Azt m�r j�val kor�bban �szrevett�k, hogy azok akik �testek a betegs�gen, immunisak lettek vele szemben. M�r ie. 430-ban felsz�l�tott�k a t�l�l�ket, hogy seg�tsenek be az �pol�sba.

Egyes n�pek m�r a 17. sz�zadban r�j�ttek, hogy ha az embereket sz�nd�kosan megfert�zik, akkor a legt�bb esetben nem alakul ki komoly betegs�g, viszont a v�detts�g kialakul.

Lady Mary Wortley Montagu 1715 december�ben �tesett a himl�n, amely komoly nyomokat hagyott az arc�n, 20 �ves �ccse viszont m�sf�l �vvel kor�bban belehalt a betegs�gbe. Lady Montague f�rj�t nagyk�vett� nevezt�k az oszm�n udvarba, ahol megismerte a varioliz�ci� m�dszer�t, 1717 m�rcius�ban a szemtan�ja is volt a m�veletnek.

1718 m�rcius�ban megparancsolta a nagyk�vets�g orvos�nak, Charles Maitlandnek, hogy oltsa be akkor �t�ves fi�t, aki gond n�lk�l �tv�szelte a fert�z�st. 1721 �prilis�ban visszat�rtek Londonba, ahol akkor �ppen himl�j�rv�ny tombolt, �gy n�gy�ves kisl�ny�t is beoltott�k.

Komoly vita indult az elj�r�sr�l, de Lady Montagu lelkes h�v�v� v�lt, s maga mell� �ll�totta a walesi herceg feles�g�t Ansbachi Karolin�t is. F�l �vnyi huzavona ut�n Charles Maitland megkapta az enged�lyt, hogy 1721. augusztus 9-�n Newsgate b�rt�n�ben hat (m�s forr�sok szerint h�t) hal�lra�t�lten kipr�b�lhassa az elj�r�st.

A Royal Society �s az Orvosi Koll�gium tagjai el�tt elv�gezt�k az elj�r�st, s a foglyok valamennyien t�l�lt�k, �gy szabadon bocs�tott�k �ket. Ezut�n �rva gyerekekkel k�s�rleteztek - sikerrel. A v�gs� l�k�st az adta, amikor 1722. �prilis 17-�n a walesi hercegn� k�t kisl�ny�t (Am�li�t �s Karolin�t) oltott�k be - egyes forr�sok szerint Charles Maitland, m�sok szerint Claudius Amyand.

A k�t hercegn� sikeres olt�sa ut�n Lady Montagu �ln�ven publik�lt egy cikket, amelyben le�rta a folyamat l�nyeg�t �s sikereit.

Ennek k�vetkezt�ben m�s kir�lyi csal�dok is elkezdt�k az olt�st, 1768-ban II. Katalin beoltatta fi�t a leend� P�l c�rt. XVI. Lajos francia kir�ly �s II. Frigyes porosz kir�ly is hasonl�an tett, s�t a porosz kir�ly az �sszes katon�j�t is beoltatta. Ezek ut�n az �sszes brit katon�t is beoltott�k. Magyarorsz�gon az egyik leghosszabban uralkod� M�ria Ter�zia tette k�telez�v�.

Ez az olt�s azonban m�g kor�ntsem volt t�k�letes - hiszen a beoltottak eset�ben val�di himl� alakult ki, amely fert�z� volt, s 2-3%-uk belehalt a fert�z�sbe. Ebb�l k�vetkez�en most is kialakulhattak j�rv�nyok, de hal�loz�si adatok ugyan meredeken cs�kkentek, de m�g voltak. Ennek �ldozata lett a kor�bban m�r eml�tett Alfr�d �s Octavius kir�lyi herceg is.

1757-ben egy nyolc�ves kisfi�t oltottak be Gloucesterben, aki enyhe t�netekkel v�szelte �t a fert�z�st - Edward Jennernek h�vt�k.

Edward 1749. m�jus 17-�n sz�letett egy tiszteletes fiak�nt, de m�r �t�vesen �rv�n maradt. Gyermekkor�t�l �rdekelte a tudom�ny �s 13 �vesen egy vid�ki seb�szhez �s patikushoz ker�lt a Bristol melletti Sodbury-ba dolgozni �s tanulni. Ott hallotta egy fej�sl�nyt�l, hogy �k nem f�lnek a himl�t�l, mert m�r �testek a teh�nhiml�n. A fi� fej�be sz�get �t�tt egy gondolat.

