A F�ld legn�pesebb telep�l�sei:

Orsz�gos szinten teh�t K�na a legn�pesebb, de ez m�r r�g�ta �gy van. Az els� ismert k�nai n�psz�ml�l�st Kr. u. 2-ben, a Han dinasztia idej�n rendezt�k. Ekkor a birodalom n�pess�ge hivatalosan 57 671 400 f� volt ez nagys�grendileg megegyezik a korabeli R�mai Birodalom lakoss�g�val, csakhogy R�ma megbukott, a K�nai Birodalom viszont az�ta is �l �s virul. A t�nyleges sz�m enn�l az 57 milli�n�l minden bizonnyal magasabb lehetett, mert a n�psz�ml�l�s a cs�sz�rkori K�n�ban els�sorban nem a statisztikai adatgy�jt�st szolg�lta, hanem az ad�alany-�ssze�r�st. �gy val�sz�n�s�thet�, hogy – az ad�elker�l�s K�n�ban is �si hagyom�ny�t k�vetve – aki tudott, elrejt�z�tt az �ssze�r�st v�gz� hivatalnokok el�l.

A fennmaradt adatok �s mai becsl�sek szerint az els� cenzust k�vet� nyolcsz�z �vben a k�nai n�pess�g nem v�ltozott jelent�sen. A 8–11. sz�zad k�z�tt azt�n nagyj�b�l 100 milli�ra n�tt, majd a 16. sz�zadig megint stagn�lt. Az 1500-as �vekben a k�naiak sz�ma �jra gyarapod�snak indult, a 17. sz�zad elej�n m�r 150 milli� volt, majd a sz�zad v�g�t�l a 19–20. sz�zad fordul�j�ig 500 milli�ra emelkedett. Az els� modern n�psz�ml�l�st 1953-ban, n�h�ny �vvel a K�nai N�pk�zt�rsas�g (KNK) kiki�lt�sa ut�n tartott�k, de az els� igaz�n megb�zhat�, nemzetk�zi sztenderdek alapj�n �s ENSZ-seg�ts�ggel lebonyol�tott n�psz�ml�l�s 1982-ben volt.

Azt, hogy vil�gunk n�pess�gn�veked�se mennyire felgyorsult, mi sem bizony�tja jobban, mint hogy a m�sodik legn�pesebb orsz�g India, m�g 1996-ban 600 milli�s �llam volt, m�ra viszont 1,37 milli�rdra* n�tt lakoss�ga, �s val�sz�n�leg a k�zelj�v�ben ez az orsz�g lesz a legn�pesebb bolyg�nkon.

Sokan Mexik�v�rost tartott�k az egyik, ha nem a legn�pesebb v�rosnak a F�ld�n. Lakoss�g�nak sz�ma m�ra k�zel 22 milli� f�, �m az id� el�rehalat�val sz�mos �zsiai v�ros meghaladta ezt a sz�mot. A F�ld n�pess�g�nek n�veked�s�vel ar�nyosan egyre n� ugyanis a megapoliszok sz�ma. Jelenleg 230, k�tmilli� lakos� nagyv�ros van a vil�gon. A kutat�k t�bbs�ge a nagyv�rosokat, el�v�rosaikkal egy�tt vizsg�lja, �gy a legt�bb embernek otthont ad� K�na nagyv�rosait (Sanghaj, Hongkong) is messze megel�zte a F�ld legn�pesebb telep�l�se, Jap�n f�v�rosa, Toki�.

Toki� nem egyetlen v�rosk�nt korm�nyozz�k. Hozz�vet�legesen 12-13 milli� ember – az orsz�g lakoss�g�nak 10%-a – �l Toki�ban, m�g a Nagy Toki� Agglomer�ci�ban t�bb mint 37 milli�an** laknak, �s ezzel ez a vil�g legn�pesebb urbaniz�lt ter�lete.

A 17. sz�zadban a v�ros (akkor �gy h�vt�k Ed�) nagyon gyors fejl�d�snek indult, �s hamar a vil�g egyik legnagyobb telep�l�s�v� v�lt. Lakoss�ga m�r a 18. sz�zadban el�rte az 1 milli�t. Spont�n m�don v�lt Jap�n f�v�ros�v�, m�g ha a cs�sz�r Kiot�t jel�lte is ki a birodalma k�zpontj�v�. 1869-ben Meidzsi cs�sz�r idek�lt�z�tt Kiot�b�l, ekkor nevezte �t a v�rost  Toki�ra (a toki� sz� jelent�se „Keleti F�v�ros”), ekkor v�lt v�glegesen a birodalom f�v�ros�v� ez a telep�l�s.

*2021 �vi adat

**2019 �vi adat

A k�vetkez� p�nteken bolyg�nk legritk�bban lakott vid�keit mutatom be.

Forr�sok:

http://kommentar.info.hu/

wikipedia.hu