A trianoni b�keszerz�d�s (vagy trianoni b�kedikt�tum) az els� vil�gh�bor�t lez�r� P�rizs k�rny�ki b�keszerz�d�sek rendszer�nek r�szek�nt, a h�bor�ban vesztes Magyarorsz�g (mint az Osztr�k–Magyar Monarchia egyik ut�d�llama) �s a h�bor�ban gy�ztes antant sz�vets�g hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, Jap�n, Belgium, K�na, Kuba, G�r�gorsz�g, Nicaragua, Panama, Lengyelorsz�g, Portug�lia, Rom�nia, a Szerb-Horv�t-Szlov�n �llam, Szi�m �s Cseh-Szlov�korsz�g) k�z�tt l�trej�tt b�keszerz�d�s, amely t�bbek k�z�tt az Osztr�k–Magyar Monarchia felboml�sa miatt meghat�rozta Magyarorsz�g �s Ausztria, Rom�nia, valamint az �jonnan l�trej�tt Csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g �j hat�rait. (Ausztria hat�rair�l emellett a Saint Germain-i b�keszerz�d�s is rendelkezik.)

A trianoni b�keszerz�d�st az 1920 tavasz�n, a Horthy Mikl�s �ltal kinevezett Simonyi-Semadam S�ndor korm�ny�nak k�t politikailag s�lytalan tagja �rta al�.

