�rdekess�gek a vil�gh�l�r�l

 

2.    Amerikai filmst�di�k

A vil�g els� m�term�t Thomas Alva Edison �p�tette 1893-ban. Beceneve „Fekete Marika” volt.

Az amerikai filmgy�rt�s kezdetekor New York volt a k�zpont. D�l-Kalifornia csak elv�tve adott sz�nhelyt egy-egy forgat�snak. 1907-ben William N. Selig, Thomas Alva Edison legf�bb riv�lisa v�llalkoz�s�t Los Angelesbe k�lt�ztette �t. Innent�l kezdve rendszeress� tette a nyugati parti forgat�sokat, majd megnyitotta Kalifornia els� sz�m� mozg�k�p st�di�j�t.

Hollywoodi filmgy�rt�s

A hollywoodi filmgy�rt�s az 1910-es �vekt�l kezdve meghat�roz� eleme a filmiparnak, vezet� szerepe pedig m�ig megmaradt. A hollywoodi g�pezet n�lk�l minden bizonnyal nem tartana ott a filmtechnika, ahol.

Hollywood Los Angeles v�rosr�sze, Kalifornia �llamban, az Amerikai Egyes�lt �llamokban tal�lhat�. A kaliforniai Los Angeles Hollywoodk�nt ismert r�sze Wilcoxn� asszonynak k�sz�nheti nev�t, aki 1886-ban telepedett le csal�dj�val ezen a ter�leten, hogy nyugd�jas �veit az itt megv�s�rolt hatalmas tany�n t�lts�k. 1891-t�l f�ldj�ket elkezdt�k kiparcell�zni �s eladni. 1903-ban az egyre tereb�lyesed� k�z�ss�gb�l l�trej�tt a ranch ut�n Hollywoodlandnek nevezett kis falu. 1910-ben csatlakozott Los Angeles v�ros�hoz a csatornarendszer kihaszn�l�sa v�gett.

Hollywood n�veked�s�ben Cecile B. De Mille adott lend�letet. Meg�llapod�st k�t�tt a Laskyval �s Samuel Goldfish keszty�keresked�vel, majd k�z�sen megv�s�roltak egy western reg�ny filmre viteli jog�t. Eredetileg Arizon�ban k�v�nt�k leforgatni a filmet, de az ottani havas hegycs�csok nem voltak �sszeegyeztethet�ek a t�rt�nettel. Helysz�nkeres�s k�zben r�bukkantak Hollywoodra. Egy hod�lyt alak�tottak �t m�teremm�, a k�ls� felv�teleket pedig a k�zeli lank�kon vett�k fel. P�r h�nappal k�s�bb a producerek el�z�nl�tt�k a telep�l�st. Holywood elindult azon az �ton, amely sor�n Amerika �s a vil�g filmgy�rt�s�nak f�v�ros�v� fejl�d�tt. 1920-ra Hollywood �ves termel�se el�rte a 800 filmet. Neve azonosult a csillog�ssal �s azzal a var�zslattal, amit amerikai filmnek neveznek.

 

Az 1920-as �vek v�g�re az amerikai filmipar st�di�k rendszer�be szervez�d�tt. A „Big Five” (a nagy �t�s) - a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers �s az RKO - mind saj�t st�di�val �s mozi l�nccal rendelkeztek. A m�sik h�rom kisebb c�gnek - Universal, Columbia, United Artists - nem voltak filmsz�nh�zai. Az �t�sfogat a filmek bev�teleinek jelent�s h�nyad�ra tett szert. Az �j filmeket el�sz�r csak saj�t mozijaikban vet�tett�k, �s a vet�t�si jogokat csak k�s�bb adt�k �t a kisebb, f�ggetlen filmsz�nh�zaknak. A filmekbe rakott t�ke maxim�lis megt�r�l�s�t a nemzetk�zi forgalmaz�s jelentette. A t�bbi orsz�g saj�t nemzeti piac�nak egy r�sz�t is k�nytelen volt �tengedni az amerikai filmiparnak.

 

A klasszikus hollywoodi j�t�kfilm �s filmk�sz�t�s vil�gszerte k�vetend� p�ld�v� v�lt. A nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g hat�s�ra 1930 �s 1934 k�z�tt csaknem 25 %-kal cs�kkentek a mozik jegybev�telei. Bev�telp�tl�sk�nt a mozi tulajdonosok aj�nd�kt�rgyakat osztogattak a jegyv�s�rl�knak �s b�f�ket nyitottak. A st�di�k l�tsz�mle�p�t�st hajtottak v�gre, a megtartott alkalmazottaknak pedig cs�kkentett�k b�r�t. Ebben a kritikuss� v�lt helyzetben kezdtek egys�ges szervezetbe t�m�r�lni az alkalmazottak, �s l�trej�ttek a filmipar egyik legbefoly�sosabb szakszervezetei, amelyek m�ig jelent�s hatalommal rendelkeznek. A h�bor� ut�ni els� �vekben a n�z�k rekordsz�mra l�togatt�k a mozikat, ami egy r�vid id�re �jra fellend�tette a filmipart. A t�rsadalmi �s gazdas�gi v�ltoz�sok hat�s�ra a st�di�rendszer is hanyatl�snak indult. A telev�zi� elterjed�se �s az amerikai lakoss�g t�meges k�lv�rosokba k�lt�z�se k�vetkezt�ben a belv�rosi mozik l�togatotts�ga m�lyrep�l�sbe kezdett. A nagy st�di�k filmvet�t�si jogait 1948-ban az USA Legfels�bb B�r�s�gnak a tr�szt�k felsz�mol�s�r�l sz�l� �t�lete pecs�telte meg. A „Paramount-�t�let” k�telezte az �t�sfogat tagjait filmsz�nh�zaik �rt�kes�t�s�re.

