N�mi p�nikot keltve az �sv�nyvizet is felvette az emberi szervezetre vesz�lyes �lelmiszerek list�j�ra egy n�met kutat�p�ros
Hormonszer� szennyez� anyagokat tal�ltak a N�metorsz�gban kaphat� �sv�nyvizek t�bb mint fel�ben – a h�r viharos sebess�ggel j�rta be a vil�gsajt�t. Martin Wagner �s J�rg Oehlmann frankfurti �kotoxikol�gusok az Environmental Science and Pollution Research c�m� szaklap m�rciusi sz�m�ban �sszegezt�k vizsg�l�d�saik eredm�ny�t: h�sz k�l�nb�z� m�rk�j� v�zb�l 12-ben literenk�nt 3–75 nanogramm (a gramm ezermilliomod r�sze) �sztrog�nszer� molekul�t fedeztek fel. Ezek k�miai szerkezete elt�r ugyan az �sztrog�nek�t�l, az emberi szervezetbe ker�lve azonban azokhoz hasonl�an viselkednek, mert k�pesek kit�rni a hely�kr�l az igazi hormonokat.
A term�szetes �sztrog�nek (h�romf�le van bel�l�k: az �sztradiol, az �sztron �s az �sztriol) a fajfenntart�shoz n�lk�l�zhetetlenek. A n�k petef�szk�ben p�ld�ul a menstru�ci�s ciklus elej�n napi 150 mikrogramm (azaz 150 ezer nanogramm), ovul�ci� idej�n pedig k�zel t�zszer ennyi termel�dik e molekul�kb�l. Szerepet kapnak a csontk�pz�d�sben �s az anyagcsere szab�lyoz�s�ban, felel�sek a m�sodlagos nemi jelleg kialakul�s��rt, szab�lyozz�k a menstru�ci�s ciklust �s a terhess�get, sz�ks�gesek a petef�szkek �s a m�h eg�szs�ges fejl�d�s�hez. Kis mennyis�gben a f�rfiakban is termel�dik �sztrog�n; az er�sebbnek mondott nem, n�mileg paradox m�don, a n�i nemi hormonnak k�sz�nheti a libid�j�t – sorolja a hormoncsal�d feladatait K�rolyi Zolt�n endokrinol�gus. A hormonh�ztart�s prec�zi�s m�k�d�se miatt azonban nem j�, ha az �sztrog�nek t�ls�gosan felszaporodnak a szervezetben. Ez ugyanis a n�kn�l eml�tumor kialakul�s�val, a f�rfiakn�l pedig a her�kben termel�d� spermiumok sz�m�nak, �gy a nemz�k�pess�gnek a cs�kken�s�vel j�rhat.
A n�i nemi hormont imit�lni k�pes mesters�ges molekul�k, az �gynevezett xeno�sztrog�nek els�sorban a m�anyaggy�rt�sban haszn�lt, a plasztikok sz�n�t ad�, rugalmass�g�t �s �ll�k�pess�g�t fokoz� adal�kanyagokb�l sz�rmaznak. Az iparosodott vil�gban szinte b�rhol megtal�lhat� molekul�k a z�rt helyis�gek leveg�j�b�l, k�l�nb�z� kozmetikumokb�l (p�ld�ul a naptejekb�l) a b�r�n �t, illetve a m�anyagba csomagolt �lelmiszerekkel ker�lhetnek be a szervezetbe. A f�ldk�reg �led�kes k�zeteib�l, valamint k�l�nleges tisztas�g� forr�sokb�l nyert �sv�nyvizek viszont semmilyen mesters�ges anyagot nem tartalmaznak – hangs�lyozza a HVG k�rd�s�re Bikfalvy Istv�nn�, a Magyar �sv�nyv�zsz�vets�g titk�ra, aki szerint ha a sz�ban forg� m�r�si eredm�nyek igazak, akkor a szennyez�d�s csak ut�lag ker�lhetett a v�zbe. 

