A szimfonikus zenekarok �ltal j�tszott komoly zen�k, de f�leg az alkalmazott zen�k nem idegenek az emberek sz�m�ra, �lvezik is hallgatni ezeket, csak sokszor nem is tudatosul benn�nk, hogy ilyeneket nap mint nap hallgatunk, az �let�nk r�sze.

V�gigk�s�ri minket gyerekkorunkt�l kedve, s�runkig.

�kes p�lda erre az els� zenem�, gyermekkorunk nagy kedvence, Tom&Jerry, mely zene n�lk�l elk�pzelhetetlen. Term�szetesen ezeket a m�veket is szimfonikus zenekarok j�tssz�k, fel se t�nik, hogy olykor milyen sokf�le eszk�zt haszn�lnak fel, hogy a lehet� leg�lvezetesebb legyen a v�geredm�ny, am�g nem l�tjuk.

Most ezen a felv�telen megn�zhetj�k.

R�gt�n a m�sik v�glet, ami egyben a legmelankolikusabb m� az �ssze�ll�t�sban, legink�bb temet�sek k�s�r� zen�je, Beethoven egyik alkot�sa: Moonlight Sonata.

Egy csendes nyugodt est�ben, megfelel� lelki�llapotban viszont m�s jelent�ssel is b�r.

Van egy �rdekes hozz�sz�l�s a m�h�z: „Beethoven nem halt meg, csak zen�v� alakult �t”

Komolyzene

„A komolyzene olyan m�v�szeti zen�t takar, amely a nyugati kult�ra hagyom�nyaira �s zeneelm�leti szab�lyaira �p�l. A komolyzene jelent�se teh�t egy olyan zenei ir�nyzatot takar, amelynek el�ad�s�hoz �vtizedeken �t tart� komoly tanulm�nyokra �s szakk�pzetts�gre van sz�ks�g – egy hangszer �s a szolf�zs alapos ismeret�re.

Sajnos a komolyzene hallgat�ssal sokan hadil�bon �llnak, amely nem meglep�, ha azt n�zz�k, hogy egyes iskol�kban 8-10 �ves gyerekekkel miket hallattatnak a tan�rok, pedig a helyesen megv�lasztott komolyzene szimfonikus zenekarok �s hatalmas vegyeskarok seg�ts�g�vel egy fenomen�lis, �s katartikus �lm�nyt tudna ny�jtani minden koroszt�lynak a F�ld�n.”

"A zene id�rendi tan�t�sa miatt a gyerekek el�sz�r a legnehezebben em�szthet� �s �lvezhet� zen�vel ismerkednek meg, k�s�bb pedig az oper�val, amire egyszer�en nincsenek felk�sz�lve a gyerekek, �gy nehezen is tudj�k megszeretni k�s�bb a komolyzen�t."

"A zene oktat�sa m�g mindig gyerekcip�ben j�r az �ltal�nos �s fels�oktat�si int�zm�nyekben, �gy csak azok kapnak �rdemi betekint�st a zene csod�latos vil�g�ba, akiknek hivat�sos form�ban, valamelyik konzervat�riumban, f�iskol�n vagy a zeneakad�mi�n van lehet�s�g�k zen�t tanulni."

***

Ezt a p�ly�t v�laszt� fiatalok, miut�n kitanult�k a szakm�t, igyekeznek is �tadni kort�rsaiknak. A modern zen�k feldolgoz�sa von�s hangszerekkel egy �jfajta ir�nyzatnak adott teret, mely a Youtube-nak k�sz�nhet�en igen n�pszer� is, teret h�d�t a fiatalok k�r�ben, ann�l is ink�bb, mert a m�vek �tdolgoz�s�t is fiatal m�v�szek val�s�tj�k meg.

Jellemz� ezekre az alkot�sokra, hogy igyekeznek l�tv�nyosak, viccesek, figyelemfelh�v�ak lenni, nem mellesleg a v�lasztott zene feldolgoz�sa is f�lbem�sz�ra sikeredik, �gy szerettetve meg m�sokkal is ezt az �j st�lust.

�me, egy, egy-k�t szem�lyes von�s „zenekar” �s az alkot�sa:

A zene kialakul�sa

Ugyan az �sk�korszakb�l is tal�lunk kb 50.000 �ves barlangi medve combcsontj�b�l k�sz�lt furuly�t, de mind a mai napig nem tiszt�zott az, hogy a zene az �llathangok ut�nz�s�b�l, az any�k �s gyermekek k�zti h�v�hangokb�l, a vad�szat el�tti s�m�nt�ncokb�l vagy ak�r a munka k�zbeni f�ty�r�sz�sb�l alakulhatott-e ki.

Egy biztos, az ember m�r a civiliz�ci� kezdete �ta szeret �ssze�tni k�t botot, csontot, a kez�t �s persze j�kat kurjongat, �nekel, f�ty�r�szik, esetleg ki�ltozik vagy skand�l k�zben. Id�vel a dallamok is megjelentek, melyek az�ta felejthetetlen mel�di�kk�nt maradtak fenn az emberis�g t�rt�nelm�ben.

�me egy �r�kz�ld, Vivaldi: A n�gy �vszak – Tavasz I. t�tel:

Komolyzene vagy klasszikus zene?

