Ezzel a sötétszürke képpel próbálom érzékeltetni a semmit. Ahogy azt korábban is tettem. Ha „külső szemlélőként” ott lettünk volna, a Nagy Bumm pillanatában, még egy „kicsi ideig” semmit sem lehetett volna látni, ugyanis a fény sem létezett. Se idő, se tér, ezért az imént leírt „kicsi ideig” kifejezés is csak teoretikus,mint ahogyan a „külső szemlélőként” is az, hiszen minden energia (merthogy az anyag sem létezik ekkor), ott van bent a Nagy Bumm-ban. Ami tágulni kezdett. (Tehát, korábban tett hasonlattal élve: egy táguló szobában vagyunk.)

„Az Univerzum a létezésbe tágult” - Stephen William Hawking

Ezzel létrejött a tér. Hihetetlen sebességgel kezdett tágulni a világunk, benne a forró színtiszta energiával. Létrejött az idő. Az Univerzum atomnyi méretből, száz másodperc alatt akkora lett, mint a mi naprendszerünk (kb. 1 fényévnyi gömb, ami hatalmas). A tágulás eredményeként az iszonyatos mennyiségű energia hűlni kezdett, ezzel létrejött az anyag (szubatomi részecske formájában, azaz az atomok összetevői), valamint az antianyag.

Az anyag és az antianyag nevükből következtethetően, ha ütköztek, mindkettő megsemmisült, belőlük energia keletkezett. Márpedig ütköztek. Szerencsénkre az egyikből kicsit több jött létre, minden egymilliárdból 1 db anyagi részecske maradt fenn. Ez a „maradék” anyag az, amiből a jelenlegi Univerzumunk áll.

Kicsit lassítanék, és itt emelném ki, hogy a Világegyetem kialakulás-szemléltetésének legnagyobb gyengéje, a mértékek, méretek/mennyiségek érzékeltetése, azok felfogása.

Az elképzelhetetlen nagy energiából, felfoghatatlan mennyiségű anyag és antianyag keletkezett, majd semmisült meg és mégis oly mennyiségű anyag maradt, hogy abból kétezer milliárd galaxis jön majd létre bennük megszámlálhatatlan csillaggal, és fekete lyukkal. Ez az a „maradék” anyag.

Az elképesztő sebességgel táguló világunkban, amely folyamatosan hűl, de még ekkor is iszonyat forró volt, már lezajlott az anyag és antianyag csatája, a Nagy Bumm után 3 perccel megszülettek az első atommagok (főleg hidrogén és hélium atommagok).

10 perccel a kezdet után a kozmosz már sok ezer fényévre tágult.

330-380 ezer évvel később az atommagok és elektronok a hűlő térnek köszönhetően, összeálltak atomokká és fotonokká (fény), az Univerzum szépen „láthatóvá” vált. Igen, több mint 300 ezer év telt el, mire érzékelhetővé vált az Univerzum.

Az első atomok létrejöttekor szabadult fel a kozmikus háttérsugárzás, ami ma is bejárja az egész világűrt.

Mi is hallhatjuk, és megfigyelhetjük, csupán annyit kell tennünk, hogy bekapcsoljuk a tévét, rádiót, és eltekerjük a fogott adásról a berendezésünket. A statikus zaj a tévé képernyőjén az Ősrobbanásból visszamaradt kozmikus maradványsugárzás.

A Világegyetem nagyrészt forró és sűrű hidrogén-hélium anyagfelhőből állt ekkor.

Gravitáció

Az ősrobbanáskor létrejött a tér, idő, és anyag. A fizika törvényei is kialakultak, köztük a négy alapvető erő,ami a részecskék között hat (kölcsönhatás). A gyenge, az erős, az elektromágneses és a gravitációs. Ez utóbbi mindenre hat és végtelen a hatótávolsága, ellenben a leggyengébb erő. A távolsággal négyzetesen csökken. Ugyan ennél sokkal erősebb kölcsönhatások élnek a világ elemi részecskéi között, a távolhatásuk pont fordított, a gravitáció végtelenbe hat, míg a többi kölcsönhatás a közelbe.

Máig kérdéses a bolygók keletkezése miként megy végbe, hisz a részecskék összetapadásához kell a gravitáció, de a környezetben kialakuló elektrosztatikus erők pont széttaszítják a kialakuló anyagcsomókat.

A tömeggel rendelkező anyag, meggörbíti a teret, mondhatni belemélyed a tér szövetébe.

Feltételezések szerint létezik egy elemi részecske, a graviton – amit még nem fedeztek fel – ez az energiaforrás fejti ki a hatását, a tér görbülete pedigfelerősítheti azt.

A gravitáció hatása mindig egy irányú, csak vonz és nem taszít. Ebből kifolyólag az időhöz hasonlít, mert az is csak egy irányba terjed.

Úgy hiszem az idő létrejöttét követően az nem ugyanolyan mértékben telt, mint a mai világunkban. Kezdetben minden számunkra felfoghatatlan gyorsan történt, de valójában az Univerzum kialakulásakor az idő sokkal lassabban telt, mint most. Az idő múlása relatív.

Ha nagy tömegű test, pl. egy fekete lyuk közelében vagyunk, akkor ott a tér jobban meggörbül, ezért az idő is lassabban telik. Mindenkinek ajánlom az Interstellar c. filmet, mely ezt a jelenséget is bemutatja.

Ahogy tágul és tovább hűlt a világunk, a főként hidrogén- és héliumfelhő is szinte egyenletesen terjeszkedett a térben. Szinte!

A mi szerencsénk, hogy az Univerzum egyik alaptörvénye, hogy semmi sem tökéletes. Az anyagfelhő létrejötte után 200 millió évvel, elkezdte kifejteni a gravitációs erő a hatását és kisebb nagyobb-csomókba kezdtek összeállni a gázfelhők.

A hidrogén a legegyszerűbb a gázok között, mindemellett nagyon sok energiát rejt magában. Ahogy a gravitáció évmilliók során a gázfelhőt összesűrítette, azok atomjai egyre sűrűbben ütköztek egymással, így a hőmérséklet egyre növekedett. Préselődött az anyag. Tiszta energia szabadult fel. Egy idő után beindult a magfúziós folyamat, a hidrogén atomok összeolvadtak és létrejött egy nála nehezebb atom, a hélium. Létrejöttek az első csillagok, melyek ezerszer nagyobbak voltak, mint a mi napunk. Ezek beragyogták az egész táguló világunkat.

Következő rész:

Univerzum története - Galaxisok keletkezése

Forrás

http://tudasbazis.sulinet.hu/, Into the Universe with Stephen Hawking- Discovery Channel

Képek: https://segits.be, https://hdwallpaperim.com/, http://www.aldebaran.cz, http://www.newsweek.com/