A földi elemek közül talán a szél az egyetlen, amellyel az ember a legkevésbé szeret együtt élni, így bolygónk legszelesebb vidékein nem is létesültek települések.
A víz nélkülözhetetlen az élet szempontjából, bolygónk legszárazabb helyein nehéz élni, csakúgy mint azokon a helyeken, ahol az év minden napján kiadósan esik az eső. Bolygónk legcsapadékosabb vidékein szinte napi rendszerességgel esik, és az évi csapadékmennyiség meghaladja a 10 métert.
A válasz sajnos az, hogy igen, a történelem során többször is kiszáradt. Az 1866-os vízszint például olyan alacsony volt, hogy át lehetett gyalogolni az egyik partról a másikra. Abban az aszályos évben a Velencei-tó szinte teljesen eltűnt, medrében huszárok gyakorlatoztak. Vele együtt a Fertő tó is elpárolgott pár évre. De nem volt ebben semmi rendkívüli, addigra már legalább tucatnyi kiszáradást jegyeztek fel a krónikák.
A földi élővilág nagytöbbsége a melegebb éghajlati viszonyokat kedveli, mégis vannak olyan élőlények melyek kényszerűségből a zordabb, hidegebb viszonyok között kell, hogy éljenek. Az embert nem sorolnám ide, de őseink közül voltak, akik képesek voltak ilyen környezetben is letelepedni.
Az ember nemcsak a nagy távolságokat és a domborzati viszonyokat próbálta legyőzni terjeszkedése során, hanem bolygónk szélsőséges éghajlati viszonyainak is igyekezett a lehető legjobban megfelelni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Tovább…
