Barangolások a község múltjában
2012.09.22. 10:46
Római és Avar kori telepek Öskü környékén az őskortól a honfoglalásig
Ezen a kis dunántúli településen szinte minden történelmi korszakban élt egy-egy kisebb emberi közösség. A csiszolt kőkorszakból kőbaltafejek kerültek elő a falutól északkeletre. Ezeket az emberek „mennykő”-nek nevezték és gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Az őskor különböző szakaszaiból származó leletek arra utalnak, hogy egykor újkőkori (neolitikus) település volt itt. A rézkorból, bronzkorból, későbronzkorból is kerültek elő cserépdarabok. A leletek egy része a veszprémi Bakony Múzeumba (ma Laczkó Dezső Múzeum) került.
Az ókorból is kerültek elő leletek. A vasúttól délre emelkedő domboldalban nagy kiterjedésű római település nyomait találták (Osones: Justus Perthés Antik Atlasza alapján), de ilyen települések nyomait máshol is felfedezték (Osonibus – Aranyoskút, ill. az avar kori temető mellett). Pénzérmék is kerültek elő, sőt egy szarkofágot (római kori kőkoporsót) is találtak a cseréptöredékeken kívül. Öskü határában egy bronz katonai diplomára is rábukkantak, amely Bécsbe került. A diploma i.sz. 154-ből származik, jelentősége kiemelkedő. A tábla tulajdonosa 25 év szolgálat után becsületbeli bocsájtványt (tabula), illetve római polgár- és házasságjogot (honestes missionis) kapott. A hadvezetés ezzel viszonozta a hosszú szolgálatot.
A közelben található egykori kőbányát, még a rómaiak nyitották meg, és építkezéseikhez szerte Pannóniában szívesen használták az itt kitermelt kőzetet. A bányászat a középkor folyamán is tovább folytatódott.
A kőbánya mögött Rhé Gyula (1871-1936, régész, Veszprém Vármegyei Múzeum igazgatója) szerint országút vezetett, melyet szintén a rómaiak építettek.
Az avar nép hódításainak nyomait is megtalálhatjuk Öskün. Az avarok a hunokkal rokon urál-altáji lovas, nomád nép volt. Rhé Gyula 1924-ben avarkori temetőket tárt fel az Aranyoskút és a kőfejtő között. (Aranyoskút: kb. 1,5 km2 kiterjedésű karszt forrásvidék nagy hozamú vizekkel. A péti Nitrogénművekhez egy betoncsövön keresztül folyik a tiszta karsztvíz ipari vízként.) Jegyzeteit a Bakony Múzeum (ma Laczkó Dezső Múzeum) adattárában őrzik. A kézirat szerint növényi eredetű leleteket is megfigyelt és sok helyen említ fonal-, textil-, fa- és gyantadarabokat.
Cserépedényeket több helyen találtak, ezek bizonyíthatóan kézi korongon készültek. A sírokban talált vaskés és tűzszerszám arra utal, hogy a fémet is ismerték. A fát is megmunkálták, erre utal a sírokból előkerült vonókés, ami a faanyag durva megmunkálására szolgált.
Az avar nép életében a katonáskodásnak fontos szerepe volt. A harcászati technikával, illetve a lovakkal kapcsolatos leletanyag is erre utal: nyílhegy, lándzsacsúcs, kengyelpár, kantárrózsa…
A településüktől nem messze külön temetőbe temették halottaikat. Fakoporsóba helyezték el őket ékszereikkel, használati tárgyaikkal együtt.
/Ösküi Hírek/
Következő rész: Mondák, néphagyományok településünk környékéről
Képtár
Előző rész: Honnan ered a falu neve?
<<Vissza a menübe
|