K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A F�ld t�rt�nete		2021.04.27. 20:26
Kor�bbi �vekben �ssze�ll�tott cikkemimb�l szemezgetek az olvas�k sz�m�ra: A k�vetkez� hetekben bemutat�sra ker�l, hogyan is sz�letett a bolyg�nk, milyen sokf�le �l�l�nynek adott otthont s lett v�gs� nyughelye. A F�ldt�rt�net (4,567 milli�rd �v)     Tov�bb…

Hangverseny online – vide� �ssze�ll�t�s egy esti kikapcsol�d�s�rt		2021.04.23. 14:30
Hossz� ideje tart a pand�mia, az embereknek egyre ink�bb hi�nyoznak azok a sz�rakoz�s fajt�k, amikkel manaps�g nem �lhetnek. A mozik, sz�nh�zak, hangversenyek, egy�b kultur�lis rendezv�nyek csak alternat�v form�ban, stream szolg�ltat�s keret�ben, vagy online form�ban �rhet�ek el, de rem�lhet�leg m�r nem sok�ig. Addig is d�lj�n h�tra �s �lvezze a – kicsit di�k�veinket id�z�, de moderniz�lt form�j� – tanulm�nyi hangversenyt, itt: Tov�bb…

J�rv�nyt�rt�net 3: Kezdetekt�l, napjainkig.		2021.04.19. 19:38
B�r a k�l�nb�z� bakt�riumok �s v�rusok �ltal okozott j�rv�nyok egyid�sek a t�rt�nelemmel, �m a nagyobb ter�letekre, vagy ak�r t�bb kontinensre kiterjed� pand�mi�k megjelen�se m�r sokkal �jabb fejlem�ny. Maga a sz� a g�r�g pan (mind) �s demosz (n�p) szavakb�l sz�rmazik, �gy sejthet�, hogy az els� ilyen j�rv�ny is az �kori g�r�g�kh�z k�thet�.   Szak�rt�k szerint az els� pand�mi�nak az i.e. 430 �s 426 k�z�tt tombol� ath�ni t�fuszj�rv�nyt tekintetj�k, ami a v�ros lakossag�nak (�s hadsereg�nek) negyed�vel v�gzett, �s szerepe volt abban is, hogy Ath�n elvesz�tette a peloponn�szoszi h�bor�t Sp�rt�val szemben. B�r ezt a j�rv�nyt joggal nevezhetj�k pand�mi�nak, �m a t�fusz annyira hal�los volt, hogy sokszor el�bb �lte meg az �ldozatait, minthogy azok tov�bb adhatt�k volna a fert�z�st, �gy a v�ros�llamon k�v�l nem terjedt sz�t a betegs�g.   (Az itt szerepl� felsorol�s nem teljes, hiszen olyan fert�z� betegs�gek is sok embert elragadtak, mint a t�fusz, a dengue-l�z, a dift�ria, a szalmonell�zis, a lepra, a TBC, stb.)    Az infografik�n az els� pand�miak�nt az Antoninus-kori j�rv�ny szerepel, ami nev�t a j�rv�ny alatt regn�l� r�mai cs�sz�rr�l, Marcus Aurelius Antoninusr�l kapta. Vele a Gladi�tor alternat�v univerzum�val szemben am�gy nem a fia, hanem val�sz�n�leg a pestis v�gzett, a r�la elnevezett, i.u. 165 �s 180 k�z�tt tombol�, �s �tmilli� hal�los �ldozatot k�vetel� j�rv�ny viszont a szak�rt�k szerint nem pestis, ink�bb feketehiml� vagy kanyar� lehetett.   Az Antoninus-kori j�rv�ny nem csak a hal�los �ldozatok sz�m�ban, de a pand�mia kiterjed�s�ben is jelent�s k�l�nbs�get mutat az Ath�nt s�jt� rag�lyt�l. Ez nem v�letlen, hiszen a civiliz�ci� fejl�d�se jelent�sen seg�tette a j�rvanyok terjed�s�t is: az agr�rgazd�lkod�s elterjed�se, a mind nagyobb v�rosok, az egyre t�volabbi kereskedelmi �tvonalak, a n�pek k�z�tti �rintkez�s lehet�v� tette, hogy egy betegs�g az eg�sz vil�gon elterjedjen.   A t�rt�nelem legrettegettebb betegs�ge, a bub�pestis (avagy a d�gv�sz) el�sz�r 541-542-ben �lt�tt pand�mikus m�reteket, �m az els�sorban a Biz�nci Birodalmat s�jt� Justinianus-pestis m�g "csak" 30-50 milli� emberrel v�gzett (igaz, a Harvard kutat�i �s a Max Planck Int�zet �jabb sz�m�t�sai szerint az �ldozatok val�s sz�ma ak�r t�bb sz�z milli� is lehetett). Mintha ez nem lenne el�g, a vil�got egy rejt�lyes k�d (mint k�s�bb kider�lt, vulk�nkit�r�s) is s�jtotta, ami 18 h�napra elhom�lyos�totta a Napot, az �tlagh�m�s�klet pedig 1,5-2,5 Celsius-fokkal cs�kkent.   