Az emel�fejsze feltal�l�sa nem egy nagy heur�kapillanathoz k�t�dik. Heikki K�rn�, az eszk�z finn feltal�l�ja �vekig k�s�rletezett k�l�nb�z� fejekkel, miut�n csal�dott a boltban kaphat� fejsz�kben. Az Orig�nak meg�rta, a v�gs� inspir�ci� akkor �rte, amikor egyszer fesz�t�vassal dolgozott. R�j�tt, hogy nem egyszer�en lefel� hat� er�re van sz�ks�ge a faapr�t�shoz, kell valami, ami seg�t a has�t�sban is.

A m�sik ihletforr�st a fejsz�vel v�gzett munka jelentette. "Elgondolkodtam azon, hogy vajon a balta mi�rt maradt v�ltozatlan a k�korszak �ta?" - �rta az Origo k�rd�s�re. Miut�n fav�g�s k�zben t�bbsz�r siker�lt mell��tnie, olyan eszk�zt szeretett volna k�sz�teni, amellyel nem s�rtheti meg mag�t. A feltal�l� legink�bb arra b�szke, hogy b�r t�bb ezren haszn�lj�k m�r a fejsz�j�t, m�g egy p�ld�ny sem okozott balesetet.

A finn fejsze a haszn�lat�ban is elt�r a hagyom�nyosakt�l. A nyel�t csak laz�n szabad fogni, hogy ne terhelje haszn�l�ja csukl�j�t. "Mivel a hagyom�nyos fejsz�t buzog�nyk�nt, er�sen markolva haszn�ljuk, mindenki �gy gondolja, az emel�fejsz�t is �gy kell fogni. Els�re neh�z letenni err�l. De az els� n�h�ny fat�nk ut�n az ember megismeri az eszk�zt, �s megtanulja: csap�s v�g�n a fejsze feje megfekszik a fat�nk tetej�n biztons�gosan. Ezut�n m�r k�nny� �t�llni" - mondta a feltal�l� az Orig�nak.

Tov�bbi r�szletek: