Az els� r�szben t�bbek k�zt megtudhattuk, hogy ki rendelkezik v�laszt�joggal, mikor lesznek a v�laszt�sok, �s hogy a 386 mand�tumot milyen eloszt�sban lehet megszerezni.

Most a bonyolult mand�tumsz�m�t�sr�l lesz sz�.

Egy�ni mand�tumok sorsa:

Els� fordul�

Az els� fordul�ban minden szavaz�sra jogosult v�laszt� – k�l�n szavaz�lapon – egy egy�ni k�pvisel�jel�ltre �s egy megyei (ter�leti) list�t �ll�t� p�rtra, p�rtsz�vets�gre vagy szervezetre szavazhat.

Az egy�ni k�pvisel�i hely az els� fordul�ban akkor �rv�nyes, ha a v�laszt�k t�bb mint fele leadta szavazat�t, �s akkor eredm�nyes, ha valamelyik egy�ni jel�lt megszerzi a szavazatok t�bb mint 50%-�t.

M�sodik fordul�

M�sodik szavaz�si fordul�t az els�t k�vet� 14. napon kell tartani azokban a ker�letekben, ahol nem d�lt el az egy�ni mand�tumok sorsa.

***

Ha az els� v�laszt�si fordul�ban nem szavazott a v�laszt�ker�let v�laszt�polg�rainak t�bb mint a fele (a tov�bbiakban: �rv�nytelen v�laszt�si fordul�), a m�sodik v�laszt�si fordul�ban:

 a) mindazok a jel�ltek indulhatnak, akik az els� fordul�ban indultak;

b) k�pvisel� az a jel�lt lesz, aki a legt�bb �rv�nyes szavazatot kapta, felt�ve, hogy a szavaz�son a v�laszt�ker�let v�laszt�polg�rainak t�bb mint a 25%-a szavazott.

***

Ha az els� v�laszt�si fordul�ban a v�laszt�ker�let v�laszt�polg�rainak t�bb mint a fele szavazott ugyan, de egy jel�lt sem kapta meg az �rv�nyes szavazatoknak t�bb mint a fel�t (a tov�bbiakban: eredm�nytelen v�laszt�si fordul�), a m�sodik v�laszt�si fordul�ban:

 a) azok a jel�ltek indulhatnak, akik az els� fordul�ban az �rv�nyes szavazatoknak legal�bb 15%-�t megkapt�k; ha nincs legal�bb h�rom ilyen jel�lt, akkor az els� fordul�ban a legt�bb szavazatot el�rt h�rom jel�lt; [ ha a jel�ltek k�z�l b�rmelyik�k id�k�zben visszal�p, hely�be m�sik jel�lt nem l�phet;]

b) k�pvisel� az a jel�lt lesz, aki a legt�bb �rv�nyes szavazatot kapta, felt�ve, hogy a szavaz�son a v�laszt�ker�let v�laszt�polg�rainak t�bb mint a 25%-a szavazott.

A szavaz�s �rv�nytelen, ha a m�sodik fordul�ban a jogosultak kevesebb, mint negyede szavaz. Ebben az esetben a k�rzet k�pvisel�i helye bet�ltetlen marad addig, am�g id�k�zi v�laszt�sokat nem tartanak.

Ter�leti �s orsz�gos list�n szerezhet� mand�tumok sorsa:

A p�rtok a ter�leti list�kra leadott szavazatok ar�ny�ban kapnak mand�tumot. Amennyiben a r�szv�tel az els� fordul�ban nem �rte el az 50%-ot, akkor a list�s szavaz�st is meg kell ism�telni. (Itt m�r a 25%-os r�szv�tel is elegend�. Ha ez sincs meg akkor a 1989. �vi XXXIV. t�rv�ny hat�lyos rendelkez�sek �rv�nyesek)

A ter�leti list�r�l csak azok a p�rtok jel�ltjei juthatnak be az Orsz�ggy�l�sbe, akik orsz�gosan a leadott �rv�nyes list�s szavazatok minimum 5%-�t megszerezt�k.

