k�pesek vagyunk-e ut�dokat nemzeni.” Legal�bb olyan fontos, mint a leptin, amely egy j�l ismert �tv�gyszab�lyoz�, mert ez hozza m�k�d�sbe a TORC1-et, mely cser�be egy sor olyan g�nt aktiv�l, melyek a t�pl�lkoz�st �s a term�kenys�get szab�lyozz�k.
Judith Altarejos szerz� pr�b�lta meg�rteni az emberi energiaegyens�lyt, �s mi m�k�dik rosszul az elh�z�s, cukorbetegs�g �s m�s anyagcsere betegs�gek eset�n. Megvizsg�lta azokat az �zeneteket, amelyek a testzs�rb�l �rkeznek az agy fel� arr�l, hogy mennyire j�l t�pl�lt a szervezet. Els�dlegesen a leptin nev� hormon l�tja el ezt a feladatot, mely a v�r�ram �tj�n ker�l be a hipotalamuszba, hogy az agyat t�j�koztassa a test t�panyag-ell�t�s�r�l.
"A leptin mondja meg az agynak, hogy j�llaktunk, nem sz�ks�ges t�bbet enn�nk az adott pillanatban.” – magyar�zza Montminy. Ez a hormon az ut�dnemz�sben is szerepet j�tszik, b�r azt m�g pontosan senki sem �rti, hogy milyet. (A nagyon sov�ny n�k gyakran nem is menstru�lnak.)
"Az �tv�gy szab�lyoz�sa �s a szaporod�s egy�tt evol�ci�s el�nyt jelentenek. Ha nincs �lelem, az agy arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy nem szabad szaporodni, mert testzs�r n�lk�l a kisbaba m�hen bel�li fejl�d�se zavart szenvedhet. �lelem n�lk�l nem lehet fedezni a test energiasz�ks�glet�t, �gy az ut�dok sz�m�ra sem jut majd t�pl�l�k. A leptin igen j�l k�pes t�j�koztatni az agyat arr�l, hogy mennyit ett�nk. Az esetek 99,9 %-ban megfelel�en egyens�lyozza a t�pl�l�kbevitelt �s az energiafelhaszn�l�st.” – mondta. „Az a baj, hogy egyik g�p sem ny�jt folyamatosan 100 %-os teljes�tm�nyt, egy apr�cska zavar is m�r t�ls�lyhoz vezethet.”
Az elh�z�s akkor k�vetkezik be, mikor az agy nem „hallja meg” a leptin �zeneteit. Montminy kutat�s�nak egyik c�lja, hogy biztos�tsa az agy megfelel� „hall�s�t”. Ehhez azonban el�sz�r is meg kell �rteni a j�llakotts�g �rz�s�t kialak�t� �sszes jelet. Sok �ves kutat�s sor�n felfedeztek egy eg�sz g�ncsal�dot, melyek energiakapcsol�k�nt m�k�dtetnek m�s g�neket. Az egyik ilyen a TORC2 gyors�t� kapcsol�k�nt �zemel, mely beind�tja a m�j gl�k�ztermel�s�t, amikor a v�rcukorszint leesik, �ltal�ban alv�s k�zben. Nappal az inzulin norm�lis esetben kikapcsolja a TORC2-t, hogy a v�rcukor szintje ne emelkedjen meg t�ls�gosan. Ha ennek sor�n probl�m�k mer�lnek fel, az cukorbetegs�ghez vezethet.
Ebben a tanulm�nyban Altarejos megvizsg�lta a TORC1 m�k�d�s�t, melyr�l tudta, hogy az agyban termel�dik, a TORC2-t�l �s a TORC3-t�l elt�r�en, de nem ismerte a funkci�jukat. Ehhez olyan egereket haszn�lt, melyekb�l hi�nyzott a TORC1 g�n egyik vagy m�sik v�ltozata.
A TORC1 n�lk�l sz�letett egerek sz�let�skor norm�lisnak n�ztek ki, de nyolchetes koruk t�j�n elkezdtek h�zni, �s tart�san elh�zottak maradtak feln�tt korukban is, r�ad�sul inzulin-rezisztensek is lettek. „A hormonjaik �s v�rcukor szintj�k ugyan�gy rendellenes volt, ahogy az emberekn�l.” – mondta Montminy.
Nagy meglepet�s�kre azt is tapasztalt�k, hogy mind a h�m, mind a n�st�ny egerek medd�k lettek. A n�st�nyek ivarszervei anat�miailag m�k�d�sk�ptelenn� v�ltak. „Nem a medd�s�get vizsg�ltuk, de �sszeraktuk a k�t dolgot. Tudtuk, hogy a leptin a kritikus a tests�ly szab�lyoz�s�ban, de fontos a szaporod�s sor�n is.”
Altarejos felfedezte, hogy a TORC1, amely az idegsejtekben tal�lhat�, �s v�laszol a leptin jelz�seire, mely ugyanazon sejteknek a k�lsej�hez kapcsol�dik. Ezut�n a TORC1 bekapcsol egy sor g�nt, melyek k�z�l kett� j�l ismert. Egyik�k a CART, mely elnyomja az �hs�g�rzetet. A m�sik a KISS1 a szaporod�shoz sz�ks�ges, ha ez mut�l�dik, az medd�s�ghez vezet.
Azt is felfedezt�k, hogy ha az eg�r csak egy TORC1 g�nt �r�k�l (a norm�lis kett� helyett, mindk�t sz�l�t�l egyet), a term�kenys�g megmarad, de az egerek elh�znak. „Ez arra utal, hogy m�r az is probl�m�t okoz a leptin m�k�d�s�ben. Lehets�ges, hogy a TORC1 mut�ci�ja a felel�s a test�lyn�veked�s �r�kl�d�s�nek kock�zat�rt az emberekn�l is.” – mondta Montminy. A mut�ns �s el�gtelen�l m�k�d� TORC g�nek helyre�ll�t�sa lehets�ges lehet gy�gyszeres kezel�ssel. A TORC1-et a kin�zok szab�lyozz�k, melyek nagyon j� c�lpontjai a gy�gyszereknek.


Forr�s: Informed