Foglalkozása: ügyvéd. Gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Róla nevezték el településen, az iskolát.
1808. máj. 5-én, Öskün született, atyja
gazdasági számadó tiszt volt. A középiskolát Veszprémben, Kőszegen és Pesten
végezte. Tanulmányai során a német, francia, olasz és angol nyelveket is
elsajátította. Pozsonyban jogot tanult és ez idő alatt nevelőséget vállalt gróf
Széchenyi Pál házánál, később Sopronban Zichy Ferraris Lajos gróf mellett.
Ekkor ismerkedett meg gróf Széchenyi Istvánnal, akinek jövőjére nagy
befolyással volt. 1829-ben Pestre jött, ügyvédi pályára készült. Még ugyanazon
évben Andrássy György titkára lett, egészen 1832 őszéig,
közben -1831. június 22.- ügyvédi vizsgáját is letette. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kísérője volt a londoni
útjukon, aminek a célja a Buda és Pest között építendő hídra vonatkozó adatok
gyűjtése volt. 1833. november 1.-től fogva gróf Széchenyi István vette maga
mellé, mint titkár, és ez így is maradt 1848. szept. 5-éig – a gróf közügyektől
való visszavonulásának napjáig – .
1840-től A Lánchídtársaság titkára lett, amit
már 1832-től kezdve közösen terveztek a gróffal. Közben ismerkedett meg Sina Simon báróval, akinek később szintén titkára lett. Az
1827-29. országgyűlésen, mint jogtanuló, az 1830. és 1832-36-ikinak egy részén,
mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40. mint
Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt.
Titkári állásából fakadóan több alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első
utazása során -1832- Angliából Párizson át, tért vissza, azután 1834-ben
Széchenyi István gróffal, mint az Al-Duna szabályozására kinevezett kirendelt
biztossal járta be Romániát Bukarestig, Bulgária és Szerbia partmelléki vidékeit,
ahol elsajátította a török nyelvet is. A Széchenyi által alkotott többféle
egyletek és vállalatoknál azok szervezési és első fejlődési korszakában
rendszerint ő készített mindent, így pl. a pesti nemzeti kaszinónál,
lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál, vagy a Duna- és
Tisza-szabályozásnál. Ő szerkesztette a nemzeti kaszinó évkönyvét (1834-41-ig),
a Gyepkönyvet (1831-41), valamint ő magyarosította az angol nyelvtani
szabályokat. Az akkori hírlapokba és folyóiratokba többször szolgáltatott cikkeket
és szépirodalmi fordításokat is, de nagyobb önálló munkákat nem írt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 25-én levelező tagjává
választotta, ahol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf
ennek a kedvelt megbízottjának hagyta hátra összes naplóját, jegyzeteit és
levelezéseit, és őt bízta meg azok átnézésével, és kiadásával. Az ő örököseitől
a Magyar Tudományos Akadémia vette meg és dolgoztatta fel Zichy Antallal.