Mand�tumsz�m�t�s m�dja

Az egy�ni v�laszt�ker�letekben megszerezhet� egy-egy mand�tum mellett a ter�leti �s az orsz�gos list�kon speci�lis sz�m�t�si m�dszerekkel osztj�k el a mand�tumokat.

Az adott megy�ben (vagy Budapesten) az �rv�nyes szavazatok sz�m�t elosztj�k a kioszthat� mand�tumok sz�ma + 1-gyel; ez a kv�ta, amely egy mand�tum elnyer�s�hez sz�ks�ges. Amelyik p�rt egyszer el�rte a kv�t�t, az egy mand�tumot kap, amelyik k�tszer, az kett�t, amelyik h�romszor, az h�rmat stb. Ha ezek ut�n m�g marad kiosztatlan mand�tum, azt az a p�rt kapja, amelyiknek szavazatsz�ma alulr�l legjobban megk�zel�ti a kv�t�t, de ez esetben is meg kell lennie a sz�ks�ges szavazatsz�m k�tharmad�nak (ez a k�tharmados szab�ly). Amennyiben ezek ut�n is marad(nak) kiosztatlan mand�tum(ok), az(ok) felker�l(nek) az orsz�gos list�ra, �gy n�velve az onnan kioszthat� mand�tumok sz�m�t. (Ez�rt l�thattad az el�z� cikkben ter�leti list�n megszerezhet� a max.152 mand�tum sz�mot, illetve a min. 58 mand�tum sz�mot)

Az orsz�gos list�n szerezhet� mand�tumokat a t�red�kszavazatok �s a felker�lt negat�v szavazatok (l. lentebb) alapj�n osztj�k el. A t�red�kszavazatok azok a leadott, de mand�tumot nem eredm�nyez� szavazatok, amelyeket az orsz�gosan �t sz�zal�kn�l t�bb szavazatot szerzett p�rtok vesztes egy�ni jel�ltjei kaptak, illetve amelyeket a ter�leti list�kra adtak a szavaz�k, de az ott elnyerhet� mand�tumokhoz sz�ks�ges szavazatsz�m f�l�tt vannak. (Nem sz�m�t t�red�kszavazatnak a f�ggetlen jel�ltekre �s az �t sz�zal�k alatt maradt p�rtokra, illetve az �rv�nytelen v�laszt�si fordul�ban leadott voks.) Negat�v szavazatok akkor keletkeznek, ha egy p�rt a k�tharmados szab�ly alkalmaz�s�val szerzett mand�tumot: hi�nyz� szavazatai negat�v el�jellel ker�lnek fel az orsz�gos list�ra, azaz m�s ter�leti list�k eredm�ny�b�l kell levonni azokat.

T�red�kszavazatok

A mand�tumszerz�sre jogosult p�rtok orsz�gos list�ra felker�lt szavazatait fel�rj�k egym�s mell�, majd ezek al� sorban e sz�mok kett�vel, h�rommal, n�ggyel stb. val� oszt�s ut�n kapott h�nyados�t (az oszt�sor utols� sz�mjegye a kioszthat� mand�tumok sz�ma). Az �gy kialakult m�trixban megkeresik a legnagyobb sz�mot, �s az a p�rtlista kap egy mand�tumot, amelyiknek az oszlop�ban ez a sz�m szerepel. Ezut�n a m�sodik legnagyobb sz�mot mutat� p�rtlista kap egy mand�tumot, s ez addig folytat�dik, am�g az �sszes mand�tum gazd�ra nem tal�l.

Mand�tumsz�m�t�s diavet�t�s form�ban– angol

K�vetkez� r�sz:

Indul� p�rtok list�ja, programjaik - (m�rc.20-a k�r�l)

Forr�s:

Az orsz�ggy�l�si k�pvisel�k v�laszt�s�r�l sz�l� 1989. �vi XXXIV. t�rv�ny (www.vokscentrum.hu)

Wikipedia