***

K�zeledik a 2026-os orsz�ggy�l�si v�laszt�s Magyarorsz�gon. B�rmerre is j�runk haz�nkban, a politikai fesz�lts�g szinte tapinthat�, k�sz�nhet�en a hossz� �vek �ta tart� folyamatos kamp�nyol�snak. A k�zelm�ltban felt�rekv� �j ellenz�ki form�ci� megjelen�s�vel a helyzet csak tov�bb romlott e t�ren.

Ez akkor t�nik fel igaz�n, ha egy id�re elhagyjuk az orsz�got, majd visszat�rve, �jb�l �tl�pve a hat�rt, szembes�l�nk az �t menti plak�tokkal, k�z�ss�gi oldalakon, vide�megoszt� platformokon, t�v�ben, vagy b�rmilyen m�s magyar oldalon a politikai �zenetekkel. Nagyon gyorsan az arcunk el� „tolnak” egy-egy ilyen hirdet�st abba biztos lehet mindenki.

Ha az ember sz�p lassan nyakig mer�l a s�rba, hiheti azt, hogy milyen j� is ez az iszappakol�s, de ha siker�l kim�sznia bel�le egy kicsit �s megtisztulhat (tudata), akkor m�s �rz�ssel gondol majd arra a s�rra, f�leg, ha �jra nyakig mer�l benne. De ez�ttal m�r nem lassan, hanem gyorsan:

• Te j� �g, hov� s�llyedtem, hov� s�llyedt ez az orsz�g. A gy�l�lk�d�s �s megosztotts�g mocsar�ban teng�d�nk – d�bben�nk r�, majd hetekkel k�s�bb feled�sbe mer�l e gondolat, miut�n ism�t megszokjuk dagony�nkat.

***

Ha belel�psz a pocsoly�ba, vizes lesz a l�bad.

Ha politik�val kapcsolatban nyilv�nosan v�lem�nyt form�lsz, akkor a hallgat�/olvas� �hatatlanul beskatuly�z t�ged.  Akkor is, ha te f�ggetlennek tartod az �ll�sfoglal�sodat, mert nem tartozol egyik p�rt t�bor�ba sem.

• F�ggetlen �ll�spont? Kiz�rt! – gondolhatj�k sokan.

M�r csak az�rt is, mert a k�zlend� v�g�n �hatatlanul t�ls�lyba ker�l – vagy er�ss�g�ben, vagy szempontok sz�m�ban – az egyik n�z�pont mellett letett �rv �s akkor m�ris j�n a skatulya.

Jobb esetben a p�rtoknak vannak �ll�spontjaik �s elvek ment�n politiz�lnak. F�ggetlen �ll�spont szerintem az, ha nem p�rthoz, hanem saj�t �rt�krend�nkh�z ragaszkodunk. Tudunk kritikusan gondolkodni, felismerj�k, hogy n�zeteinket nem felt�tlen�l egy p�rt k�pviseli, hiszen k�l�nb�z� t�m�kban m�s �s m�s lehet a felfog�sunk. Van, amiben konzervat�vabb, van, amiben liber�lisabb elveket vallunk. Nem kell mindenben egyet�rteni, amit egy p�rt mond. Ahogy t�k�letes ember, �gy t�k�letes p�rt sem l�tezik.

***

Politikusok-elemz�k-�tlagemberek

Politikai- elemz�sre ott vannak az elemz�k, �rvel�sekre pedig ott vannak a politikusok – szokt�k mondani. Szerintem mindk�t csoport a meleg�tett v�zben l�v� b�k�kra hasonl�t.

A politikusok t�bbnyire bent ragadnak saj�t maguk �ltal kialak�tott vil�gukban, v�gs�kig kitartva eszm�j�k mellett.

Az elemz�k (azon r�sze, akik nem csatl�sai egy adott oldalnak) ki vannak t�ve annak a vesz�lynek, hogy b�r k�pesek t�bb szemsz�gb�l r�l�tni a dolgokra, de m�gis folyamatosan r�szei a politikai �letnek. Ide tartoznak azok a m�diaszem�lyis�gek is, akik munk�juk r�v�n szint�n bele�ss�k magukat nap mint nap a politik�ba. M�s sz�val, a politik�val foglalkoz�k, de nem politikusok, ugyan k�pesek �tugrani egy m�sik vizet tartalmaz� ed�nybe, de nagyes�llyel az alatt is melegszik a v�z.