A n�metorsz�gi vizeket g�rcs� al� vev� kutat�p�ros ugyancsak azt felt�telezi, hogy a kompromitt�l� molekul�k a csomagol�anyagb�l old�dhattak ki, a m�anyag palackos vizek ugyanis a teszten az �vegesekn�l rosszabbul teljes�tettek. Azt, hogy a hormonszer� anyagokat az ut�bbiak n�melyik�ben is felfedezt�k, a kutat�k azzal magyar�zz�k, hogy a „hormonut�nzatok” a tiszt�t�- �s fert�tlen�t�szerekkel kezelt t�lt�berendez�sekr�l ker�lhettek a folyad�kba.
A xeno�sztrog�nekkel az 1990-es �vek elej�n kezdtek behat�bban foglalkozni, miut�n a British Medical Journal c�m� orvosi szaklap megkongatta a v�szharangot: „az elm�lt �tven �vben drasztikusan cs�kkent a f�rfiak ond�j�nak min�s�ge �s spermiumtartalma”, mert a fi�magzatokban a norm�lisn�l t�bb a n�i nemi hormon. J�llehet k�s�bb sz�mos ked�lynyugtat� tanulm�ny sz�letett, mondv�n, eff�le v�ltoz�st�l nem kell tartani, az elm�lt �vtized derek�n m�gis kisebbfajta t�meghiszt�ri�t kavart Theo Colborn 18 nyelvre leford�tott tudom�nyos bestsellere. Az amerikai zool�gus okfejt�se szerint a sz�l�k szervezet�b�l az ut�dokba ker�lt, a hormonh�ztart�st megzavar� �sztrog�nt�bblet, k�l�n�sen a val�dit hat�s�ban ut�nz� iparihullad�k-molekul�k okolhat�k az�rt, hogy a gyerekek kor�bban serd�lnek, mint egy �vsz�zada, �s hogy az �jabb gener�ci�kban vil�gszerte n� a medd�, valamint az ivarszervi daganatokkal k�zd� f�rfiak �s n�k sz�ma.
Perd�nt� bizony�t�k nincs arra, hogy a xeno�sztrog�nek lenn�nek a felel�s�k az�rt, hogy a 20. sz�zadban – a fajfenntart�st messze nem vesz�lyeztet�en – romlott a f�rfiak nemz�k�pess�ge – intenek �vatoss�gra az elm�let b�r�l�i. Szerint�k e pszeudohormonok m�g a nemi szerveket �rint� daganatos megbeteged�sek n�vekv� sz�m�val sem hozhat�k k�zvetlen kapcsolatba. Eg�szs�gk�ros�t� hat�sukat persze nem csak bizony�tani, kiz�rni sem tudt�k mindeddig, p�ld�ul mert a legmodernebb, cs�kkentett hormontartalm� antib�bi-tablett�kat szed� n�k is napi 20 mikrogrammnyi �sztrog�nt vesznek be egy-egy pirul�val. Stephen Safe amerikai �kofarmakol�gus pedig arra a tudom�nyos k�zhelyre is f�lh�vta a figyelmet, hogy jelent�s mennyis�gben tal�lhat� n�i nemi hormon a tejterm�kekben, a h�sban, mi t�bb, a n�v�nyeknek is van �sztrog�nje.
A f�k�nt a h�zi�llatok takarm�nyak�nt haszn�lt lenmaglisztben p�ld�ul 3-4, de a k�nai hum�n �trendet meghat�roz� sz�jalisztben is egy milligramm n�v�nyi, azaz fito�sztrog�n is lehet grammonk�nt. Ez akkora mennyis�g, hogy a h�hull�mokkal, sz�d�l�ssel j�r�, a szervezet �ltal termelt �sztrog�n szintj�nek hirtelen cs�kken�se miatt a hormonh�ztart�st megbolond�t� menopausa idej�n a k�nai n�k sz�jaliszt fogyaszt�s�val ellens�lyozz�k a kellemetlen t�neteket – hoz p�ld�kat a m�r eml�tett K�rolyi Zolt�n. De k�t deciliter v�r�sbor fito�sztrog�n-tartalma is el�rheti a 3-4 mikrogrammot, ami a n�met kutat�k vizsg�lta legrosszabbul teljes�t� �sv�nyv�zben tal�lt mennyis�gnek is a k�tsz�zszorosa.

Forr�s: HVG