Kezdetek

Az els� ember, vagy l� vontatta, s�nen mozg� egyszer� j�rm�vek a 16. sz�zadban jelentek meg. Igaz ekkor m�g nem a k�zleked�sben haszn�lt�k ezeket, hanem a b�ny�kba telep�tettek f�b�l k�sz�lt nyomp�ly�kat, hogy a kitermelt �rt�kes �sv�nyokat k�nnyebben a felsz�nre tudj�k hozni a munk�sok. A vasb�l k�sz�lt p�ly�t, el�sz�r 1760-as �vekben haszn�ltak, Angli�ban.

Szint�n az angolokn�l alakult meg az els� vas�tt�rsas�g is, a Surrey Iron Railway, 1803-ban. A l�vontat�s� keskeny nyomt�v� ’L’ alak� s�nutat f�leg �rusz�ll�t�sra haszn�lt�k. A kezdetben 9 m�rf�ldes �tvonal London d�li iparvid�keit k�t�tte �ssze a Temze foly� partj�val. Az emberek a vissza�t sor�n, gyakran az �res vagonokat haszn�lt�k utaz�sra, �gy hamar r�d�bbentek, hogy lenne ig�ny szem�lysz�ll�t�sra is.

1804-ben Richard Trevithick feltal�l� meg�p�tette az els� m�k�d� g�zmozdonyt, �m annak s�ly�t a kezdetleges s�nek nem igaz�n b�rt�k el. V�g�l a vas�tfejleszt�seknek h�la 1825-ben elindult az els� g�zvontat�s� szem�lysz�ll�t�s, a Stockton-Darlington vonalon.

A modern, fejl�d� vil�g jelk�pe lett a vas�t. L�zasan kezdt�k el �p�teni a vas�ti p�ly�kat vil�g szerte, �gy Amerik�ban is. Gombam�d szaporodtak a mag�nvas�t t�rsas�gok, akik hatalmas �sszegeket inveszt�ltak ebbe az ipar�gba.

Kontinent�lis sz�razf�ld�n �thalad�, egybef�gg� vas�ti p�lya azonban a korai id�kben m�g nem �p�lt ki. El�sz�r az amerikaiakban vet�d�tt fel ennek az �tlete.

Az egyes�l�s �tj�n

Az Egyes�lt �llamokban t�bb tehet�sebb ember szorgalmazta, hogy meg�p�lj�n az amerikai kontinenst �tszel� vas�tvonal. Dr. Hartwell Carver (amerikai orvos, �zletember), 1832-ben javasolta a kongresszusnak, a k�t partvid�k�t �sszek�t� vas�t l�trehoz�s�t, de ekkor m�g nem t�mogatt�k. Asa Whitney (keresked�), 1844-ben szint�n pr�b�lta meggy�zni a kongresszust, rengeteg p�nz k�ltve a projektre, de mindhi�ba, �t is elutas�tott�k.

Ekkoriban csak a bev�ndorl�k �ltal kij�rt kocsiutakon lehetett eljutni a nyugati partokig, az indi�nok f�ldj�n �t, vagy Amerik�t haj�val megker�lve juthattunk el Kaliforni�ba, ami akkoriban nem az Uni� r�sze volt, hanem egy �n�ll� orsz�g. Az aranyl�z kirobban�s�val, a nyugati part n�pess�ge ugr�sszer�en n�vekedni kezdett. F�l� volt, hogy ha sok�ig elz�rva marad Kalifornia, Anglia �rdekszf�r�j�ba ker�lhet.

�ppen ez�rt is volt fontos, hogy miel�bb �sszek�ttet�s �p�lj�n ki Kalifornia �s a keleti �llamok k�z�tt. Uni� tagk�nt tov�bbi el�nyt jelentene az indi�nok ellen v�vott folyamatos harcban.

V�g�l a kongresszus bel�tta, hogy sz�ks�g van egy, az �ce�nokat �t�vel�, nemzet egys�g�t megteremt� k�zleked�si vonalra. A had�gyminiszt�rium ir�ny�t�sa alatt 1853-ban megkezd�dtek a Csendes-�ce�ni Vas�t felm�r�sei. A nagyszab�s� exped�ci� k�t �vig tartott. A felt�r�sokr�l k�sz�lt jelent�s alternat�v �tvonalakat �rt le, �s hatalmas mennyis�g� inform�ci�t tartalmazott az amerikai nyugatr�l, amely legal�bb 400 000 n�gyzetm�rf�ldet (1 000 000 km²) fedett le.

Theodore Dehone Judah (amerikai �p�t�m�rn�k), k�zponti szerepet j�tszott az els� transzkontinent�lis vas�t l�trehoz�s�ban �s tervez�s�ben.

„Judah elutazott Kaliforni�ba �s meg�p�tette a nyugati partvid�k els� vas�tj�t, a Sacramento Valley Railroadot. A vas�t�p�t� t�bb �vet t�lt�tt azzal, hogy j� �tvonalat tal�ljon a vas�t sz�m�ra kelet fel�. Az els� nagy akad�ly a Sierra Nevada hegys�g volt. Judah t�bb mint 20 alkalommal kelt �t a hegys�gen, a legjobb vonalvezet�st keresve.” – olvashat� a vilagvasutai.hu oldalon. Sok �ldozatot is k�vetelt a hegys�g, a zord id�j�r�si viszonyok miatt t�bben megfagytak �s �hen haltak a terep felfedez�se k�zben.

