A lengyel szolidarítási tüntetésnek indult forradalomban a diákokhoz felfegyverzett munkások is csatlakoztak. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, megostromolták a rádió székházát, amire a magyar államvédelmi rendőrség tüzet nyitott a felkelőkre. Nagy Imre miniszterelnök október 24-én a népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket.

1989 Október 23.

Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltották a köztársaságot.

Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, több tízezer ünneplő előtt, a Parlament erkélyéről déli 12 órakor kikiáltotta a "Magyar Köztársaságot". Ez a szimbolikus lépés véget vetett a kommunista Népköztársaságnak, amely átadta a helyét a többpártrendszerű, piacgazdasági elveket valló, parlamenti demokrácián alapuló Köztársaságnak. A kormány az időzítéssel az 1956-os rehabilitációhoz csatlakozott.