A csillagokban a gravit�ci� hat�s�ra beindul a magf�zi� �s a hidrog�n atomok �sszeolvad�s�b�l l�trej�n a h�lium. Ez adja a csillag energi�j�t. Mivel hidrog�nn�l valamivel nehezebb a h�lium, �gy az, a csillag k�zepe fel� s�llyed. Azok is egybeolvadnak az �ri�si nyom�s miatt, �gy m�g t�bb energia szabadul fel �s l�trej�n egy �jabb elem, a sz�n. Ez a folyamat ism�tl�dik �gy a csillagok belsej�ben r�tegek alakulnak ki. Ha a csillagot kett�v�gn�nk, �gy n�zne ki, mint a hagyma. R�teges lenne, belsej�be haladva, egyre nehezebb elemeket tal�ln�nk, neont, oxig�nt majd v�g�l a vasat. Itt a folyamat meg is �ll. A vas magf�zi�j�n�l nem szabadul fel energia, ez�rt a t�z elkezd kialudni.

A csillag k�zep�ben egyre t�bb vas gy�lik fel, m�g teljesen el nem fogy a t�zel�anyag. Ekkor a gravit�ci�, aminek eddig ellen�llt a csillag, �tveszi az ir�ny�t�st �s a csillag elkezd �sszeroskadni. Magja felhev�l, v�g�l a csillag felrobban, k�ls� r�tege lev�lik, kil�kve mag�b�l rengeteg �j elemet. Ez a szupernova a csillagok hal�l�t jelenti, de ennek a robban�snak akkora az ereje, hogy a kil�vellt vas atomok k�z�tt is f�zi� l�p fel, �jabb �s nehezebb elemeket hozva ezzel l�tre, mint p�ld�ul az arany atomjait.

Mikor egy csillag felrobban, az, nagys�g�t�l f�gg�en feh�r t�rp�v�, vagy (napunk�n�l legal�bb h�sszor nagyobb csillagok eset�ben) fekete lyukk� v�lik (err�l k�s�bb).

�gy n�z ki a kozmikus anyaggy�rt�s di�h�jban.

Ez a folyamat ism�tl�dik az els� csillagok l�trej�tte �ta. Egyre t�bb elemet termelve az Univerzumban. �gy a k�s�bbiekben m�r a csillagok k�rnyezet�ben g�z, majd k�zetbolyg�k is ki tudtak alakulni. Rengeteg csillagnak kellett elporladnia ahhoz, hogy el�g szil�rd anyag legyen megsz�ml�lhatatlan �gitest k�pz�d�s�hez.

Az elpusztult csillag „k�zel�ben” (t�bb ezer f�ny�vr�l besz�l�nk) l�v� m�g �ssze nem �llt anyagfelh� a robban�s hat�s�ra elmozdul, ami �jabb csom�sod�st eredm�nyez, ez pedig el�seg�ti a k�vetkez� csillagk�pz�d�st. Az Univerzum korai szakasz�ban a folyamatosan t�gul� t�rben s�r�bb volt az anyag, a csillagok keletkez�se gyakoribb jelens�g volt.

Az �srobban�s ut�n 400 milli� �vvel az els� csillagok galaxisokba kezdtek t�m�r�lni. A mi Tej�t rendszer�nk egyike a legr�gebbieknek, 13 milli�rd �ves lehet, nagyj�b�l 100 ezer f�ny�v �tm�r�j� �s kb. 200-400 ezer csillagb�l �llhat.

Ahogy azt kor�bb le�rtam, az instabil, hal�ltus�j�t v�v� nagy csillag, mikor ki�g, zsugorodni kezd, mik�zben egyre s�r�bb� �s forr�bb� v�lik. A magja annyira neh�z lesz, hogy folyamatosan zuhan �nmag�ba, a gravit�ci� ereje ekkor elszabadul. 15 m�sodperc alatt a t�bb milli� km �tm�r�j� csillagot, mind�ssze 20 km-re h�zza �ssze. Mindaz ami eddig a csillagot alkotta, m�g mindig ott van, de a saj�t s�lya egyre kisebbre �s kisebbre zsugor�tja. A mag h�m�rs�klete 100 milli�rd fokra emelkedik, majd felrobban, k�ls� r�tegek lev�lnak, sz�tsz�rva a k�l�nb�z� elemeket a vil�g�rbe.

K�z�pen a mag tov�bb zuhan a gravit�ci�s k�tba, anyaga a saj�t gravit�ci�ja miatt a k�z�ppont fel� �sszeomlik, �tm�r�je ak�r az atomn�l is kisebb m�retre zsugorodik �ssze (egy adott t�meg, kritikus �rt�kn�l kisebb t�rfogatba t�m�r�l �ssze). �gy sz�letik meg a fekete lyuk.

A k�rnyezet�ben l�v� t�r egy r�sz�n (esem�nyhorizonton) bel�l mindent elnyel. Se anyag, se f�ny nem szabadul.

Fekete lyukak tal�lkoz�s�b�l �sszeolvadva m�g nagyobb fekete lyukak j�nnek l�tre, a legnagyobbak az �gynevezettszupermassz�v fekete lyukak, a galaxisok k�zep�n tal�lhat�k, �s k�r�l�tt�k keringenek a csillagok.

�gy j�tt l�tre a mi galaxisunk, a Tej�trendszeris,aminek ak�zep�n tal�lhat� fekete lyuk t�mege akkora, mint 4 milli� nap�, �tm�r�je, 17 milli� km.

Imm�r a szuper fekete lyukak k�r� csoportosul� csillagokb�l �ssze�llt galaxisok sz�guldoznak a t�gul� t�rben, t�bbnyire t�volodva egym�st�l.

K�vetkez� r�sz: Univerzum t�rt�nete - V�ltoz� vil�gegyetem

Forr�sok

http://tudasbazis.sulinet.hu/, Into the Universe with Stephen Hawking- Discovery Channe

K�pek: 

http://www.dailygalaxy.com/, https://3ten.org/, Into the Universe with Stephen Hawking