Friss hírek! : Parlamenti választások 2010: ki mit tud? - 2. rész |
Parlamenti választások 2010: ki mit tud? - 2. rész
2010.02.28. 17:02
A választás menete: a két fordulóról, mandátumszámításról…
Az első részben többek közt megtudhattuk, hogy ki rendelkezik választójoggal, mikor lesznek a választások, és hogy a 386 mandátumot milyen elosztásban lehet megszerezni.
Most a bonyolult mandátumszámításról lesz szó.
Egyéni mandátumok sorsa:
Első forduló
Az első fordulóban minden szavazásra jogosult választó – külön szavazólapon – egy egyéni képviselőjelöltre és egy megyei (területi) listát állító pártra, pártszövetségre vagy szervezetre szavazhat.
Az egyéni képviselői hely az első fordulóban akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50%-át.
Második forduló
Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa.
***
Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban:
a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;
b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a 25%-a szavazott.
***
Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban:
a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; [ ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;]
b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a 25%-a szavazott.
A szavazás érvénytelen, ha a második fordulóban a jogosultak kevesebb, mint negyede szavaz. Ebben az esetben a körzet képviselői helye betöltetlen marad addig, amíg időközi választásokat nem tartanak.
Területi és országos listán szerezhető mandátumok sorsa:
A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni. (Itt már a 25%-os részvétel is elegendő. Ha ez sincs meg akkor a 1989. évi XXXIV. törvény hatályos rendelkezések érvényesek)
A területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték.
Mandátumszámítás módja
Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.
Az adott megyében (vagy Budapesten) az érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat stb. Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a párt kapja, amelyiknek szavazatszáma alulról legjobban megközelíti a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is marad(nak) kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerül(nek) az országos listára, így növelve az onnan kiosztható mandátumok számát. (Ezért láthattad az előző cikkben területi listán megszerezhető a max.152 mandátum számot, illetve a min. 58 mandátum számot)
Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok (l. lentebb) alapján osztják el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött vannak. (Nem számít töredékszavazatnak a független jelöltekre és az öt százalék alatt maradt pártokra, illetve az érvénytelen választási fordulóban leadott voks.) Negatív szavazatok akkor keletkeznek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerülnek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kell levonni azokat.
Töredékszavazatok
A mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára felkerült szavazatait felírják egymás mellé, majd ezek alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kialakult mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és az a pártlista kap egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám szerepel. Ezután a második legnagyobb számot mutató pártlista kap egy mandátumot, s ez addig folytatódik, amíg az összes mandátum gazdára nem talál.
Mandátumszámítás diavetítés formában– angol
Következő rész:
Induló pártok listája, programjaik - (márc.20-a körül)
Forrás:
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (www.vokscentrum.hu)
Wikipedia
|