Friss hírek! : Parlamenti választások 2010: ki mit tud? - 1. rész |
Parlamenti választások 2010: ki mit tud? - 1. rész
Lagg 2010.01.27. 11:00
Választójog, ajánlószelvény gyűjtése, jelöltállítás, választások rendszere, ideje, mandátumok szerzésének módja…
Időközönként jön a postás és ad nekünk egy levelet, amiből megtudhatjuk, hogy valamiféle választások lesznek. A médián keresztül is hallunk ezt-azt, látunk plakátokat is. Van, hogy kopognak az ajtón, és szelvényeket kéregetnek, tán még oda is adnánk, de már elvitte egy másik jó ember. Ekkor merülhet fel bennünk a kérdés: Kit, mit, és egyáltalán miért választunk?
A demokrácia alapját a választások jelentik. Ezért gondoltam, hogy összegyűjtöm azokat az információkat, amik a választásokkal kapcsolatosak.
A magyar Alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani.
A választójog
A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. ( 1989. évi XXXIV. törvény 3§)
Részlet az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényből:
(1) A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van - a (2) bekezdésben említettek kivételével - minden nagykorú magyar állampolgárnak (a továbbiakban: választópolgár)
(2) Nincs választójoga annak:
a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
c) aki szabadságvesztés-büntetését tölti,
d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök tűzi ki a választások időpontját. [A választási eljárásról szóló (1997. évi C.) törvény szerint, a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.]
Ennek megfelelően döntött Sólyom László köztársasági elnök: a 2010-es parlamenti választások első fordulóját 2010. április 11-re vasárnapra, a második fordulóját pedig 2010. április 25-re vasárnapra tűzte ki.
[A magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.]
Kopogtatócédulák (ajánlószelvények) gyűjtése
A jelöltállításhoz szükséges kopogtatócédulákat február közepéig kapjuk majd kézhez. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 23. napig kell befejezni, és a 19. napon kell bejelenteni a jelölteket.
Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül – az alábbi kivételeken túl – bárhol lehet gyűjteni.
Nem gyűjthető ajánlószelvény:
1. a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzési kötelezettség teljesítése közben;
2. a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben;
3. tömegközlekedési eszközön;
4. állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos!
Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Az azon szereplő adatokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni.
Jelöltállítás: egyéni – területi - országos
Egyéni képviselőjelölt csak nagykorú magyar állampolgár lehet. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben lakóhelye van.
A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát.
Mandátumok szerzése
Az országgyűlési képviselők száma összesen 386. A választásokon három kategóriából szerezhetnek mandátumokat az induló pártok:
1. 176 egyéni választókörzetben közvetlenül választunk országgyűlési képviselőt.
2. (max.) 152 mandátum sorsa a területi pártlistákra leadott szavazatokból kerül ki (budapesti/megyei lista),
3. (min.) 58 mandátum az országos (kompenzációs) listáról jön: Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján kerül betöltésre.
Hamarosan a folytatása következik.
Következő részben:
Induló pártok és programjaik
Mandátumszámításról
A választás menete: a két fordulóról
Forrás:
A magyar Alkotmány
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (www.vokscentrum.hu)
A választási eljárásról szóló (1997. évi C.) törvény
Wikipedia
|