B�r az �tvonal kiv�laszt�s�ban nagy vit�k voltak, v�g�l 1862. j�lius 1-�n, Abraham Lincoln eln�k j�v�hagyta a csendes-�ce�ni vas�ti t�rv�nyt, melyben a Missouri foly�t�l a Csendes-�ce�nig tart� vas�tvonal �p�t�s�r�l hat�rozott. Ez a t�rv�ny az Uni� meg�rz�s�t szolg�l� h�bor�s int�zked�sek egyike volt, hiszen ekkoriban jav�ban folyt az amerikai polg�rh�bor�.

A polg�rh�bor�s helyzet miatt eleinte a vas�t�p�t�s p�nz�gyi �llami t�mogat�s�ra es�ly sem volt, csup�n f�ldt�mogat�sokkal �s k�tv�ny kibocs�jt�sokkal teremtett�k meg a munk�latok fedezet�t, valamint mag�nvas�t t�rsas�gok lettek megb�zva, hogy �p�ts�k meg a transzkontinent�lis vasutat, ami 1863 �s 1869 k�z�tt meg is val�sult.

A valamivel t�bb mint 3000 km hossz�s�g�, norm�l nyomt�vols�g� �sszef�gg� vas�tvonalat h�rom t�rsas�g �p�tette:

A Western Pacific Railroad Company 132 m�rf�ld (212 km) hossz�s�g� p�ly�t �p�tett az �t nyugati v�gpontj�t�l, Alamed�t�l/Oaklandt�l a kaliforniai Sacrament�ig.

A Central Pacific Railroad Company of California 690 m�rf�ld (1110 km) hossz�s�g� p�ly�t �p�tett Sacrament�t�l keletre a Utah �llambeli Promontory Summitig.

A Union Pacific Railroad 1085 m�rf�ldett (1746 km) �p�tett az �t keleti v�gpontj�t�l, a Missouri foly� menti Council Bluffs �s Omaha telep�l�sekt�l, nyugat fel� a Promontory Summitig, �gy megteremt�d�tt az �sszek�ttet�st az �llamok keleti vas�th�l�zat�val.

Az �p�tkez�s 1863-ban kezd�d�tt �s k�r�lm�nyes volt, mivel a keleti parton l�v� gy�rakb�l minden szersz�mot, anyagot, berendez�st (s�neket, g�zmozdonyokat, vagonokat sz�tszerelve) �t kellett sz�ll�tani a nyugati partra.

Ezt pedig g�zhaj�kkal oldott�k meg, �gy, hogy vagy a d�l-amerikai Horn-fok megker�l�s�vel, vagy a panamai f�ldszoroson �t (hiszen ekkor m�g nem �p�lt meg a csatorna), sz�ll�tott�k a sz�ks�ges �rut a San Fancisco �b�lbe. Onnan folyami lap�tkerekes g�zhaj�kkal mentek fel a Sacramento foly�n, eg�szen Sacrament�ba.

Az utols� 130 m�rf�ldes (210 km) szakaszon felfel� sz�ll�tott�k a sz�tszerelt g�zmozdonyokat, vas�ti kocsikat �s a nagyobb munkag�peket, melyeket a f�v�rosban �jra �sszeszereltek.

A vas�ti s�nekhez, gerend�khoz, hidakhoz, t�zif�hoz �s t�v�r�p�zn�khoz sz�ks�ges faanyagot Kaliforni�ban v�gt�k ki �s sz�ll�tott�k a helysz�nre.

�p�t�s

A vas�t�p�t�st legink�bb k�nai bev�ndorl� munk�sok v�gezt�k, akik a szeg�nys�gb�l �s a k�nai er�szakos felkel�sekt�l menek�lve j�ttek Amerik�ba. Igaz, eleinte nem igaz�n akartak �zsiai munk�sokat alkalmazni, mivel �k t�bbnyire alacsonyabbak voltak, de egy pr�bamunka alkalm�val kitart�suk meggy�zte a t�rsas�g vezet�it. Az �p�tkez�s cs�cs�n t�bb mint 10 000 k�nait foglalkoztatott a Central Pacific t�rsas�g. Amint a munkaer�-probl�ma megold�dott, a f�rfiak heti hat napot dolgoztak 12 �r�s m�szakokban �s naponta �tlagosan k�t-h�rom m�rf�ldnyi v�g�nyt tudtak �gy lefektetni.

Emellett dolgoztak m�g a hadsereg volt katon�i is a nyomvonal ki�p�t�s�n.

A k�z�ps� orsz�gr�szben csak m�sf�l �vvel k�s�bb kezd�d�tt meg az �p�tkez�s, f�k�nt a polg�rh�bor� miatti munkaer�hi�ny �s az anyagok el�rhetetlens�ge k�sleltette a munk�t.