A kritikus gondolkod�s�, politika ir�nt �rdekl�d� f�ggetlen �tlagember, (a bizonytalan v�laszt�k egy r�sze) nincs �lland�an a „v�zben”, �gy nem val�sz�n�, hogy „megf�”. Megl�t�som szerint �k l�tj�k �s �rzik mindegyik politikai oldal k�n�lat�nak el�nyeit �s h�tr�nyait, nem haboznak n�gy �vente v�ltoztatni d�nt�s�k�n, vagy egy id�re felhagyni a voksol�ssal.

***

Rendszert�r�k

Iskol�ban a magyar t�rt�nelemr�l mindannyian t�bbnyire ugyanazt tanultuk. Feln�tt fejjel a tanultakat (m�r amire eml�ksz�nk), kialakult �rt�krend�nk szerint �rtelmezz�k. Gyakran ugyanazt az esem�nyt, eg�szen k�l�nb�z� m�don.

Megl�t�som szerint a magyars�got a kezdetek �ta a vez�relv�s�g jellemzi, mint ahogy a megosztotts�g is, mindegy, hogy milyen korban vagy politikai berendezked�sben �l�nk. Mihelyst a t�rsadalmunkat k�t, hasonl� kaliber�, de elt�r� politikai n�zeteket vall� szem�ly (�s a m�g�tte �ll� �rdekcsoport) k�v�nta ir�ny�tani, �gy a n�p az elvek ment�n k�t t�borra szakadt. Istv�n �s Kopp�ny, tipikus esete ennek, de az �rp�dh�z kihal�sakor, a t�r�k h�dolts�g idej�n, a Habsburgok vagy a k�s�bbiekben az oroszok (szovjetek) viszonylat�ban �pp�gy megmutatkozott a sz�th�z�s, mint a rendszerv�lt�st k�vet�en, jelen korunkban.

Term�szetesen a visz�lyok nemcsak minket jellemeznek. Nincs olyan nemzet, ahol ne lenn�nek, vagy ne lettek volna ellent�tek. Szerencs�re haz�nkban nincs val�s h�bor�s konfliktus, nem �gy, mint K�zel-Keleten, Afrika egyes orsz�gaiban vagy �pp a szomsz�dunkban, Kelet-Eur�p�ban.

M�gis, mi �vtizedek �ta, szinte �lland� politikai fesz�lts�gben �l�nk. A gy�l�let kamp�nyok sorra k�vetik egym�st. Hatalmon l�v� politikusaink szeretnek mindig m�sokat hib�ztatni, ha nem mennek j�l a dolgok. �ltal�ban k�ls� okokkal magyar�zz�k sikertelens�geiket, vagy a m�sik politikai felet hib�ztatj�k ami�rt nem jut az orsz�g egyr�l a kett�re. A neh�z id�szakok �s a folyamatos hergel�s ellen�re a mai magyar n�p nem l�zadt fel a hatalom ellen, nem ment egym�snak a k�t t�bor, nem �gy, mint annak idej�n p�ld�ul 1848-ban, vagy 1956-ban.

Mi�rt is van ez �gy? Mert a gy�l�let mellett megjelenik a f�lelem is. A magyar nemzet elv�rja az er�s vezet�t, k�v�nja a nyugalmat, biztons�got. Ha megkapja azt a vez�rt, aki azt sugallja, hogy meg tudja v�deni n�p�t k�ls� �s bels� ellens�geit�l, megoldja (ak�r csak l�tsz�lag is) a probl�m�kat, akkor kitart mellette, �gy is, ha olykor hib�zik. Az se baj, ha n�ha nagyot �s ha egyre gyakrabban. Szemet huny felette, akkor is, ha k�zben felbukkan egy m�sik vezet� a horizonton. Mert nemzet�nk nem szereti a v�ltoz�sokat, jobb a megszokott, a biztos, �s rem�nykedik, hogy egyszer majd t�nyleg jobb lesz.

Tudom�som szerint, a magyar feud�lis rendszer volt az utols� olyan rendi forma, mely a forradalom hat�s�ra sz�nt meg. A Horthy rendszer a vil�gh�bor� ok�n, a K�d�r rendszer pedig m�r b�k�s �ton v�lt a m�ltunk r�sz�v�.

A Nemzeti Egy�ttm�k�d�s Rendszere (NER) 2010 �ta �ll fenn. Nagy k�rd�s lesz, hogy a magyar v�laszt�polg�rok 15 �v ut�n mennyire tartj�k legitimnek ezt a rendszert a tov�bbiakban?

Egy biztos, megnyugodhatunk, nem forradalom �tj�n lesz lev�ltva, ha egy�ltal�n le lesz v�ltva ez a rendszer, mert v�lem�nyem szerint a magyar, b�ket�r� n�pp� szel�d�lt ’56-ot k�vet�en.

***

Rendszerv�lt�k (?)

