M�r a r�mai korban is lakott volt a vid�k, bizony�t�kk�nt szolg�l erre az, hogy a k�rny�ken sz�mos r�mai kori telep�l�sre utal� leletet tal�ltak, valamint, az hogy k�t obsit-plakett is el�ker�lt (melyet r�mai legion�riusok kaptak, miut�n let�lt�tt�k szolg�lati idej�ket �s a k�rny�ken telepedtek le). Tov�bb� az Aquincumot �s Savari�t �sszek�t� h�res r�mai hadi�t is itt h�z�dott, egy felt�telezett �rtorony t�rsas�g�ban, aminek a romjaira az �rp�dok kor�ban, rom�n st�lus� kerek k�poln�t �p�tettek.

A telep�l�s els� �r�sos eml�t�s�vel 1082-ben tal�lkozhatunk, Villa Es alakban, �gy a falu keletkez�se a XI-ik sz�zadra tehet�. Avar kori s�rmez�t is felt�rtak a k�zs�g hat�r�ban, majd a honfoglal�s idej�n is letelepedtek a k�rny�ken az �seink: �sb� vez�r kapta meg a ter�letet. Err�l, Anonymus �r�sa is bizony�t�kul szolg�lhat sz�munkra, mely szerint a vid�ket az �sb� nemzets�g „sz�llta” meg.

A falu ismert tulajdonosai:

Rozgonyi, �jlaky, Zichy csal�dok.

A k�z�pkor egyik m�ltatlanul keveset eml�tet �r�sos eml�ke az �sk�t is �br�zol� 1514-ben k�sz�tett L�z�r f�le t�rk�p, melynek r�szlet�t most itt megjelen�tj�k.

Az �br�zol�s nagy val�sz�n�s�ggel a Kerek �rtoronynak, �s az �jlaky v�rkast�lynak k�sz�nhet�, a kett� �sszekapcsol�sa minden bizonnyal elb�tortalan�tja a t�rt�n�szeket, hisz val�s�gos fizikai kapcsolatra utal� jelek nem tal�lhat�k.(Az �jlaky v�rkast�ly els� �r�sos eml�t�se 1426-ban t�rt�nt.)

Az �rtorony lehetett a v�r k�poln�ja, de �sk� �n�ll� egyh�za ezekb�l az id�kb�l m�g nem ismert �s a k�rnyez� falvakban le�nyegyh�zk�nt sem eml�tik.

A t�r�k id�k harcai a telep�l�s sors�t kedvez�tlen�l befoly�solt�k, 1535-k�r�l eln�ptelenedett. �jratelep�t�sre 1704-ben ker�lt sor, a Zichy gr�fok kezdem�nyez�s�re, sajnos sikertelen�l. A kuruc id�k viharai az itt letelepedni sz�nd�koz� n�met j�vev�nyeket k�ny�rtelen�l elsodort�k. �j telepesek csak 1718 k�r�l jelentek meg a falu ter�let�n ez�ttal Beszterceb�nya k�rny�k�r�l �rkezett szlov�kok. B�trak �s mer�szek voltak, �j k�rnyezet�k kih�v�sait j�l kezelt�k. A kezdeti neh�zs�gek lek�zd�s�nek sz�p bizony�t�kak�nt kell gondolnunk a P�ti-sz�l�hegyben 1767 �vben kezd�d�tt sz�l�telep�t�sre.

A telep�l�s hit�lete a kor k�vetelm�nyeinek megfelel�en alakult. A r�mai katolikus vall�st k�vet�k sz�m�ra a fel�j�tott kerek templom �llt rendelkez�sre, m�g az evang�likus vall�s�ak 1785-ben �j templom �p�t�s�be kezdtek, mely v�gleges mai form�j�t 1830-as �vekben �rte el. Az �j r�mai katolikus templom 1848-ra k�sz�lt el teljesen.  

A k�zs�g legnevesebb sz�l�tte Tasner Antal (1808 – 1861 �r�, akad�mikus, �gyv�d), aki Sz�chenyi Istv�n szem�lyi titk�ra �s egyik legk�zelebbi munkat�rsa volt.

Az Osztr�k-Magyar Monarchia fenn�ll�s�nak idej�n 1908-ban katonai gyakorl� ki�p�t�se kezd�d�tt meg a Bakonyban. 1911-re alakult ki nagyj�b�l a ma is haszn�lt L�t�r. A M�rk�t�l Bakonyk�tiig h�z�d�, 45 km hossz�, 2-15 km sz�les ter�let, amely jelenleg K�z�p-Eur�pa legnagyobb �lesl�v�szetre is alkalmas l�tere, az �llam tulajdon�ban van, s a rendszerv�ltoz�s �ta a magyar honv�ds�g kezeli.

A k�zs�g k�zleked�s szempontj�b�l el�ny�s helyen fekszik, g�pkocsival, aut�busszal, vonattal egyar�nt k�nnyen megk�zel�thet�. A telep�l�s az elm�lt �vek folyam�n is dinamikusan fejl�d�tt sz�mos fontos beruh�z�s val�sult meg, valamint a megl�v� k�zint�zm�nyek b�v�ltek �s �jabbak is l�trej�ttek. A 90-es �vekben ki�p�t�sre ker�lt a g�z, a csatorna, �s a vezet�kes telefon-h�l�zat. Eur�pai Uni�s forr�sokb�l meg�jult 2004-ben a M�vel�d�si H�z, k�s�bb 2011 nyar�n �tad�sra ker�lt az IKSZT (Integr�lt K�z�ss�gi Szolg�ltat� T�r), mely Tasner Antal sz�l�h�z�b�l lett kialak�tva. 

/�sk�i H�rek/

K�vetkez� r�sz: A P�ti sz�l�hegy t�rt�nete

 K�pt�r

El�z� r�sz: Kikeri-t�i r�mai k�g�t t�rt�nete

<<Vissza a men�be