Az eredm�nyt szerd�n er�s�tette meg a Vosztok Kutat� �llom�s vezet�je, A. M. Jelagin. Az Orosz Antarktisz Exped�ci� igazgat�ja, Valerij Lukin t�j�koztat�sa szerint a f�r� 3.769 m�teres m�lys�gn�l �rte el a vizet febru�r 5-�n, moszkvai id� szerin 20 �ra 25 perckor. A terveknek megfelel�en a t� vize a nyom�s hat�s�ra 30-40 m�teres magass�gig benyomult a f�r�lyukba, felnyomva a f�r�folyad�kot, t�vol tartva az �rintetlen v�zt�l, ami imm�r egy j�gdug�t alkot, megv�dve a tavat a szennyez�d�st�l. 

A tud�sok a k�vetkez� antarktiszi szezonban t�rnek vissza, hogy megkezdj�k a mintav�telez�st. A v�z el�r�s�re utal� els� jeleket m�r szombaton �szlelt�k, a nyom�s�rz�kel�k azonban csak vas�rnap jelezt�k egy�rtelm�en, hogy a f�r� behatolt a t�ba. A Vosztok a legnagyobb a kontinens t�bb kilom�teres j�gtakar�ja alatt megh�z�d� t�bb mint 280 t� k�z�l, �s az els�, aminek a viz�t siker�lt el�rni. A becsl�sek szerint a sarkk�r v�zi vil�ga 15-34 milli� �ve lehet teljes elszigetelts�gben a f�nyt�l �s a leveg�t�l, ennek ellen�re vannak olyan hangok, melyek szerint l�tezhet �let a m�lyben. Amennyiben ezek beigazol�dnak, az hatalmas l�k�st adna azoknak a rem�nyeknek, melyek szerint a hasonl� k�r�lm�nyeket biztos�t� jeges �gitestek egyik�n v�gre r�bukkanhatunk a r�g�ta keresett f�ld�nk�v�li �letre. "Sz�momra ennek a t�nak a felfedez�se m�szaki komplexit�s�t, fontoss�g�t, egyedis�g�t n�zve hasonl� jelent�s�ggel b�r, mint az els� �rrep�l�s" - nyilatkozott Lukin az Interfax h�r�gyn�ks�gnek. 

A siker k�l�n�sen �rt�kes, az antarktiszi ny�r ugyanis v�get �rt, az id�j�r�s egyre rosszabbodik, �gy gyakorlatilag heteken bel�l ellehetetlen�tette volna munk�t. "Fesz�lts�ggel teli k�t h�t volt sz�momra is" - mondta John Priscu, az amerikai Montana �llami Egyetem Antarktiszra szakosodott geol�gusa, aki folyamatos kapcsolatban volt a terepen dolgoz� orosz tud�sokkal, a k�vetkez� ny�ron pedig maga is ell�togat a jeges kontinensre, hogy egy m�sik elz�rt t�n�l kezdjen f�r�sokat. "Megtapsoltam �ket, �gy v�lem remek munk�t v�geztek"

Az oroszok sz�nd�kosan id�z�tett�k szerd�ra, az orosz tudom�ny napj�ra a bejelent�st, ezzel is tisztelegve I. P�ter c�r el�tt, aki 1724-ben ezen a napon alap�totta meg a Szent P�terv�ri Tudom�nyos Akad�mi�t. 

Az 1990-es �vek elej�n egy nemzetk�zi kutat�csoport kezdte meg a f�r�sokat a Vosztok kutat��llom�sn�l, hogy a m�lt �ghajlat�nak tanulm�nyoz�s�hoz j�gmagokat nyerjen ki a m�lyb�l. T�bb mint 3 kilom�teres m�lys�gben azonban egy eg�szen m�s t�pus� j�ghez �rtek, melyr�l kider�lt, hogy egy t� viz�b�l k�pz�d�tt. Maga a t� l�tez�se nem �rte v�ratlanul a tud�sokat, b�r m�ret�t �s alakj�t akkor m�g nem ismert�k. Ann�l nagyobb megd�bben�st okozott, hogy a kiemelt j�gmagban mikrob�kat tal�ltak, b�r abban soha nem jutottak egyess�gre a tud�sok, hogy ezek a mikrob�k a t�b�l vagy a f�r�folyad�kb�l ker�ltek-e a magba.

A t� alakj�t �s elhelyezked�s�t v�g�l 2000 �s 2001 k�z�tt m�rte fel Dr. Robin Bell, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty F�ld Obszervat�rium�nak geol�gusa �ltal megtervezett radar �s egy�b technik�kat felvonultat� projektje. A f�r�si tervezet azonban nem nemzetk�zi, hanem kiz�r�lag orosz keretek k�z�tt val�sult meg, �ri�si kih�v�s el� �ll�tva a f�r�son dolgoz�kat, hogy a t�bb mint 3,5 kilom�teres t�von megakad�lyozz�k a mind�ssze b� 12 centim�teres f�r�lyuk befagy�s�t. Ehhez petr�leumot haszn�ltak, az igazi neh�zs�get azonban a zord k�r�lm�nyek �s az id�vel t�rt�n� versenyfut�s jelentett�k. Az antarktiszi ny�r v�g�vel a h�m�rs�klet azonnal -45 Celsius al� zuhant, -50 fok pedig rendk�v�l megnehez�ti a kutat��llom�sr�l egyetlen kiutat jelent� rep�l�g�p forgalmat. Mindehhez hozz�tartozik, hogy a F�ld legalacsonyabb h�m�rs�klet�t pontosan a Vostok �llom�sn�l dokument�lt�k, 1983 j�lius�ban -89,2 C fok volt. 

T�bb k�rnyezetv�delmi szervezet is igyekszik megg�tolni a j�gtakar� alatti tavak f�r�sait a lehets�ges szennyez�d�sek miatt. Az oroszok tervezet�t az�rt siker�lt kereszt�l vinni, mert egy olyan megold�ssal �lltak el, ami freonnal egy dug�t k�pez a f�r�lyukban, illetve a motoros f�r� helyett az utols� szakaszon egy h�vel dolgoz� f�r�fejet alkalmaztak. Mindehhez megfelel� mennyis�g� kerozint kellett elt�vol�tani a lyukb�l a nyom�s cs�kkent�se �rdek�ben, hogy amikor a f�r�fej el�ri a tavat, a t� vize fel tudjon nyomulni a f�r�lyukban, majd megfagyva egy j�gdug�t k�pezzen, ami a helysz�nen dolgoz� csapat jelent�se szerint pontr�l pontra be is k�vetkezett. 

A szennyez�d�s megakad�lyoz�sa rendk�v�li jelent�s�ggel b�r, a m�lyben megh�z�d� k�rnyezet ugyanis nagyon hasonl� a Jupiter holdjain tal�lhat�akhoz, melyek az egyik es�lyesei a f�ld�nk�v�li �letnek otthont ad� �gitesteknek. Ha a Vosztok-t�ban l�tezik �let, akkor l�tezhet a Jupiter Europa holdj�n is.

Forr�s: http://www.sg.hu/