Az �nnepek �nnepe, a kereszt�ny h�sv�t minden �vben m�s napra esik. A mozg��nnepnek a Nap j�r�sa, a Hold f�zisa �s a niceai zsinat �tmutat�sa egy�tt adja a napt�ri hely�t.

A kereszt�nyek kezdetben a zsid�kkal egy�tt Nisz�n h�nap 14-�n, holdt�ltekor tartott�k h�sv�t �nnep�t, ami a h�t b�rmely napj�ra eshetett. Ehhez annak ellen�re alkalmazkodtak a kereszt�nyek, hogy a h�tk�znapi �let�kben nem a zsid� hold�vet, hanem a nap�vet k�vet� napt�rt haszn�lt�k. A k�t �nnep egym�shoz k�t�s�nek oka az volt, hogy Poncius Pil�tus k�zvetlen�l a zsid� h�sv�t, a p�szka �nnepe el�tt �t�lte hal�lra, fesz�ttette keresztre J�zust.

�m �ppen ez az oka annak is, hogy a niceai zsinat k�s�bb megtiltotta a kereszt�ny �s a zsid� h�sv�t egybees�s�t. A II. sz�zad v�ge fel� a legt�bb egyh�z − m�r igazodva J�zus hal�l�nak �s felt�mad�s�nak id�pontj�hoz − a h�sv�tot a Nisz�n 14. ut�ni vas�rnapon �nnepelte, kiv�ve a kis-�zsiai egyh�zakat, mert azok szigor�an ragaszkodtak a 14-i naphoz.

A vit�t lez�rj�k

A sz�zadokon �t zajl� h�sv�ti id�sz�m�t�s k�r�li vit�t a Kr. u. 325-ben megtartott niceai zsinaton siker�lt lez�rni. A hat�rozat a tavaszi nap�jegyenl�s�g napj�t m�rcius 21-re r�gz�tette, �s �gy rendelkezett, hogy a kereszt�ny h�sv�t �nnep�t az ezt k�vet� holdt�lte ut�ni vas�rnapon kell megtartani. Ha a holdt�lte �s a nap�jegyenl�s�g napja egybeesne, akkor a k�vetkez� telihold az �gynevezett h�sv�ti hold, mert az �nnep csak a tavaszi nap�jegyenl�s�g ut�n tarthat� meg.

Ha a telihold vas�rnapra esne, akkor pedig a k�vetkez� vas�rnap a h�sv�tvas�rnap. A zsinat azt is kimondta, hogy h�sv�t �nnepe nem eshet egybe a zsid�k tavaszi �nnep�vel, teh�t ha Nisz�n 14. arra a vas�rnapra esik, �gy a h�sv�t �nnep�t egy h�ttel k�s�bb kell tartani. A meghat�roz�s azonban m�g �gy sem volt pontos. Az alexandriai p�tri�rka �s a r�mai p�pa al� tartoz� egyh�zr�sz hossz� ideig elt�r�en – m�s holdciklusok alapj�n – sz�m�totta a h�sv�t id�pontj�t.
 

Az ap�t kidolgozza az elj�r�st

A mai elj�r�st Dionysius Exiguus r�mai ap�t dolgozta ki a VI. sz�zadban (�s az elj�r�s a XI. sz�zadra terjedt el), akinek siker�lt �sszhangba hoznia az elt�r� sz�m�t�sokat, s ennek alapj�n h�sv�t k�t hat�rnapja m�rcius 22. �s �prilis 25. lett. Ezek szerint legkor�bban akkor lehet h�sv�t – b�r ez az ut�bbi 300 �vben egyszer fordult el�, �s akkor is vitatt�k –, ha m�rcius 21. szombati nap, a holdt�lte �s a nap�jegyenl�s�g pedig ezen a napon egybeesik. �gy 1818-ban m�rcius 22-�n vas�rnap tartott�k a h�sv�ti �nnepet, s b�r ez ellentmondott „a nap�jegyenl�s�get k�vet� holdt�lte ut�ni vas�rnap” zsinati elv�nek, ha azonban azt betartj�k, akkor pedig �prilis 25. ut�n kellett volna tartani az �nnepet.
 

A katolikus egyh�z k�nonban r�gz�ti

Hasonl� volt a helyzet 2008-ban is, akkor sem esett egybe a zsinati �s a csillag�szati sz�m�t�s. Legk�s�bb pedig akkor ker�lhet sor h�sv�t �nnep�re, ha a nap�jegyenl�s�get megel�z� napon k�vetkezik be a holdt�lte. A katolikus egyh�z 1581-ben v�g�l k�nonban r�gz�tette ezt a sz�m�t�si m�dot. Az ortodox egyh�zakon k�v�l minden kereszt�ny egyh�z ehhez az elj�r�shoz tartja mag�t. Az ortodox egyh�zak d�tumsz�m�t�si m�dszere a gregori�n napt�rreform el�tti Juli�n-elj�r�s maradt.

1997-ben az Egyh�zak Vil�gtan�csa Alepp�ban tartott �l�s�n azt javasolta, hogy kiz�r�lag a csillag�szati sz�m�t�shoz igazodva hat�rozz�k meg h�sv�t �nnep�t, ez a reform azonban v�g�l nem kapott egys�ges t�mogat�st, �gy a h�sv�t tov�bbra is mozg��nnep, kisz�m�t�s�t az egyh�zi, a napt�ri �s a csillag�szati adatok egy�tt hat�rozz�k meg.

Forr�s: http://www.mindennapi.hu/