El�zm�nyek r�viden:

A II. vil�gh�bor�, val�j�ban nem is a m�sodik, hanem az els� folytat�sa. �gy gondolta ezt Adolf Hitler, aki maga is harcolt „a nagy h�bor�ban”     (I. vil�gh�bor�).

Az I. vil�gh�bor�t lez�r�, versailles-i b�ke megal�z� felt�telei tekinthet�ek a legf�bb oknak, ami�rt kit�rt a h�bor�. A b�keszerz�d�sek roppant m�don �tform�lt�k Eur�pa t�rk�p�t, s a nemr�gen alakult nemzet�llamokat a r�gi birodalmak rov�s�ra el�g�tett�k ki. Ezzel az egy�bk�nt is megl�v� veres�g �rz�s�t m�g tov�bbi frusztr�ci�s �rz�sekkel fokozt�k a vesztesek k�r�ben. Ezek az el�zm�nyek, valamint az 1929-es nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g alapvet� szerepet j�tszottak abban, hogy sz�ls�jobboldali dikt�torok jelenhettek meg a sz�nen, �s ism�t megkezd�dj�n a ter�letek�rt – imm�ron a nemzetek �letterei�rt – foly� k�zdelem.

R�szlet a N�rnbergi per : C-126 sz�m� jegyz�k�nyv�b�l:

Hitler 1. sz. hadm�veleti utas�t�sa

A FEGYVERES ER�K LEGFELS�BB PARANCSNOKA

SZIGOR�AN TITKOS!

Berlin, 1939. augusztus 31.

1. sz. hadm�veleti utas�t�s

1. Most, hogy a keleti hat�ron N�metorsz�g sz�m�ra elviselhetetlen helyzet b�k�s m�don t�rt�n� megsz�ntet�s�nek minden politikai lehet�s�ge t�nylegesen kimer�lt, er�szakos megold�sra hat�roztam el magam.(*)

2. A Lengyelorsz�g elleni t�mad�s a Fall Weissre t�rt�n� felk�sz�l�snek megfelel�en hajtand� v�gre azokkal a v�ltoztat�sokkal, amelyek a hadsereg vonatkoz�s�ban abb�l erednek, hogy id�k�zben szinte teljesen befejezte a csapatok diszpon�l�s�t.

A feladatok �s a hadm�veleti c�lok v�ltozatlanok maradnak.

A t�mad�s napja: 1939. szeptember 1.

A t�mad�s ideje: 04.45 �ra.(**)

Ez az id�z�t�s �rv�nyes a Gdyni�n�l, a danzigi �b�lben �s a dirschaui h�dn�l kezd�d� hadm�veletre is.

…

ADOLF HITLER

(*)Kiemel�s az eredeti sz�vegben.

(**)Ut�lagos bejegyz�s piros ceruz�val.

 N�rnbergi per : C-126

A Gdansk melletti Westerplatt�n 1939. szeptember elsej�n hajnali 4 �ra 45 perckor a Schleswig-Holstein n�met cirk�l� �gy�t�z�vel megkezd�dtek a hadm�veletek.

A leg�jabb, lengyel kutat�sok szerint egy�bk�nt a h�bor� els� epiz�dja nem a haj��gy�k eld�rd�l�se volt. A t�rt�n�szek azt mondj�k, hogy �t perccel kor�bban, hajnali 4.40-kor n�met rep�l�g�pek bomb�zni kezdt�k a mai Lodz vajdas�gban l�v� Wielun v�ros�t, azaz ekkort�l sz�m�that� a h�bor� kit�r�se. A v�rosra 380 bomb�t dobtak le, a hal�los �ldozatok sz�ma el�rhette a k�tezret.

Esem�nyek napokra bontva, a h�bor� kirobban�sakor:

1939.08.23. - Moszkv�ban szovjet-n�met megnemt�mad�si szerz�d�st �rnak al� ("Molotov- Ribbentrop paktum"), amelynek titkos z�rad�k�ban felosztj�k egym�s k�z�tt �szakkelet-Eur�p�t. Lengyelorsz�got hozz�vet�leg a Curzon-vonal ment�n "megfelezik". Litv�nia n�met, �sztorsz�g �s Lettorsz�g szovjet �rdekszf�r�ba ker�l.

1939.08.25. - Nagy-Britannia k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si szerz�d�st k�t Lengyelorsz�ggal.

1939.08.30. - Mozg�s�tj�k a sv�jci hadsereget, �s felvonultatj�k a hat�rokon ki�p�tett er�drendszerbe (a lengyel h�bor� befejez�se ut�n leszerelik).

1939.08.31. - Mussolini n�gyhatalmi (olasz-n�met-angol-francia) konferenci�ra tesz javaslatot.

1939.08.31/09.01. - �jszaka lengyel egyenruh�ba �lt�z�tt n�met kommand� t�mad meg egy n�metorsz�gi r�di�ad�t (gleiwitzi provok�ci�).

1939.09.01. - N�metorsz�g megt�madja Lengyelorsz�got.

1939.09.02. - A magyar korm�ny a honv�delmi t�rv�ny alapj�n kiv�teles hatalmat l�ptet �letbe. Olaszorsz�g nem-hadvisel�nek nyilv�n�tja mag�t.

