A robot k�l�nb�z� konglomer�tumok, m�s n�ven az �led�kes k�zetek csoportj�ba tartoz� kavicsk�vet fot�zott le. A k�ldet�s tud�sai szerint a kavicsok m�rete �s kerekded form�ja a v�z munk�j�ra utalnak. A kutat�k v�lem�nye szerint a marsj�r� v�zfoly�sok egy �si h�l�zat�ra bukkant.

A k�zetek, amiket a NASA Sug�rhajt�m� Laborat�rium�nak sajt�t�j�koztat�j�n ismertettek, "�vmilli�rdokkal ezel�tt" �lepedhettek le, azonban a folyamok hossz� id�szakokon �t fennmaradhattak a felsz�nen, mondta a Curiosity egyik tudom�nyos fel�gyel�je, Bill Dietrich, a Berkeley Egyetem geol�gus professzora. "T�bb ezer, vagy ak�r t�bb milli� �vre becs�lj�k ezt az id�szakot" - nyilatkozott a tud�s�t�knak.

A Mars k�r�l tev�kenyked� m�holdak m�r j� ideje �szleltek csatorn�kat a bolyg�felsz�nen, amiket valamilyen folyam, a feltev�sek szerint foly�kony v�z v�jhatott a talajba. Az egyenl�t�i Gale-kr�terben f�ldet �rt Curiosity felfedez�se els�k�nt ad hitelt ezeknek az �szlel�seknek.

A tud�sok szerencs�j�re a marsj�r� pont egy igen l�tv�nyos kavicsk� mellett haladt el. A j�kora, 10-15 centim�ter vastags�g� darab emelkedett ki a talajb�l. "Hottah-nak nevezt�k el" - mondta a marsj�r� projekt tud�sa, John Grotzinger, hozz�t�ve, hogy a n�v Kanada �szaknyugati ter�let�nek egyik tav�ra utal, a kutat�k ennek a ter�letnek az elnevez�seit haszn�lj�k a Gale-kr�ter objektumainak katalogiz�l�s�hoz. "�gy n�z ki, mintha valaki erre j�rt volna egy l�gkalap�ccsal �s belef�rt volna a j�rd�ba, valahol Los Angeles egy k�lv�rosi �p�tkez�s�n"

A tud�sok jelenleg a k�zet kavicsair�l k�sz�lt felv�teleket tanulm�nyozz�k. M�reteik �s alakjuk utal�sokkal szolg�lhat az �si v�zfolyam sebess�g�re �s kiterjed�s�re. A ter�let kor�bbi m�holdas megfigyel�sei is a v�z egykori jelenl�t�re utaltak, amit a kavicsk�zet most meger�s�tett. A jelenlegi �rtelmez�s szerint a robot egy hordal�kk�p cs�cs�n helyezkedik el, melynek anyag�t a kr�ter falr�l mosta ki a v�z, le�lep�tve a s�ks�gon, amit t�bb m�s folyam szelt �t. A kutat�k �gy v�lik, siker�lt azonos�taniuk azt a bizonyos v�lgyet a kr�ter peremn�l, ahol a v�z egykor bel�pett a kr�terbe, ezt Peace Vallisnak nevezt�k el.

http://www.sg.hu/cikkek/92375/osi_folyomederre_bukkant_a_marsjaro/sg.hu/