Barangolsok a kzsg mltjban 1
2011.01.19. 11:07

A bntai kbnya trtnete
Mieltt a kbnya trtnett rszletesen megismernnk rdemes elolvasnunk Kertsz Klmn - Az ski Plbnia trtnete cm knyvbl az albbi sorokat:
„ A kbnya kifogyhatatlanul szolgltatja a kvet. Rabszolgk szzai s ezrei fejtik, szlltjk, megptik a titni vlgyzr gtat irgalmatlan rmai munkafelgyelk ostora csattog htukon rmai mrnkk s ptszek osztogatjk parancsaikat„
A kbnya eredett a Kr. u. I – II szzadban kell elhelyeznnk, ezt erstheti meg szmunkra egy Aurelpus Dial nev barbr szrmazs rmai kzkatona Vrpalotn ismert vlt srkve.
A bnya terletnek nagysgt a forrsok a legutbbi idkben kb.1,6 km2-ben llaptjk meg. A rmaiak valsznleg a mr korbban felhagyott als bnyt hasznlhattk. Vannak elkpzelsek arrl, hogy a kitermelt kzetet valamifle tutajok segtsgvel a Kikeri-t vizn juttattk el a rmai tig, amelyen aztn a rendeltetsi helykre szlltottk. A rmaiak Pannnibl trtn tvozsa utn a kitermels tbb vszzadig sznetelt.
Legkzelebb a kzpkori vrptseknl tallkozunk az itt kitermelt kzettel, gy sk (Eskew), Btork valamint Vrpalota vrainl. A Kultrhz eltt elhelyezett kzpkori eredet ktmbk, melyek a Basalak-nak nevezett egykori jlaky kastly terletrl kerltek el, valamint Vrpalota vrnak gtikus tmpillrei ugyancsak a bntai kbnyban fejtett anyagbl kszltek.
Az 1964-ben kiadott rgszeti topogrfia a bnya jelentsgt elnagyolja, emltsre mlt adata, a DK- irnyban 200 m-re tallt rgszeti lelhely, ahol pletalapok s pnzrmk is felsznre kerltek. A szks adatkzlsre vlheten a katonai ltr kzelsge volt hatssal.
A mai idk emltsre mlt adatai kztt meg kell emltennk az itt kitermelt anyag Orszghzunk ptsnl trtnt felhasznlst. Folyospletyka szintjn elterjedt, hogy tallhatk itt „zrolt” terletrszek, az esetleges feljts rszre. Taln valban volt ilyen szndk, de napjainkban ennek alig van mr gyakorlati jelentsge.
(ski Hrek)
Kvetkez cikk: Kikeri-ti rmai kgt trtnete
Kptr
<<Vissza a menbe

|