A lengyel szolidar�t�si t�ntet�snek indult forradalomban a di�kokhoz felfegyverzett munk�sok is csatlakoztak. Led�nt�tt�k a Szt�lin-szobrot, megostromolt�k a r�di� sz�kh�z�t, amire a magyar �llamv�delmi rend�rs�g t�zet nyitott a felkel�kre. Nagy Imre minisztereln�k okt�ber 24-�n a n�pfelkel�ket felsz�l�totta a harc besz�ntet�s�re �s k�z�lte, hogy a Szovjetuni� k�sz visszavonni csapatait. November 1-j�n bejelentette az ENSZ-nek Magyarorsz�g semlegess�g�t, �s kil�p�s�t a Vars�i Szerz�d�sb�l, amelynek elismer�s�t k�rte a nagyhatalmakt�l. Ugyanezen a napon K�d�r J�nos f�titk�r az MSZMP megalakul�s�t jelentette be, �s a szocialista t�rsadalmi rend meg�v�s�ra sz�l�tott fel. November 4-�n a Budapestre bevonul� szovjet csapatok levert�k a magyar n�pfelkel�st, amely a kommunista p�rt hatalma �s a Szovjetuni� ellen ir�nyult. Apr� Antal, K�d�r J�nos, Kossa Istv�n �s M�nnich Ferenc nyilatkozatot bocs�tott ki, amely szerint november 1-j�n megsz�ntett�k kapcsolataikat Nagy Imre csoportj�val, valamint bejelentett�k a Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�ny megalak�t�s�t Szolnokon. Nagy Imre seg�ts�get k�rt az ENSZ-t�l utols� r�di�besz�d�ben, majd t�rsaival a jugoszl�v nagyk�vets�gen keresett mened�ket.

1989 Okt�ber 23.

Magyarorsz�gon az 1956-os forradalom �vfordul�j�n kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got.

Sz�r�s M�ty�s ideiglenes k�zt�rsas�gi eln�k, t�bb t�zezer �nnepl� el�tt, a Parlament erk�ly�r�l d�li 12 �rakor kiki�ltotta a "Magyar K�zt�rsas�got". Ez a szimbolikus l�p�s v�get vetett a kommunista N�pk�zt�rsas�gnak, amely �tadta a hely�t a t�bbp�rtrendszer�, piacgazdas�gi elveket vall�, parlamenti demokr�ci�n alapul� K�zt�rsas�gnak. A korm�ny az id�z�t�ssel az 1956-os rehabilit�ci�hoz csatlakozott.