J�val a hivatalos kamp�nyid�szak megkezd�se el�tt feler�s�dtek haz�nkban a politikai akci�k. Folyamatoss� v�lt a politikai cs�rte, amire �rdekes m�don a n�p nem, hogy nem unt r�, hanem egyre nagyobb �rdekl�d�ssel k�vet k�l�nb�z� k�z�ss�gi oldalakon, vide�megoszt� csatorn�kon. Hovatov�bb, �gy l�tszik, hogy a telep�l�seken is n�t a politikai aktivit�s az el�gedetlens�gek hat�s�ra, mely az elm�lt �vekben volt tapasztalhat�. Szervez�dnek csoportok, rendezv�nyek, m�ghozz� nagy sz�mban. A korm�nyoldal ellen egyre nagyobb a z�gol�d�s, szinte m�r rendszerv�lt� hangulat van. Erre a k�t t�bor, k�tf�lek�ppen reag�l:

15 �vvel ezel�tt, 2/3-os jobb oldali korm�ny alakult. Akik j�rtasak a magyar politik�ban azok tudj�k, hogy a rendszerv�lt�s �ta nem ez volt az els� alkalom, hogy b� 2/3-os t�bbs�ggel vezett�k az orsz�got. 1994-1998 k�z�tt is �gy volt, akkor azonban balliber�lis koal�ci� alakult. Annak is �s ennek is megvoltak az okai, amibe nem menn�k bele, csup�n annyit jegyezn�k meg, hogy v�lem�nyem szerint mindk�t esetben a neh�z gazdas�gi k�r�lm�nyek, a magas �llamad�ss�g �s legink�bb a bizalomveszt�s vezettek el od�ig, hogy ilyen nagym�rt�k� volt mindk�t esetben a v�laszt�si gy�zelem.

Vajon mi az oka annak, hogy ennyire m�sk�pp lehet l�tni az orsz�g helyzet�t, mik�zben mindny�jan itt �l�nk? Mi�rt lehet ennyire elt�r� a korm�ny meg�t�l�se?

Mert minden, n�z�pont k�rd�se.

***

Az agymosottak csat�ja a fanatikusokkal

A kamp�nyid�szakban k�l�n�sen igaz az, hogy a p�rtok st�bjai, valamint a politikusok bolondnak n�zik a v�laszt�kat – hogy finoman fogalmazzak. �g�ret cunamik, hib�ztat�s, valamint „csak mi tudjuk rendbe v�gni az orsz�got” felv�ltva z�dul a polg�rokra. Igaz, ez nemcsak a v�laszt�s el�tt van �gy. A re�lisan gondolkod� polg�r tudja ezt, de azzal is tiszt�ban van, hogy a demokr�ci�ban van lehet�s�g v�lasztani. Mi eset�nkben n�gy �vente lehet v�ltani ir�nyt, ha az addigi nem tetszett.

Vannak azonban olyan potenci�lis szavaz�k, akik nem veszik �szre, hogy but�nak n�zik �ket. Sim�n megvezethet�k, s�t, egyesek vakon hisznek p�rtjuk vezet�j�nek.

A t�rzsszavaz� meggy�zhetetlen, v�gs�kig kitart p�rtja �s vezet�je mellett. Sz�ks�ge van ellens�gk�pre. Ugyanazt a narrat�v�t f�jja, k�pviseli, mint a v�lasztott p�rtja, a k�v�nt tartalmakat sug�rz� m�di�t „fogyasztja”. Ha valaki nem �rt egyet egy t�rzsszavaz�val, vagy vitatja �ll�t�sait, legjobb esetben ostob�nak, rosszabb esetben pedig ellens�gnek, �rul�nak fogja tartani a kritiz�l� szem�lyt, tov�bb vitatkozva vele pedig agressz�vv� is v�lhat a p�rth� polg�r.

Sz�mukra p�rtjuk �ll�spontjai megk�rd�jelezhetetlenek. Mindegy mik a t�nyek egy-egy t�m�ban. Ez a „kem�ny mag” nagyon nehezen esik sz�t, b�r van r� p�lda, hogy el tud kopni. Ha mondjuk egy �ri�si „trauma” �ri ezeket a szavaz�kat: p�rtjuk �ssze�ll kor�bbi ellenfel�vel (1994), esetleg kisziv�rog egy titkos hangfelv�tel. Ezt k�vet�en hagyhatja el p�rtj�t a t�rzsszavaz�, vagy ha m�g mindig kitart, akkor a hossz� �vek kudarcai ut�n a sz�tes� p�rt miatt v�lik politikai hontalann� ez a r�teg. Sok esetben m�s politikai p�rthoz csap�dnak, de itt is csak azzal a c�llal, hogy kor�bbi ellens�gk�p�t esetlegesen �gy tudja majd �j v�lasztott p�rtja legy�zni.

