A fenti t�rt�net val�j�ban egy tipikus "v�rosi legenda", ami az�rt m�gis a val�s�g elemeibol t�pl�lkozik. Az "�rtollat" t�nyleg kifejlesztett�k az amerikaiak, ami val�ban t�bbmilli� doll�rba ker�lt, de nem a NASA rendelte meg. Paul C. Fisher feltal�l� saj�t k�lts�g�n t�k�letes�tette a goly�stoll konstrukci�j�t. M�g a "hagyom�nyos" goly�stoll eset�ben a gravit�ci� seg�t a tint�nak a goly�ra, �s onnan a pap�rra ker�lni, addig Fisher toll�ban egy z�rt, t�lnyom�sos bet�t van, ami nem tud kisz�radni, �s fejjel lefele is m�k�dik. A tal�lm�ny �pp a megfelel� id�ben k�sz�lt el: az asztronaut�k akkoriban grafitceruz�t haszn�ltak, de ezek n�ha elt�rtek, nem k�v�natos darabokkal gyarap�tva az �rhaj� l�gter�t. A grafit(por) r�ad�sul gy�l�kony, meg elektromos vezet� is. Fisher els� megrendel�je teh�t a NASA lett, 1968-ban. (�rdekess�g: Annak idej�n B�r� L�szl� tal�lm�nya, a negyvenes-�tvenes �vekben n�pszer�v� v�l� goly�stoll els� v�s�rl�i k�z� tartozott a brit l�gier�, a Royal Air Force. A hagyom�nyos t�lt�tollak ugyanis a rep�l�k�n el�szeretettel folytak ki, megnehez�tve a navig�torok munk�j�t.) Fisher term�k�t, a "Fisher Space Pent" az�ta is sz�mos �rutaz�s sor�n haszn�lt�k (nem csak az amerikaiak), de nem csak �rhaj�soknak �rulj�k: interneten b�rki rendelhet egyet h�sz doll�r�rt, �s ez�rt az �r�rt nem csak egy technikat�rt�neti csod�t, egy m�szaki remekm�vet kap, hanem egy gy�ny�r�, rozsdamentes, minden�tt m�k�d�, �s 100 �v v�rhat� �lettartam� tollat.

Mindezek ut�n meglep�dve olvastam Pedro Duque, az Eur�pa �r�gyn�ks�g nemzetk�zi �r�llom�sra l�togat� asztronaut�jnak napl�j�t:

2003 okt�ber 23.

"Ezt a bejegyz�st a Szojuz fed�lzet�n, egy olcs� goly�stollal �rom. Hogy ez mi�rt fontos? T�rt�netesen tizenh�t �ve dolgozom �rprogramokban, ebb�l tizenegy �vet �rhaj�sk�nt, �s mindig azt hittem, mivel ezt tan�tott�k, hogy a rendes goly�stollak nem m�k�dnek az �rben.

"A tinta nem folyik lefel�" - mondt�k. "Pr�b�lj csak meg egy goly�stollal fejjel lefel� �rni �s megl�tod, hogy igazam van" - mondt�k.

Els� �rutamon magammal vittem egy ilyen nagyon dr�ga goly�stollat, t�lnyom�sos tintabet�ttel, amit a t�bbi asztronauta is haszn�l a Space Shuttle-n. A minap azonban l�ttam, ahogy a Szojuz oktat�m el�k�sz�ti a jegyzeteket a rep�l�sre, �s egy madzaggal hozz�er�s�t egy goly�stollat, hogy legyen mivel �rnunk odafent. L�tva meglep�d�semet, elmondta, hogy az oroszok mindig is goly�stollat haszn�ltak az �rben.

�gyhogy magamhoz vettem az egyik goly�stollunkat - az Eur�pai �r�gyn�ks�g tulajdona (h�tha m�giscsak speci�lisak az orosz tollak) -, �s �me itt vagyok, �s nem romlik el, �s nem folyik ki, vagy ilyesmi.

N�ha a t�lzott el�vigy�zatoss�g miatt az emberek nem pr�b�lnak ki dolgokat, azt�n feleslegesen bonyolult eszk�z�ket k�sz�tenek."

H�ha, mondtam, �s �n is kipr�b�ltam n�h�ny goly�stollat. Fejjel lefel� val�ban hamar �r�sk�ptelenn� v�ltak, de f�gg�leges fel�leten, v�zszintesen tartott tollal - nagyj�b�l szimul�lva sz�mukra a gravit�ci� hi�ny�t - b�rmennyit tudtam �rni vel�k. Lehet, hogy a fel�leti fesz�lts�gnek is szerepe van a norm�lis m�k�d�sben. Az "elroml�s" nem megy mag�t�l: a bet�tben l�v� tintasz�lnak egy pici energi�ra van sz�ks�ge ahhoz, megszakadjon, hogy elszakadjon a goly� bels� fel�let�t�l, amit fejjel lefel� tart�s eset�n a F�ld vonz�sa biztos�t. Azt�n lehet, hogy a kedves olvas� m�s eredm�nyre jut, nem sz�moltam ut�na a dolognak.

H�t ennyit m�ra a tollakr�l, hozz�t�ve, hogy a saj�tjaimat v�kuumban �s sz�z fokon nem pr�b�ltam - pedig Ikaroszt�l tudjuk, az sem �rt! -, �gyhogy val�sz�n�leg mindk�t t�pus mellett sz�lnak �rvek, ki-ki v�lassza ki az alkalomhoz ill�t.

Forr�s: http://fu.web.elte.hu/