Minden id�k leghal�losabb j�rv�nya az 1347-1351 k�z�tt tombol� bub�pestis volt, ami a n�pnyelvbe - az �ldozatok k�kess� sz�nez�d�tt b�re miatt - Fekete Hal�l n�ven vonult be. Az �veken kereszt�l tart� j�rv�ny becsl�sek szerint Eur�pa lakoss�g�nak a fel�t kipuszt�totta, mik�zben a vil�g teljes lakoss�ga 475-r�l 350 milli�ra cs�kkent. A bub�pestisnek ezut�n m�g egy nagyobb kit�r�se volt 1855-t�l kezd�d�en, ami els�sorban K�n�t �s Indi�t s�jtotta, �s 1960-ig nagyj�b�l h�szmilli� ember hal�l�t okozta.   A Cocoliztli-j�rv�ny vagy a nagy d�gv�sz a mai Mexik� ter�let�n okozta milli�k hal�l�t a 16. sz�zadban. (Az �br�n nem szerepel). A kutat�k m�ig nem tudj�k pontosan, mi okozta a magas l�zzal �s v�rz�ssel j�r� k�rt, de a mostani kutat�sok szerint egyik ered�je a szalmonella lehetett, illetve v�rusos v�rz�ses l�zra gyanakszanak m�g, amelyet csak rontott a ter�letet s�jt� asz�ly akkoriban. A j�rv�ny k�s�bb m�g fel�t�tte a fej�t, de az els� k�rben mintegy 5-15 milli� ember hal�l�t okozta, ami az akkori mexik�i ter�leten �l� lakoss�g 80%-�t jelentette (30 �vvel k�s�bb mintegy 2-2,5 milli� f�s puszt�t�st v�gzett)   A 20. sz�zad k�t legnagyobb - b�r egym�st�l radik�lisan elt�r� - j�rv�nya az 1918-19-es spanyoln�tha valamint az AIDS volt. M�g el�bbiben alig k�t �v leforg�sa alatt 40-50 milli� ember halt meg, az AIDS csaknem n�gy �vtized alatt k�vetelt nagys�grendileg ugyanennyi (25-35 milli�) �ldozatot.   A spanyoln�tha az influenza A nev� v�rus�nak a t�rt�nelem els� �s egy�ttal legpuszt�t�bb, vil�gm�ret� j�rv�nya volt, amely a F�ld teljes lakoss�g�nak mintegy 3-5 sz�zal�k�t elpuszt�totta. M�r 1918-ban t�bb �ldozatot k�vetelt, mint az eg�sz els� vil�gh�bor�, �sszesen mintegy 500 milli� embert fert�z�tt meg. A k�t �vben mintegy 17-50 milli�, de m�s becsl�sek szerint ak�r 100 milli� ember is belehalhatott. Ezzel a „teljes�tm�ny�vel” a spanyoln�tha az emberi t�rt�nelem m�sodik legt�bb �ldozatot szedett j�rv�nya volt a fekete hal�l ut�n.   A fekete himl� (1877-1977) rendk�v�l vesz�lyes emberi fert�z� betegs�g, amelyet a Poxvirus variolae v�rus okoz. Az emberis�g t�rt�net�nek egyik legpuszt�t�bb rag�lyos k�rokoz�ja, 100 �v alatt mintegy 500 milli� embert �lt meg (az �br�n nem az �sszes�tett sz�m szerepel). A fert�z�ttek k�r�ben rendszerint magas (az �vil�gban 15-20%, az �jvil�gban gyakran 40-80%-os) volt a hal�loz�si ar�ny, k�l�n�sen a csecsem�k k�r�ben, �s a t�l�l�k k�z�l sokan megvakultak illetve maradand� hegesed�st szereztek a b�r�k�n.   Az �kori K�n�b�l sz�rmaz� v�dekez�si elj�r�s az �n. variol�ci� a himl� ellen, vagyis az eg�szs�ges emberek sz�nd�kos fert�z�se. A mesters�ges fert�z�s kev�sb� vesz�lyes (2% k�r�li mortalit�s), mint a term�szetes fert�z�sek, �s eg�sz �letre sz�l� v�detts�get biztos�t. Az utols� term�szetes fert�z�st a WHO 1977 okt�ber�ben jegyezte fel �s v�g�l 1980-ban jelentett�k be, hogy elt�nt a j�rv�ny a vil�gb�l.   Az utols� komolyabb pand�mia a 2009 �s 2010-ben puszt�t� H1N1-j�rv�ny, azaz a sert�sinfluenza volt, ami k�l�nb�z� forr�sok szerint 200 ezer, de ak�r f�lmilli� ember hal�l�t is okozhatta, els�sorban Afrik�ban �s D�lkelet-�zsi�ban. Jegyezz�k meg, hogy az �vr�l-�vre visszat�r�, szezon�lis influenzaj�rv�nyba a WHO szerint �vente 650 ezren halnak bele vil�gszerte, hab�r nem min�s�l pand�mi�nak. B�r a Covid-19 ehhez k�pest kiscserk�sznek t�nhet, ma m�g senki sem tudja megtippelni sem, h�ny ember�letet fog k�vetelni �sszess�g�ben a j�rv�ny.   Forr�sok: raketa.hu hazipatika.com portfolio.hu