Sz�mos p�rt megsz�nt m�r a rendszerv�lt�s �ta �s mindegyiknek megvolt a maga t�rzsszavaz� t�bora. Nagyr�sz�k bizony�ra ma m�r, m�s p�rtokn�l t�rzsszavaz�.

A politikai analfab�ta abszol�t nem foglalkozik politik�val, azt sem tudja mi f�n terem az. A v�laszt�sokon soha nem szavaz�k egy r�sz�t �k teszik ki, de csak egy r�sz�t! M�sik r�sz�k viszont elmegy szavazni. V�laszt�sok el�tt a p�rtok, szervezetek ezt a c�lcsoportot kisebb adom�nyokkal �s propagand�val k�rny�kezik meg, r�veszik �ket, hogy menjenek el szavazni. A helyi embereik, ak�r el is k�s�rik �ket a voksol�s helysz�n�re.

Ezen k�t t�bor ak�r m�r elegend� is lehet egy-egy v�laszt�k�rzet megnyer�s�hez, f�ggetlen�l att�l, hogy az adott politikus, munk�ss�ga alapj�n meg�rdemli-e a bizalmat vagy sem.

***

Minden az el�r�sen m�lik?

Hat�rozottan nem! A v�laszt�sok kimenetele sok mindent�l f�gg. A t�rzsszavaz�kon k�v�li v�laszt�kat meg kell gy�zni, vagy el kell rettenteni, hogy egy adott oldalra adja le szavazat�t. Eg�szen a voksol�s napj�ig er�s�dni fog a politikai inger, a v�g�n m�r a csapb�l is kamp�ny fog folyni. Nagy kitart�sra lesz sz�ks�ge a polg�roknak.

A v�laszt�k befoly�sol�s�ra a sz�r�lapt�l a mesters�ges intelligenci�ig, mindent be fognak vetni. A c�l az lesz, hogy akit maguk m�g� tudnak �ll�tani a p�rtok azok menjenek el szavazni, akit nem, azokn�l �rj�k el azt, hogy maradjanak otthon. Ezt �rdemes szem el�tt tartani.

A bizonytalan szavaz�k k�z�l, a politik�ban csak kiss� j�rtas polg�rok�rt fog menni a legnagyobb k�zdelem. �ket tudj�k a legk�nnyebben befoly�solni, f�lrevezetni. Ennek elker�l�se �rdek�ben tan�csos ezen potenci�lis szavaz�knak kisz�rni a politikai zajokat �s a saj�t p�nzt�rc�jukra, �lethelyzet�kre, valamint k�rnyezet�kre legyenek figyelemmel, ha �gy d�ntenek, hogy elmennek szavazni. Semmik�ppen se a kamp�nyokban hallottak alapj�n d�ntsenek, hiszen azok f�leg az �rzelmekre fognak legink�bb hatni.

***

… te kit v�lasztan�l?

Megnyugtat�sul k�zl�m, b�rki is gy�z, nem lesz vil�g v�ge!

Nem d�l romokba az orsz�g, ugyan�gy fog tov�bb m�k�dni mint 10, 20, 30 �vvel ezel�tt. M�g, ha a rendszerv�lt�s ut�ni p�nz�gyi neh�zs�gekkel is n�zne szembe a k�vetkez� vezet�s, el�bb-ut�bb akkor is kil�balna az orsz�g a neh�z helyzetb�l (ez nem akarat, hanem k�nyszer lesz hamarosan), �gy ahogy 1990-ben, 1995-ben, vagy 2009-ben.

Nem a polg�roknak kell agg�dnia, hiszen:

Att�l sem kell tartani, hogy 2026-ban nem lesz v�laszt�s. M�g, ha egyesek szerint csak l�tszat demokr�cia van ma Magyarorsz�gon, akkor sem mern� a hatalom elt�r�lni, de m�g csak elcs�sztatni sem a v�laszt�st, mivel ezzel igazoln� az ellenl�bas v�djait, akik ez�ltal biztosan tov�bb er�s�d�nek a voksol�sig.

Akiknek viszont van f�lnival�juk:

Soha ilyen sorsd�nt� csap�sra, nem k�sz�ltek a p�rtok �s szimpatiz�nsaik. Rendszerv�lt�k a rendszert�r�kkel szemben. V�gs�kig tart� k�zdelem lesz.

Ezek a kil�t�sok v�rnak r�nk, 2026-ban. Nem lesz egyszer� tavaszunk.

/OP/