Mindenszentek az �sszes �dv�z�lt l�lek �nnepe, �s ezen a napon eml�keznek meg azokr�l a szentekr�l is, akiknek nincs k�l�n eml�knapjuk a kalend�riumi �v folyam�n. III. Gergely p�pa a VIII. sz�zadban ind�totta �tj�ra ezt az �nnepet, amikor a Szent P�ter Bazilika egyik mell�k-k�poln�j�t nemcsak minden v�rtan�nak, hanem “minden t�k�letes igaznak” a tisztelet�re szentelte.

A kereszt�nys�g terjeszt�sekor a hitt�r�t�k azt a feladatot kapt�k, hogy lehet�s�g szerint a pog�ny �nnepekhez igaz�ts�k a kereszt�ny szok�sokat, azok betilt�sa helyett. Ennek k�sz�nhet�en III. Gergely p�pa a kor�bban m�jus 13-�n �nnepelt Sz�z M�ria �s a m�rt�rok eml�knapj�t november 1-�re helyezte �t, amely �gy r�szben �sszemos�dott kelta �j�v (Samhain �nnep), valamint a r�mai h�d�t�soknak k�sz�nhet� Feralia (a holtak eml�knapja) �s Pomona (gy�m�lcsterm�s�rt felel�s n�mennek a napja) �nnepekkel is. �gy a kelta �j�vi hagyom�nyokon alapul�, az angolsz�sz orsz�gokban igen n�pszer� halloween, vagyis “Mindenszentek �jszak�ja”  szint�n r�szese ennek az �nnepk�rnek.

835-ben J�mbor Lajos cs�sz�r – IV. Gergely enged�ly�vel – hivatalosan elismerte ezt az �nnepet, �s att�l kezdve amindenszentek az eg�sz kereszt�nys�g �nnepe lett.

Halottak napja

A halottak napja szint�n �n�ll�, kereszt�ny �nnep. Ez a megeml�kez�s j�val k�s�bb �p�lt be a katolikus egyh�z szok�sai k�z� (el�sz�r 998-ban �nnepelt�k), azonban gy�kerei ugyancsak a r�mai kor Felaria �nnepig ny�lnak vissza. A  halottakr�l val� megeml�kez�s a XI. sz�zadban terjedt el sz�les k�rben a clunyi benc�sek hat�s�ra, de csak a XIV. sz�zadban v�lt hivataloss�.

A katolikusok november 2-�n tartj�k (ha ez vas�rnapra esik, akkor 3-�n), mindenszentek napj�t k�vet�en. A biz�nci szertart�sban a p�nk�sd el�tti szombat a halottak napja.

Szok�sok �s hagyom�nyok

A n�pi kult�r�ban a mindenszentek �nnep�hez kev�s (�s legink�bb egyh�zi) szok�s k�t�dik, ezzel szemben ahalottak napja igen sz�nes hagyom�nyokkal rendelkezik. A k�t napra vonatkoz� trad�ci�k azonban az id�k sor�n t�bb�-kev�sb� �sszekeveredtek.

Sok eur�pai orsz�gban (k�zt�k Magyarorsz�gon is) szok�s, hogy ezeken a napokon az emberek megl�togatj�k elhunyt hozz�tartoz�ik s�rj�t, vir�got visznek �s gyerty�kat, m�cseseket gy�jtanak az eml�k�kre. Ezt a szok�st nem csak a katolikusok tartj�k, hanem a protest�nsok is �tvett�k.

A gyerty�k a halottak�rt �gnek, mivel a t�z megtisztul�st hoz sz�mukra. A gyerty�k c�lja – a megeml�kez�sen t�l – az, hogy a v�letlen�l kiszabadult lelkek k�nnyebben visszatal�ljanak s�rjaikba �s ne k�s�rts�k az �l�ket. A s�rok megtiszt�t�s�nak �s feld�sz�t�s�nek eredetileg az volt a c�lja, hogy a halottak sz�vesen maradjanak lakhely�kben.

November 2-�n az elhunytak eml�kezet�re p�r �r�ra a harangok is megsz�lalnak. A n�phit szerint ennek k�sz�nhet�en a halottak lelkei megnyugszanak �s megpihennek, szenved�seik pedig enyh�lnek. T�bbfel� �gy tartott�k, hogy a k�t �nnep k�z�tti �jszak�n halottak mis�znek a templomban �s a harangsz� k�s�ret�ben hazal�togatnak k�r�ln�zni. Az emberek f�nyt gy�jtottak minden helyis�gben, hogy a hazat�r� halottak k�nnyen eligazodjanak a h�zban.

R�gen hagyom�ny volt, hogy a “halottak het�ben” az emberek nem dolgoztak, mivel ebben az id�szakban a munka megzavarta a halottakat �s bajt hozhatott a h�z n�p�re. A munkatilalomnak k�sz�nhet�en nem volt szabad f�ldet m�velni, mosni, takar�tani, de m�g k�poszt�t savany�tani sem. Sokfel� szok�s volt az is, hogy a halottak sz�m�ra megter�tettek, kenyeret, s�t �s vizet tettek az asztalra. Az ortodox h�vek a temet�be is vittek ennival�t �s a s�rokra helyezt�k azokat, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k.

/http://www.csaladivilag.hu/