A telev�zi� �j lehet�s�geket nyitott a st�di�k sz�m�ra. B�r a hagyom�nyos st�di�rendszer felbomlott, a nagyobb hollywoodi c�gek m�gis �letben maradtak. Filmmegjelen�si lehet�s�geiket az �jonnan fel�p�tett bev�s�rl�k�zpontokban kialak�tott mozikban akn�zt�k ki. K�pr�zatos filmeket mutattak be, amiket a mozikb�l val� kifut�suk ut�n �tadtak a telev�zi�knak.

F�ggetlen alkot�k�nt kezdt�k kezelni a szt�rokat, a rendez�ket �s a producereket. Az �talakul�s egyetlen �ldozata az am�gy is betegesked� RKO Pictures volt. A t�bbi c�g a mai napig fenn�ll.

• 20th Century Fox - A c�g William Fox filmsz�nh�zbirodalm�b�l, a Fox Film Corporation-b�l (alap�tva: 1914) �s a Twentieth Century Pictures-b�l fejl�d�tt ki. A k�t c�g 1933-ban olvadt egybe.

• Columbia Pictures - Az 1919-ben alap�tott v�llalat m�k�d�s�nek els� h�rom �vtized�ben a c�g eln�ke Harry Cohn volt. Neki k�sz�nhet�en m�g a gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n is nyeres�gesen m�k�d�tt a Columbia.

• DreamWorks SKG - A c�get 1994-ben alap�totta Steven Spielberg, David Geffen �s Jeffrey Katzenberg. Az SKG r�vid�t�s h�rm�juk nev�b�l sz�rmazik.

• Miramax - A c�get Harvey �s Bob Weinsten alap�totta 1980-ban. A 90-es �vek elej�n v�lt sikeres filmforgalmaz�v�.

• Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) - az MGM a harmincas �vekben Hollywood legh�resebb st�di�ja volt.

• New Line Cinema - A Robert Shyne �ltal l�trehozott New Line 1967-ben kezdett el tev�kenykedni underground filmek f�ggetlen forgalmaz�jak�nt

• Orion Pictures - Az Orion Pictures v�llalat a Kasz�s csillagk�p latin nev�r�l k�lcs�n�zte a nev�t, maga a log�ja is a csillagk�p. 1978-ban alap�totta �t, United Artists-b�l kiv�lt vezet�.

• Paramount Pictures - A magyar sz�rmaz�s� Adolf Zukor alap�totta a Famous Players Film Company �tszervez�s�vel.

• Tri-Star Pictures - A CBS Telev�zi�, a Home Box Office (HBO) �s a Columbia Pictures hozta l�tre 1982-ben. Ma a Tri-Star a Sony Pictures Entertainment holding �n�ll� r�szek�nt m�k�dik Kaliforni�ban. Korai sikerei k�z�tt tal�lhat� Alan Parker A mad�rka, a Nicsak ki besz�l �s Paul Verhoven Eml�km�s mozija, a Hook, A szerelem hull�mhossz�n �s a F�gg� j�tszma.

• United Artists - Mary Pickford (1892–1979), Douglas Fairbanks (1883–1939), Charles Chaplin �s D. W. Griffith (1875–1948) alap�totta 1919-ben, hogy f�ggetlen gy�rt�s� filmjeiket forgalmazhass�k.

• Universal Pictures - Carl Laemmle alap�totta 1912-ben. Los Angeles k�rny�k�n nyitotta meg a Universal City st�di�telep�t, a vil�g legnagyobb filmgy�rt� v�llalkoz�s�t

• Warner Brothers - 1903-ban kezdt�k meg m�k�d�s�ket, de csak 1925-ben kezd�d�tt a Warners St�di� sz�rnyal�sa, mikor a c�g hajland� volt kock�ztatni a hangosfilm technol�gi�j�val.

• RKO Pictures - A Radio–Keith–Orfeum a t�bbi st�di�hoz k�pest k�s�n, 1928-ban jelent meg, mikor a st�di�k a hangosfilm �t�ll�s l�z�ban �gtek.

 

K�vetkez� r�sz tartalma:

 

Filmipari c�gek – 20th Century Fox