Az �p�t�si munk�latok hatalmas mennyis�g� k�zimunk�val j�rtak. A munka nagy r�sze a vas�ti p�lya �gyazat�nak meg�p�t�s�b�l, a hegyeken kereszt�l vagy azok k�r�l t�rt�n� �tv�g�sb�l �s/vagy robbant�sb�l �llt, valamint a v�zmos�sok felt�lt�s�b�l, hidak vagy t�mfalak �p�t�s�b�l, alagutak �s�s�b�l �s robbant�s�b�l.

T�len a zord id�j�r�s, f�leg a hegyi szakaszon l�v� h�viharok nehez�tett�k a munk�t.

Az �p�tkez�s legnehezebb szakasza a Sierra Nevada hegyein t�rt�n� �tjut�s volt. A hegys�get elhagyva viszont a munk�latok felgyorsultak, mivel onnant�l a vas�ti p�ly�t szinte s�k terepen lehetett meg�p�teni. Olyannyira, hogy 1869. �prilis 28-�n a Central Pacific dolgoz�i, tizenk�t �ra alatt rekord hossz�, t�z m�rf�ldnyi s�np�rt �p�tettek meg egy nap alatt.

Term�szetesen a k�z�p nyugaton is akadtak neh�zs�gek, f�leg a v�zhi�ny, illetve az ind�n t�mad�sok, hiszen a feh�r ember a modern eszk�z�k r�v�n tov�bbi t�rh�d�t�sokat �rt el ezen a ter�leten. Mindenesetre a vas�t�p�t�s az 1800-as �vekben sz� szerint a fellegekben j�rt.

A transzkontinent�lis vas�tvonal 1869. tavasz�ra elk�sz�lt, m�jus 10-�n Promontory Summitn�l, �nnep�lyes cerem�nia keret�ben, kb. 600 ember jelenl�t�ben egyes�tett�k a k�t mag�nvas�t t�rsas�g v�g�nyait, az utols� s�nszeg bever�s�vel.

A transzkontinent�lis vas�tvonalon �t nappal k�s�bb indult meg a vonatk�zleked�s. A viteld�jak 111, 80 �s 40 doll�r voltak, a kocsik k�nyelm�t�l f�gg�en.

Akkoriban az orsz�gon val� �thalad�s teljes ideje a vas�ton n�gy nap, n�gy �ra �s negyven perc volt.

A transzkontinent�lis vas�tvonal egyes szakaszai m�g ma is j�l felismerhet�ek – t�bb sz�z m�rf�ldnyi p�ly�t tov�bbra is haszn�lnak, k�l�n�sen a Sierra Nevada-hegys�gben, valamint Utah �s Wyoming kanyonjaiban. B�r az eredeti s�neket az id� m�l�s�val lecser�lt�k, �s az al�p�tm�nyt korszer�s�tett�k, a vonalvezet�s nagyr�szt az eredeti, k�zzel kialak�tott nyomvonalat k�veti.

Forr�sok:

/Bor�t�k�p forr�sa: https://www.uprr.com/aboutup/history/lincoln/index.shtml /

/ 1. K�p forr�sa: wikipedia.org/ /

/ 2. K�p forr�sa: wikipedia.org//

/ 3. K�p forr�sa: cprr.org/Museum/Maps/_horn-colton_1852.html /

/ 4. K�p forr�sa: wikipedia.org/ /

/ 5. K�p forr�sa: vilagvasutai.hu/ /

/ 6. K�p forr�sa: https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_transzkontinent%C3%A1lis_vas%C3%BAtvonal#/media/F%C3%A1jl:Pacific_Railroad_Profile_1867.jpg /

/ 7.  K�p forr�sa: wikipedia.org/wiki/ /

/ 8. K�p forr�sa: http://cprr.org/Museum/Eastward.html /

/ 9. K�p forr�sa: wikipedia.org/ /

/ 10. K�p forr�sa: wikipedia.org/ /

/ 10-11. K�pek forr�sa: wikipedia.org/

/ 12. K�p forr�sa: cprr.org/Museum/AA_Hart-Mead_Kibbey_CSLF/Introduction.html /

/ 13. K�p forr�sa: http://cprr.org/Museum/AA_Hart-Mead_Kibbey_CSLF/Alfred_Hart.html /

/ 14. K�p forr�sa: https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzkontinent%C3%A1lis_vas%C3%BAtvonal /

/ 15. K�p forr�sa: wikipedia.org/ /

/16. K�p forr�sa: wikipedia.org/ /

/ 17. K�p forr�sa: cprr.org/ /

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_vas%C3%BAt_t%C3%B6rt%C3%A9nete

https://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Trevithick

https://vilagvasutai.hu/amerikai/amtarsasag/centralpacific/centralpacific2.html

https://www.uprr.com/aboutup/history/lincoln/lincoln_rr/index.shtml

https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_transzkontinent%C3%A1lis_vas%C3%BAtvonal

http://cprr.org/Museum/AA_Hart-Mead_Kibbey_CSLF/Introduction.html

http://cprr.org/Museum/Eastward.html

https://ng.24.hu/kultura/2018/08/26/a-vilag-elso-szemelyszallito-vasutja/