A p�ti sz�l�hegy �s a bortermel�s m�r csaknem h�rom �vsz�zados m�ltra tekint vissza.

A vid�k a t�r�k id�kben j� r�szt lakatlan volt, �s csak a XVIII. sz. els� fel�ben telep�tettek ide szlov�k ajk� lakoss�got a k�rny�k birtokosai a Zichy gr�fok. Az �j lakosok hamar m�vel�s al� vont�k az eddig elhagyott f�ldeket, �s nekik k�sz�nhet� a sz�l�kult�ra meghonos�t�sa is. Egy korabeli (1766-os) t�rk�p szerint, n�h�ny �vtized m�lt�n a sz�l�hely ter�let�n, m�r kiterjedt m�vel�s folyik, sz�mos gazdas�ggal, ezek tulajdonosai javar�szt �sk�i illet�s�g�ek voltak, akik �gy saj�t maguk k�z�l v�lasztott�k a hegyk�zs�g el�lj�r�it. A bortermel�s felvir�gz�sa mag�val hozta, egy�b j�l j�vedelmez� tev�kenys�gek megjelen�s�t is, ilyen volt p�ld�ul a pr�sel�s ut�n fennmarad� sz�l�t�rk�lyt felhaszn�l� szeszf�z�s is.

Az 1878-ban sz�letett hegyk�zs�gi szab�lyzatot megfogalmaz� Hegyk�zs�gi Articulus mely az el�lj�r�k, a hegyb�r�, a hegymester illetve a tagok jogait, k�telezetts�geit rendk�v�l r�szletesen meghat�rozza, de emellett az �ltaluk letett esk� sz�veg�t is tartalmazza, nemcsak gazdas�gt�rt�neti, hanem m�vel�d�st�rt�neti szempontb�l is rendk�v�l �rt�kes.

Mint kor�bban m�r eml�t�sre ker�lt, a p�ti sz�l�hely birtokosai nagyr�szt �sk�i illet�s�g�ek voltak, ez�rt szerett�k volna, ha a ter�let falujuk r�sz�v� v�lna, ugyanis k�zigazgat�silag Palot�hoz tartozott.

Az els� dokument�lt pr�b�lkoz�sra, a ter�let �sk�h�z csatol�s�ra, a kiegyez�s ut�ni �vekben, 1873-ban ker�lt sor, amikor G�sp�r Ferenc �s t�rsai beadv�nnyal fordultak a Magyar Kir�lyi Bel�gyminiszt�riumhoz. A ter�letet birtokl� Palota el�lj�r�i felh�borodottan fellebbezt�k meg a beadv�nyt, amely ennek nyom�n elutas�t�sra ker�lt. Az indokl�s az 1871/XVIII. T�rv�nycikkre hivatkozott, mely szerint a ter�let ahhoz a telep�l�shez tartozik, amelyhez kor�bban is, illetve ahov� lak�i az �llamad�t fizett�k.

H�rom �v eltelt�vel Szloboda M�rton, t�rsaival egyenesen Tisza K�lm�nhoz fordult, aki ekkoriban a minisztereln�ki poszt mellett egy ideig bel�gyminiszterk�nt is tev�kenykedett. A m�ig fennmaradt sz�p ki�ll�t�s� k�relm�k ez�ttal is elutas�t�sra ker�lt. A kudarcok ut�n, j� ideig �jabb k�s�rlet nem t�rt�nt.

A p�ti sz�l�hegy v�g�l 1927-ben lett �sk� K�zs�ghez csatolva, s a mai napig is r�sze, annak ellen�re, hogy 1941-ben majd 1947-ben a Nitrog�nm�vek vezet�se megpr�b�lta saj�t kezel�s�be v�tetni mivel, a gy�r dolgoz�i k�z�l t�bben is a ter�leten �ltek. Arra hivatkoztak, hogy az �ltaluk fizetett ad� tulajdonk�ppen �ket illetn� �s nagy sz�ks�g volna a k�l�nb�z� fejleszt�sekhez erre a p�nzre. V�g�l nem j�rtak sikerrel, noha az akkori Megyei K�zgy�l�s �s az alisp�n is t�mogatta a terv�ket.

A p�ti sz�l�hegy ma is nagy szerepet j�tszik az �sk�iek �let�ben, az itt termett sz�l� �s a bor az � munk�jukat dics�ri.

/�sk�i H�rek/

K�vetkez� r�sz: �sk�i kerektemplom

 K�pt�r

El�z� r�sz: �sk� t�rt�nete

<<Vissza a men�be