„Korngold �s Sch�nberg, Hacsaturj�n �s Bart�k, vagy Mozart �s Beethoven is komolyzen�t �rtak, viszont klasszikusok ezek k�z�l csak Mozart �s Beethoven volt, hiszen �k a Klasszicista id�kben, 1750 �s 1820 k�z�tt alkottak.

Az emberek t�bbs�g�t leny�g�zi a klasszikus zene.

A megannyi dallam �s robusztus zenekari hangz�sb�l fakad� fenomen�lis �s szinte euf�rikus �rz�sre, amit a rengeteg hangszer �s �nekhang k�pes kiv�ltani az emberb�l, mind a mai napig sz�ks�ge van az emberis�gnek.

K�l�nben nem tartan�nak a vil�gh�r� zenekarok folyamatos koncerteket szerte a F�ld�n, el�seg�tve ezzel azt, hogy a r�gm�lt zeneszerz�k darabjai mind a mai napig ismertek maradjanak a zeneszeret�k k�r�ben.”

***

A r�gi id�kben a mulatoz�shoz is zenekarok szolg�ltatt�k a muzsik�t. A mai modern t�rsadalmunkban is vannak pillanatok, mikor ezeket a hagyom�nyokat feleleven�tve, �nnep�lyes alkalmakkor ezekre j�rjuk a t�ncot, vagy legal�bb n�z�i voltunk. (M�g a pand�mia idej�n is! Palot�st�l, a kering�ig!) 

A Tasner Antal �ltal�nos Iskola di�kjainak el�ad�s�ban, r�gt�n h�rom komolyzenei m�vet is hallhatunk. 

Nemcsak di�k�veinkben tal�lkozunk szimfonikus zenei m�vekkel, azok mindennapjainkban is vel�nk vannak. El�g elmenni egy moziba, vagy a mai helyzetben, otthon megn�zni egy sikerfilmet. Azok zenei al�fest�se is remek�l p�ld�zza, milyen fontos szerepe van ennek a m�fajnak �s mennyi m�v�sz �sszehangolt munk�ja kell ahhoz, hogy az alkot�s (film �s zene) teljesen egy� v�ljon.

J�l p�ld�zza ezt az egyik legn�pszer�bb film zen�je is, amit ha b�rki b�rhol meghall, r�gt�n felismer.

A nagyzenekar kialakul�sa

A mai nagy, szimfonikus zenekarok gy�kerei a 17. sz�zadba ny�lnak vissza. 1680 �s 1740 k�z�tt a helyi (v�rosi, udvari, egyh�zi) zenekarok sz�mos egyedi specialit�ssal rendelkeztek, de n�h�ny jegy�k azonos volt, ill. azonos ir�nyba fejl�d�tt. N�vekedett a von�sok l�tsz�ma, a renesz�nsz korban kialakult �s haszn�lt f�v�s hangszereket lev�ltott�k a francia t�pus� barokk furuly�k, fuvol�k, obo�k, fagottok, a p�rban haszn�lt k�rt�k. A l�tsz�m n�veked�s�vel nagyobb hangs�lyt kapott a zenekar szervez�se �s fenntart�sa. Ebben az id�ben alakultak ki a sz�lamvezet�i posztok is. A hangz�s magj�t a von�sok adt�k.

A 18. sz�zadban m�r volt n�h�ny jelent�s, nyilv�nos koncertterem, de az el�ad�sok helysz�ne t�bbnyire a sz�nh�z, a palot�k nagytermei, nagyobb rezidenci�k halljai voltak.

A 19. sz�zadban k�t alapt�pusa volt a zenekaroknak: a sz�nh�zi �s a koncertzenekar. A sz�zad els� �vtizedeiben k�r�lbel�l 60 zen�szb�l �llt egy nagyobb zenekar.

A mai vil�gh�r� zenekarok k�z�l sokat a 19. sz�zadban alap�tottak. P�ld�ul a Londoni Filharmonikusokat 1813-ban, hivat�sos zen�szek egyes�letek�nt. T�bbs�g�k k�l�nb�z� londoni sz�nh�zakban zen�lt. A B�csi Filharmonikusokat 1842-ben hozt�k l�tre, szint�n hivat�sos muzsikusokb�l.

***

A sport szerelmesei is mind tal�lkoznak a zenekar munk�j�val, hiszen indul�, a sport�gra jellemz� zenei m� szint�n felcsend�l, minden nagy verseny elej�n.

A virtu�lis hangversenyt hosszan lehetne m�g folytatni, hiszen sz�mos remekm�vet alkottak, utols� megosztott el�ad�sk�nt m�gis egy lengyel egy�ttessel z�rn�k, a MozART csapattal, akik remek p�ld�i annak, hogy sz�rakoztat� elemekkel is lehet komolyzenei m�veket csemp�szni a k�z�ns�gnek, k�l�nleges el�ad�sm�dban, koncertezve a nagyvil�gban.

Rem�lem mindenki j�l sz�rakozott �s kicsit kedvet kapott ezen remekm�vek gyakoribb hallgat�s�hoz. Ne feledj�k, a zene er�s�ti a lelket.

J� eg�szs�get �s kellemes id�t�lt�s k�v�nok mindenkinek!

Forr�sok:

duo-varadiensis.hu 

wikipedia

youtube