J�rv�nyt�rt�net2: XXI. sz�zad - Tizedelte az embereket a fekete hal�l 2009. m�jusi ad�s		2021.04.18. 20:18
A pestis az orsz�g minden harmadik lak�j�val v�gzett. A 21. sz�zad riportere ut�naj�rt, hogyan viselkedtek az emberek vil�gj�rv�nyok idej�n. (2009. m�jusi riport - lass� adatlet�lt�s)

J�rv�nyt�rt�net1: Egy gyilkos v�rus, amely v�gigs�p�rt a vil�gon -XXI. SZ�ZAD • 2014.11. havi ad�sa		2021.04.17. 17:09
XXI. SZ�ZAD 2014. novemberi riportja: (lass� adatlet�lt�s)

ERDEI ETIKETT - Hogyan viselkedj az erd�ben?		2021.04.02. 20:36

Tov�bb dr�gul az �zemanyag		2021.03.17. 19:48
�v eleje �ta m�r t�bb mint 65 Ft-al dr�g�bb a benzin literenk�nti �ra. �tlag�ra 435 Ft/l, a g�zolaj� 440 Ft/l. Ez�ttal a gyenge forint miatt kell t�bbet fizetni annak aki tankolni szeretne.   Haz�nkban 2012 �prilis�ban volt a legdr�g�bb az �zemanyag, akkor a benzin literj��rt 454 Ft-ot k�rtek. A k�zelm�ltban, alig egy �ve 2020 m�jus elej�n viszont csup�n 277 Ft volt egy liter benzin. - K�sz�nhet�en a pand�mia miatti gazdas�g le�ll�s�nak.   Mib�l is ad�dik �ssze a benzin �ra, azt egy 2018-ban k�sz�lt grafikonon l�thatjuk:   ! Abban az esetben, ha a k�olaj hord�nk�nti �ra tart�san 50 amerikai doll�r vagy az al� cs�kken, akkor a benzin j�ved�ki ad�m�rt�ke (az a bizonyos fix 120 Ft/liter) literenk�nt tov�bbi 5 forinttal n� (a g�zolaj� tov�bbi 10 forinttal n�). <Ez addig marad �rv�nyben, m�g �jra el nem �ri tart�san a k�olaj hordonk�nti �ra az 50 amerikai doll�r feletti �rat. Akkor ugyanis visszat�r a fix 120 Ft/liter ad��rt�k.>         Vezet�stechnikai tippek �s tr�kk�k, a fogyaszt�scs�kkent�s titkai:   Forr�s: portfolio.hu/mol.hu/holtankoljak.hu/VezessTV/youtube.hu Tov�bb…

Itt a medvehagymaszezon, most mindent megtudhatsz r�la		2021.03.09. 16:48
Tagadhatatlan, hogy a medvehagyma az ut�bbi �vek egyik legfelkapottabb z�lds�ge lett. N�pszer�s�g�t t�bb dolognak k�sz�nheti: k�nnyen beszerezhet� a piacokon, de ak�r saj�t magad is gy�jtheted, �s sz�mos kedvez� �lettani hat�ssal b�r, r�ad�sul finom is. Egyesek vadfokhagymak�nt vagy boszork�nyhagymak�nt is ismerik a tudom�nyosan Allium ursinumnak nevezett hagym�s �vel�t, ami egy�bk�nt – a h�vir�ggal egy�tt – az amarilliszf�l�k csal�dj�ba tartozik. A r�gi megfigyel�s szerint a t�li �lomb�l �bred� medv�k rengeteg ilyet t�mnek magukba, val�sz�n�leg az em�szt�s�k serkent�se v�gett, �s mert vitaminforr�sk�nt sem utols�, innen j�tt legk�zismertebb neve. M�s magyar�zatok szerint a rendk�v�l eg�szs�ges n�v�ny egy medve erej�t k�lcs�nzi annak, aki fogyasztja. A n�pi gy�gy�szatban f�k�nt m�regtelen�t�sre �s em�szt�si zavarok (hasmen�s, g�rcs�k, puffad�s) eset�n alkalmazz�k, de m�g rengeteg el�ny�s tulajdons�ga van: fokozza az �tv�gyat, er�s�ti az immunrendszert, regener�lja a m�jat, az ep�t �s a gyomrot, egyes kutat�sok szerint pedig a koleszterint- �s v�rcukorszintet is cs�kkenti, s�t, antibiotikus hat�s�t is kimutatt�k. Mindemellett v�zhajt�, v�rz�scsillap�t�, k�ptet� �s l�zcsillap�t�. Haz�nkban legnagyobb ter�leten a Mecsekben fordul el�, de t�bbek k�z�tt a Zselicben �s a Bakonyban is t�meg�vel van jelen.   Tov�bb…

�gy m�k�dnek a vakcin�k, amikkel itthon is oltanak		2021.03.08. 17:30
Forr�s: telex.hu

HOGYAN V�LASSZ L�BBELIT A T�R�Z�SHOZ?		2021.02.27. 07:47

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk