Az emberiség határai 9/12
2013.03.07. 19:07
A földi élővilág nagytöbbsége a melegebb éghajlati viszonyokat kedveli, mégis vannak olyan élőlények melyek kényszerűségből a zordabb, hidegebb viszonyok között kell, hogy éljenek. Az embert nem sorolnám ide, de őseink közül voltak, akik képesek voltak ilyen környezetben is letelepedni.
A Föld leghidegebb területei
Kontinens szinten természetesen az Antarktisz a leghidegebb, de erre majd a későbbiekben visszatérünk. Országot már nehezebb megjelölni, tekintettel arra, hogy kevés olyan állam van Földünkön, aminek teljes területe kifejezetten csak a hideg övben terülne el. Én két ilyenről tudok, Izland és Finnország (bár ez utóbbinál pár km2-nyi terület a 60. szélességi fok alatt található), de ezeknek az országoknak az éghajlatát a Golf-áramlat (északabbra az Észak-atlanti-áramlat) befolyásolja.
Meglepő módon talán Mongóliát lehetne a leghidegebb országnak tekinteni. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C.
A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon. Mintegy 1300 m tengerszint feletti magasságban fekszik, éghajlata szélsőségesen kontinentális, a nyár forró, a tél hosszú és hideg (-30 °C), kevés a csapadék (átlag 300 mm), a levegő páratartalma pedig rendkívül alacsony.
Bolygónk egyik leghidegebb állandóan lakott települése viszont Ojmjakon (a település neve jakut nyelven „fagyott víz”), mely Oroszországhoz tartozó kies Jakutföldön található, 350 kilométerre a sarkkörtől . Itt mérték (számítás alapján, mert a hőmérő nem bírta) az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét, mégpedig 1926. január 26-án: -71,2 °C-ot.
A szélsőséges éghajlatot a völgyet körülvevő hegylánc okozza, amely megakadályozza a nehéz, hideg légtömeg távozását. A nálunk időnként előforduló iskolai extra téli szünet, a „szénszünet” itt csak akkor lép életbe, ha a hőmérséklet -52 °C alá esik. A lakosság egy része halászatból él. A várost az itteni melegvíz-források miatt építették fel.
A hely érdekessége, hogy a talaj állandóan fagyott, decemberben a nappal csak 3 óra hosszú, valamint hogy az éves hőingadozás elérheti a 100 fokot (télen -60 foknál is lehet hidegebb, nyáron pedig feljegyeztek már 30 fok fölötti hőmérsékletet is).
A Földön a leghidegebb hőmérsékletet az Antarktiszon mérték. Vosztok egy orosz kutatóállomás, mely a tengerszint felett 3500m-en helyezkedik el.
A tudósok itt a kb. 4 km vastag jégpáncél alatti ős tavat tanulmányozzák. A 90-es évek közepétől fúrják a jeget, hogy megvizsgálhassák az antarktiszi tó ősi mikró világát. 2012-ben el is érték a tó felszínét, jelenleg az ott gyűjtött mintákat tanulmányozzák.
1983.07.21-én volt az a bizonyos nap, mikor itt -89, 2 °C-ot regisztráltak.
Jövő pénteken a legszárazabb területeket mutatom be.
Források:
http://kivultagasabb.postr.hu/a-vilag-leghidegebb-helyei
http://hojelentesek.hu/hirtar/?sw_28_item=4526
http://www.zoldmuzeum.hu/bolygonk-szelsoseges-arcai
|