Öskü község környékén érdekes természeti képződmények, tárgyak és régi épületek kaptak sajátos elnevezést, melyek eredetét a helyiek különböző történetekkel próbálták megmagyarázni. Ezekből a történetekből szemezgetünk:

A falu határában a későkőkorszakból (neulitikumból) származó kőbalta fejet találtak a helybéliek a XIX. század végén. Erről a szokatlan alakú kődarabról úgy gondolták, hogy a földbe csapó villám helye, mely kővé vált. Különleges gyógyító erőt tulajdonítottak nekik, úgy vélték, hogy ha a daganatos tehén tőgyét masszírozzák vele, akkor az állat meggyógyul. Sajnálatos módon arról nincsen feljegyzés, hogy ez a kúra valóban hatásos lett volna…

A község déli határában a 8-as út közelében fekszi a Macska-hegy. Rendkívül „fantáziadús” elnevezése abból ered, hogy állítólag a környéken annak idején igen gyakoriak voltak a vadmacskák. Ma bokrokkal, cserjékkel borított terület. Egy másik érdekes hely az úgynevezett Barátlakási rét, ahol a néphagyomány szerint, de a valószínűleg a valóságban is egykor remete közösség működött.

Valahol a falu határában egy hatalmas tölgyfa állott magányosan, amelynek csodatévő, gyógyító erőt tulajdonítottak a helyiek, úgy is nevezték, hogy Szent-fa. Valamikor régen hálatáblákat aggattak rá, és Búcsúkor kivonult ide a falu népe. Ma már a fa sajnos nem létezik, így egykori helyét sem tudjuk meghatározni.

Bizonyos helynevek tragikus események emlékét őrzik, ilyen pl. a Katatemető-dűlő. A néphagyomány szerint egy Kata nevű leány épp az ebédet vitte a mezőn dolgozó szüleinek, amikor elfogták az arra tanyázó betyárok. Elvették tőle az ebédet, kirabolták, majd hogy el ne tudja árulni a rejtekhelyüket, megölték és eltemették. Innen kapta nevét a dűlő. A lány sírjának a helyén később a hagyomány szerint nagy csipkebokor nőtt. Egy másik hasonlóan tragikus történetet idéz a Paló-tető (Palkó-tető) helynév. A történet szerint erdőirtás közben egy Palkó nevű legényre rádőlt a fa, s itt lelte halálát.

Valahol a falu határában található a Prepadliszkák (Prépadliszkák) nevű terület. Az elnevezés szlovák eredetű, mely ördögöt jelent. A sok forrás süppedőssé tette ezt a környéket. Aki nem ismerte, könnyen veszélybe kerülhetett, a helyiek azt is mondták, hogy „az ördögök lehúzták a mélybe”.

A Csengőhegy élén van az Ördögszántás. Az ördög meg akarta venni egy embernek a lányát. Azonban csak úgy kaphatta volna meg, ha a kősziklát felszántatja az öreganyjával. Az ördög be is fogta az öregasszonyt az ekébe és szántott. Az ördög anyja azonban megszakadt a szántásban. Ezt látván az ördög szíve bánatában megrepedt. Így a lányt nem kapta meg.

A község területén található a Kőhányások (régies nevén Kűhányások) néven ismert terület. Sziklás, művelésre alkalmatlan vidék, nagy szögletes kövek találhatók egymáson, melyeket mintha óriások dobáltak volna össze. Az egyik nagy kövön egy szamár patájának nyomához hasonló alakzat látható, melyet a néphagyomány szerint Krisztus szamara hagyott hátra, amikor a Megváltó a Földön járt.

Ugyancsak Jézus Krisztushoz kötődik egy másik helyi hagyomány, miszerint amikor Krisztus a földön járt, ezen a vidéken is megfordult és az Ő lába nyomán fakadtak fel az Aranyoskúti-dűlő bővizű forrásai. Később a mezőn dolgozók innen hordták az ivóvizet.

Ösküi népmesével zárjuk a mai cikkünket, mely sokáig szájról szájra terjedt:

„Élt Öskün egy dúsgazdag földesúr, akinek rengeteg terménye, kincse volt. Akkoriban a mi határunkban csak árpát, zabot, lencsét és burgonyát termeltek. Ezzel volt megtömve a gazdag ember padlása, kamrája. Egyszer egy szegény embernek öltözött varázsló járt a környéken. Nagyon megéhezett és bekopogtatott a földesúrhoz, ennivalót kérni. Mivel a földesúrnak a gazdagságánál csak a fukarsága volt a nagyobb, a szegényt kenyér helyett bottal kínálta meg. Nagyon megharagudott erre a varázsló, és megátkozta a gonosz embert. Azt kívánta, hogy váljon kővé minden terménye, ami csak a padláson, s a kamrában van. A varázsló eltűnt, a kapzsi ember pedig talán maga is kővé meredt, amikor meglátta mivé lett a gazdagsága.

Aki nem hiszi, menjen ki a „felső kertekbe” ott még ma is találni olyan követ, amelyek a gazdag ember terményéből valók!”

A mesét Vaczula Magda tanuló jegyezte le, és akkoriban elküldte egy újságnak, megemlítve azt is, hogy a köveket díszítő „lencse-, köles-, árpaszemek” megkövesedett tengeri állatkák, csigák maradványai.

Következő rész: Öskü malmai - Vízimalmok és a Mészáros malom

 Képtár

Előző rész: Római és Avar kori telepekÖskü környékén

<<Vissza a menübe