Magyarorsz�gon 1860-as �vek k�rny�k�n t�bb vas�tt�rsas�g j�tt l�tre. L�tes�t�sre ir�nyul� terveik elker�lt�k a Balaton felvid�ket �s a Bakony k�rny�k�t, mivel az itt �l� lakoss�g meg�lhet�si forr�s�t d�nt�en nem az ipar �s a kereskedelem jelentette. A Balaton �szaki partj�nak lakosai nem nagyon t�r�dtek bele az elszigetelts�gbe

1866 szeptember elej�n az M.G.E. Nemzetgazd�szati Szakoszt�ly�nak �l�s�n elhat�rozt�k a vas�t �p�t�s�t. T�bb t�rs�g vizsg�lat�ra ker�lt sor. A Magyar Nyugati Vas�t t�rsas�g t�bb Dun�nt�li vas�tvonal l�tes�t�s�t is kezdem�nyezte. 

A Magyar Nyugati Vas�t mag�nvas�t-t�rsas�g 1869. m�jus 20-�n kelt enged�lyokirata alapj�n Sz�kesfeh�rv�r–Szombathely-vas�tvonalon 1872. j�lius 16-�n pr�bamenetre ker�lt sor. A korabeli �js�g tud�s�t�ja szerint a Sz�kesfeh�rv�rr�l indul� mozdonyt m�r a d�lel�tti �r�kt�l gy�lekez� k�z�ns�g v�rta a veszpr�mi �llom�son. D�lut�ni �r�kra m�r 3000 f�re becs�lt t�meg hallgatta a be�rkez�, vir�gokkal d�sz�tett „g�z�s” hangjelz�s�t. Ezt k�vet�en a Sz�kesfeh�rv�r-Veszpr�m k�z�tti szakaszon 1872. augusztus 9-�n �n (a Veszpr�m-Kiscell k�z�tti szakaszon1872. okt�ber 3-�n) indult meg a forgalom.

Nagy k�r, hogy a korabeli menetrendben �sk� m�g nem szerepel. Ennek ellen�re, a vas�t meg�p�t�s�vel jelent�s v�ltoz�sok t�rt�ntek a telep�l�s �let�ben, ami sokat jelentett a t�ln�pesedett vid�knek. Azt hozz� kell tenni, hogy a vas�t�p�t�s miatt az am�gy is rossz min�s�g� �s nehezen m�velhet� f�ldekb�l – amelyeknek m�vel�s�b�l neh�z volt meg�lni – jelent�s r�szeket kisaj�t�tottak.

�sk� el�lj�r�i hossz� ideig harcoltak az�rt, hogy a vonatnak, amely kereszt�lhaladt a telep�l�sen, meg�ll�t l�tes�tsenek, a falu lak�i utazhassanak rajta, term�nyeiket a k�zeli v�rosok piacaira vihess�k. Tev�kenys�g�k nyom�n bizonyosnak tekinthet�, hogy 1884-ben (a rendelkez�sre �ll� korabeli menetrendek szerint) �sk�n m�r meg�llt a vonat, b�r a kis�sk�i �rh�z hossz� ideig m�g csak felt�teles meg�ll�helynek sz�m�tott.

1909-ben �sk� akkori jegyz�je a kereskedelem�gyi miniszterhez, Kossuth Ferenchez fordult, hogy a meg�ll�helyhez egy v�r�helyis�get �p�tsenek. Ennek bizony�t�k�ul szolg�ljon eme lev�l:

�sk� akkori vezet�i m�g ugyanebben az esztend�ben javaslatot tettek egy „kit�r�v�g�ny” l�tes�t�s�re is.  A kit�r� v�g�ny meg�p�t�se soha nem val�sult meg, �s a v�r�helyis�g l�tes�t�s�re vonatkoz� k�relmet is elutas�tott�k. Ennek oka val�sz�n�leg az egyre fesz�ltebb k�lpolitikai helyzet volt, hiszen hamarosan kit�rt az I. vil�gh�bor�. Az �sk�i el�lj�r�s�got, ez kev�sb� zavarta �s tov�bb dolgozott c�ljainak megval�s�t�s�n.

1914 j�nius�ban Nagy Jen� evang�likus lelk�sz �s t�rsai beadv�nyukkal megkerest�k Veszpr�m v�rmegye k�zigazgat�si bizotts�g�t ism�t a v�r�terem �p�t�se �gy�ben az al��r�k k�z�tt tal�ljuk a k�zs�g jegyz�j�t, a katolikus pl�b�nost valamint a k�t felekezet k�ntortan�t�it.

Az 1928-ban tartott orsz�ggy�l�si k�pvisel� v�laszt�skor Dr. Dr�h Imre korm�nyp�rti k�pvisel� tett el�sz�r �g�retet a meg�p�t�sre, ami egy kicsit m�g v�ratott mag�ra. V�g�l a meg�ll�helyet jelenlegi hely�n val�sz�n�s�ggel a k�t vil�gh�bor� k�z�tti nyugalmasabb id�szakban �p�tett�k meg.

A II. vil�gh�bor� idej�n, az �sk�n kereszt�lhalad� vas�tvonal fontos strat�giai c�lpontnak sz�m�tott, ez�rt rendszeresek voltak a bombat�mad�sok. A h�bor�t k�vet� �vtizedekben a vas�tvonalat valamint jelz�- �s biztos�t�berendez�seit t�bb �zben korszer�s�tett�k.

1998-ban a vas�tvonal t�rt�net�ben jelent�s v�ltoz�s kezd�d�tt, ugyanis az �v augusztus 27-�n megkezd�d�tt a Sz�kesfeh�rv�r – Szombathely vas�tvonal villamos�t�sa. Egy �vvel k�s�bb 1999. szeptember 25-�n elkezdt�k a P�tf�rd� �s Hajm�sk�r k�z�tti vonalon a munk�latokat, ennek sor�n zajlott az �sk�n �thalad� szakasz nyomvonal�nak korrekci�ja is.

2000.12.12-�n adt�k �t a moderniz�lt �s imm�r villamos�tott Sz�kesfeh�rv�r – Szombathely k�z�tti vonalszakaszt.

K�vetkez� r�sz: Az 1831-es kolera j�rv�ny puszt�t�sa �sk�n

El�z� r�sz: �sk� k�z�tj�nak t�rt�nete

<<Vissza a men�be