Luca napja – az egsz magyar nyelvterleten „gonoszjr nap”. Klnsen a boszorknyok rontsa ellen kell vdekezni.
Hiedelem
A hagyomnyos alakja, az srgi idk ta varzserejnek hitt pentagramma vagy pentalfa (nmetl trudenfuss vagy alpfuss), magyarul boszorknyszg: egy szablyos tszg kr irt t egyenl szr hromszgbl kialakul csillag. 13 napig kszl gy, hogy minden nap csupn egy-egy mveletet lehet rajta elvgezni („lassan kszl, mint a Luca szke”).
Az az ember, aki december 26-n, a keresztton, az jfli misre elviszi s felll r, meglthatja, hogy a gylekezetben ki a boszorkny, mert akkor azok szarvat hordanak. Utna azonban lhallban meneklnie kell haza, mert klnben szttpnk a boszorknyok. A legnynek, ha p brrel akarja megszni a kalandot, mkot (vagy egyb apr szem termnyt) kell maga mgtt elszrnia, mikzben fut haza a templombl, mert a boszorknyok addig nem mehetnek utna, amg a magokat mind fel nem szedik. Miutn hazart, a Luca-szket el kell getni, s nem szabad senkinek elmondani, kit ltott boszorkny kpben, mert akkor a boszorkny ldzni fogja, s ha elkapja, szttpi vagy tzbe veti.
A Luca-ostor ennek a npszoksnak egy vltozata, amit gy kellett elkszteni, hogy az ostort alkot zsinegen kellett minden nap egyet csavarni, majd karcsony jjeln pattogtatni vele. Az ostor hangjra odagyltek a boszorknyok.