1764-ben George Harwicke-hez ker�lt tanonck�nt, ahol seb�szeti �s orvosi gyakorlatot szerzett. 1770-ben Londonba ment, ahol John Hunter tan�tv�nya lett, aki a korszak legh�resebb orvosa, biol�gusa �s k�s�rleti tud�sa volt.

A k�t f�rfi k�z�tt szoros bar�ts�g alakult ki, amely Hunter 1793-ban bek�vetkezett hal�l�ig tartott. Jenner h�rneve felfel� �velt, amelynek r�v�n James Cook megh�vta m�sodik �tj�ra, de � visszautas�totta, mert m�s tervei voltak.

Sz�mtalan dologgal foglalkozott, heged�lt �s verseket �rt, de megfigyelte a madarakat �s a s�ndiszn�kat is - beker�lt a Royal Society-be is.

Mindezek mellett foglakoztatta a teh�nhiml�s t�rt�net is.

1796 tavasz�n arra jutott, ha a v�letlen fert�z�s v�detts�get ad, akkor a sz�nd�kos is, �gy a k�s�rletez�s mellett d�nt�tt. M�jusban tal�lt egy Sarah Nelmest nev� fiatal tehen�szl�nyt, akinek karjain friss teh�nhiml� elv�ltoz�sok voltak. Az � karj�b�l sz�rmaz� anyag felhaszn�l�s�val oltotta be a nyolc�ves James Phippset. A kisfi�nak enyhe l�za volt �s n�mi duzzanat alakult ki a h�nalj�ban. A l�z kilenc nap ut�n elm�lt, de �tv�gytalan volt. M�snapra viszont helyre�llt az eg�szs�ge.

K�t h�nappal k�s�bb Jenner beoltotta a fekete himl�vel, de nem alakult ki a betegs�g, �gy arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a v�delem teljes.

1797-ben egy k�zlem�nyt k�ld�tt a Royal Society-nek, amelyben le�rta a k�s�rleteit �s megfigyel�seit, de elutas�tott�k.

„A T�rsas�g Tagj�nak �vatosnak kellene lennie, �s nem volna szabad kock�ra tennie megbecs�lts�g�t az�ltal, hogy olyasmit ny�jt be a tanult test�let el�, ami ennyire elt�r az elfogadott ismeretekt�l, r�ad�sul ennyire hihetetlen.”

Ezut�n egy hosszabb kiadv�nyban taglalta m�dszer�t, s legf�bb bizony�t�kk�nt saj�t 11 h�napos fi�t oltotta be. � tal�lta ki a vakcina sz�t is, a teh�n latin jelent�s�b�l.

A m�dszere p�r �v alatt vil�gszerte elterjedt, de � nem akart bel�le meggazdagodni, � seg�teni akart. 1802-ben a parlament 10.000 fontnyi �sszeget szavazott meg a sz�m�ra, amelyet 1807-ben �jabb 20.000 font k�vetett. Ezek hatalmas �sszegek voltak abban az id�ben.

A hagyom�nyos olt�st (varioliz�ci�t) lassan felv�ltotta az �j t�pus� olt�st, amely 1840-ben m�r egyeduralkod�v� v�lt, mert az akkor m�r tr�nra ker�l� Vikt�ria kir�lyn� megtiltotta a hagyom�nyos m�dszer alkalmaz�s�t.

A h�rnev�t tal�n j�l mutatja, hogy Nap�leon cs�sz�r csak az�rt engedett el k�t angol hadifoglyot (k�t bar�tja - William Thomas Williams �s Dr. John Wickham - esett fogs�gba), mert Jenner erre k�rte. �ll�t�lag a francia cs�sz�r az v�laszolta a k�r�s�re „Jenner! Ah, semmit sem tagadhatunk meg ennek az embernek."

A j�rv�nyos betegs�gek azonban az � csal�dj�t sem k�m�lt�k, a tuberkol�zis �ldozatai lettek t�bben is. � maga 1823. janu�r 23-�n hunyt el agyv�rz�sben.

Forr�s: blog.hu