A 19. sz�zadban Magyarorsz�gon, de eg�sz Eur�p�ban, s�t a vil�g m�s r�szein is rettegett betegs�gnek sz�m�tott a kolera.

Sok�ig nem tudt�k az ok�t �s a legk�zenfekv�bb magyar�zatnak azt tartott�k, hogy a rossz leveg� (miazma) okozza. Nem tudt�k, hogy a betegs�g kiv�lt� oka els�sorban a rossz min�s�g�, szennyezett iv�v�z, a nem megfelel�en feldolgozott �lelmiszerek – itt els�sorban a h�sf�l�kre kell gondolni – valamint a k�zeg�szs�g�gy �s k�ztisztas�g rendk�v�li fejletlens�ge �s elhanyagol�sa. �ppen ez�rt a betegs�g rendszeresen fel�t�tte a fej�t. T�bb j�rv�nyr�l is tudunk, amelyek Magyarorsz�gon is v�gigs�p�rtek, de a pontos �ldozatok sz�m�ra vonatkoz�an csak becsl�sek vannak.

A kolera 1831-ben jelent meg el�sz�r orsz�gunk ter�let�n. Ez a j�rv�ny tal�n a legh�rhedtebb az �sszes koleraj�rv�ny k�z�l, mivel az eg�sz vil�gon v�gigs�p�rt, sok sz�zezer embert meg�lve.

Haz�nkban a betegs�g okozta p�nik az �gynevezett felvid�ki parasztfelkel�shez vezetett, ami az utols� ilyen jelleg� megmozdul�s volt Magyarorsz�gon. Okair�l annyit �rdemes elmondani, hogy a felvid�ki szlov�k (t�t) parasztok a j�rv�ny miatt nem j�hettek az orsz�g m�s r�szeire arat�munk�t v�gezni �s ez s�lyos anyagi probl�m�kat jelentett sz�mukra, vesz�lyeztette a meg�lhet�s�ket. R�ad�sul a korabeli hat�s�gok �s a f�ldbirtokosok a tudom�ny akkori �ll�s�nak megfelel�en, miut�n r�j�ttek, hogy az iv�v�zzel lehet a f� probl�ma, bizmut porral pr�b�lt�k fert�tlen�teni a kutakat. El�fordultak kisebb-nagyobb m�rgez�ses esetek, term�szetesen minden rossz sz�nd�k n�lk�l (a bizmut por v�letlen t�ladagol�sa miatt), de a felvid�ki t�tok �gy �rtelmezt�k a sz�mukra szokatlan �s �rthetetlen esem�nyeket, hogy a magyar f�ldbirtokosok k�tm�rgez�ssel akarj�k kiirtani �ket. Ebb�l k�vetkezett a felkel�s, amely az 1830-as �vek elej�nek egyik legs�lyosabb konfliktusa volt Magyarorsz�gon.

A j�rv�ny k�s�bb 1848-49-ben a szabads�gharc alatt majd 1854-55-ben �s 1871-ben �jra megjelent �s ism�t �ldozatokat szedett. Utols� ilyen j�rv�nyra haz�nkban 1893-ban ker�lt sor.

Term�szetesen a kolera, mely az eg�sz orsz�gra kiterjedt, �sk�t sem ker�lte el. A legt�bb adatunk az 1831-ben puszt�t� betegs�gr�l maradt fenn. Az �sk�i s�rkert Keleti r�sz�nek (a halottas h�z m�g�tti r�sz) elnevez�s�t az eml�kezet Kolera temet�k�nt �rzi. A rossz kicseng�s� meghat�roz�s ennek az 1831-es j�rv�nynak a nyom�n sz�letett. Ebben az �vben szeptember m�sodika �s november tizen�t�dike k�z�tti id�szakban drasztikusan megn�vekedett a telep�l�sen a hal�loz�sok sz�ma. Kit�rt a kolera j�rv�ny!

A betegs�g s�lyos h�ny�ssal, hasmen�ssel j�rt �s az �gy fell�p� folyad�k- �s s� vesztes�g ak�r n�h�ny �ra vagy n�h�ny nap alatt izomg�rcs�kh�z, majd hal�lhoz vezetett. A kor orvostudom�nya nem tudott seg�teni a megfert�z�d�tt embereken. Ennek a j�rv�nynak a sor�n az akkor 1116 lakos� faluban 78 ember vesztette �let�t. A kolera terjed�s�hez a m�r kor�bban eml�tett okokon k�v�l, hozz�j�rult val�sz�n�leg az is, hogy sok volt az �tutaz� idegen �s postakocsi �tvonal is haladt erre fel�.

Robert Koch 1884-ben fedezte fel a betegs�g k�rokoz�j�t, ezzel megnyitva az utat a lek�zd�se fel�.

K�vetkez� r�sz: �sk� a II. vil�gh�bor� v�g�n 

El�z� r�sz: Telep�l�s�nk �s a vas�t

<<Vissza a men�be