1939.09.03. - Nagy-Britannia, Franciaorsz�g, Ausztr�lia, �j-Z�land �s India hadat �zen N�metorsz�gnak, miut�n az elutas�tja az aznap �tadott brit-francia ultim�tumot Lengyelorsz�g ki�r�t�s�r�l. A Honv�ds�get r�szlegesen mozg�s�tj�k Rom�nia ellen.

1939.09.04. - Jap�n be nem avatkoz�si nyilatkozatot ad ki. A brit l�gier� bomb�zza Wilhelmshavent.

1939.09.05. - Az USA semlegess�gi nyilatkozatot tesz (Neutrality Act).

1939.09.06. - A Lengyelorsz�ggal k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si viszonyban �ll� Rom�nia hasonl� semlegess�gi nyilatkozatot bocs�t ki, mint 1914-ben a K�zponti Hatalmak ir�ny�ba. A francia hadsereg Saarbr�ckenn�l behatol N�metorsz�gba.

1939.09.07. - Berlinben Ribbentrop n�met k�l�gyminiszter k�ri gr�f Cs�ky Istv�n magyar k�l�gyminisztert, hogy Magyarorsz�g ne avatkozzon be Rom�nia ellen.

1939.09.08. - A n�met hadsereg beker�ti a Vars� k�rny�ki lengyel csoportos�t�st.

1939.09.09. - A n�met korm�ny k�ri a n�met csapatok �tvonul�s�nak enged�lyez�s�t Lengyelorsz�g fel�, amit a magyar korm�ny m�snap megtagad. 11-�n a szlov�k korm�ny ugyanezt k�ri, amit a magyar korm�ny szint�n megtagad.

1939.09.10. - Kanada hadat �zen N�metorsz�gnak.

1939.09.12. - Megkezdik a brit exped�ci�s er�k �tsz�ll�t�s�t Franciaorsz�gba.

1939.09.14. - Magyarorsz�g nem-hadvisel�nek nyilv�n�tja mag�t.

1939.09.16. - A Szovjetuni� fegyversz�netet k�t Jap�nnal.

1939.09.17. - A Szovjetuni� megt�madja Lengyelorsz�got. A n�met hadsereg beker�ti az orsz�g Ny-i r�sz�ben harcol� lengyel f�er�ket. A lengyel korm�ny Rom�ni�ba (k�s�bb P�rizsba, onnan Londonba) emigr�l.

1939.09.18. - Magyarorsz�g megnyitja hat�r�t a lengyel menek�ltek el�tt. A szovjet hadiflotta behatol az �szt fels�gvizekre, �s (�tveszi a tengeri t�rs�g v�delm�t Sosnkowski t�bornok megkezdi a hazai lengyel partiz�ncsapatok szervez�s�t.

1939.09.19. - Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g ultim�tumban sz�l�tja fel a Szovjetuni�t csapatai kivon�s�ra Lengyelorsz�gb�l.

1939.09.22. - Breszt-Litowskban k�z�s n�met-szovjet gy�zelmi d�szszeml�t tartanak.

1939.09.23. - Helyre�ll�tj�k a magyar-szovjet diplom�ciai kapcsolatokat.

1939.09.27. - Vars� egyhetes ostrom ut�n kapitul�l a n�met csapatok el�tt. A szovjet csapatok az �szakkeleti-K�rp�tokban el�rik a magyar hat�rt. N�metorsz�gban megalakul a Birodalmi Biztons�gi F�hivatal (RSHA).

1939.09.28. - Moszkv�ban n�met-szovjet bar�ts�gi �s hat�rszerz�d�st �rnak al�. Litv�nia �tker�l szovjet, a lengyel lublini vajdas�g �s a vars�i vajdas�g d�li fele n�met �rdekszf�r�ba. A Szovjetuni� k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si �s t�maszpontszerz�d�st oktroj�l �sztorsz�gra, 10. 5-�n Lettorsz�gra, 10. 10-�n Litv�ni�ra. Finnorsz�g elutas�tja az erre vonatkoz� szovjet megkeres�st.

1939.09.30. - A franciaorsz�gi Angersben a lengyel emigr�ci� eln�kk� v�lasztja Wladyslaw Raczkiewiczet, aki minisztereln�kk�, egyben had�gyminiszterr� nevezi ki Wladyslaw Sikorski t�bornokot. Sikorski emigr�ns lengyel korm�nyt alak�t, �s francia f�ld�n �jj�alak�tja a lengyel hadsereget. A francia hadsereg feladja �ll�sait Saarbr�cken t�rs�g�ben, s visszavonul a hat�r m�g�.

1939.10.05. - Kleeberg t�bornok Polesie-csoportj�nak fegyverlet�tel�vel befejez�dik a n�met-lengyel h�bor�.

A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g

 II. vil�gh�bor�s propaganda film:

A II. vil�gh�bor� eur�pai esem�nyei anim�lt t�rk�pen:

Forr�s �s tov�bbi r�szletek:

wikipedia.org

http://www.bibl.u-szeged.hu

http://www.masodikvh.hu/

http://www.stop.hu/