A Föld legszárazabb területei

(Előző rész: A Föld leghidegebb területei)

Talán egyeseknek meglepően fog hangzani, de bolygónk legszárazabb földrésze, egyben kontinense az Antarktika!

A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég takarja. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500–600 mm.

Ahol még jég sincs a lábunk alatt, ott a legszárazabb helyek csakis a sivatagok lehetnek. Az Atacama egy kavics- és homoksivatag, az Andok és a Csendes-óceán között. Ez Földük egyik igazán legszárazabb helye, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a nyugat felől érkező nedves légtömegeket a partok mentén húzódó hegyvonulatok felfogják, és ott hullik ki belőlük a csapadék. Keletről szintén hegyvidék, az Andok határolja, így igen ritka a csapadék a közrezárt területeken. A szárazsághoz az is hozzájárul, hogy az itt elhaladó hideg Humboldt-áramlat miatt a partok közelében szinte állandó a hőmérsékleti inverzió, ami megakadályozza a nedvesség továbbhaladását a sivatag felé.

Az Atacama 15 millió éves, az átlagos csapadékmennyisége 2-3 mm/év. A sivatag északi része nagyon száraz, viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények megélhetéséhez. Az itt élő emberek is kihasználják ezt a jelenséget, szitaszerű hálókat feszítenek ki, hogy a pára lecsapódjon, így gyűjtve maguknak vizet.

Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik, főként ez a kincs vonzotta ide az embert.

Tudósok szerint az itteni talaj hasonlít a Mars talajához. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a NASA itt gyakran teszteli a jövőbeli marsszondák műszereit.

Az ember képes ilyen száraz helyeken is megvetni a lábát, ráadásul igen otthonosan be tud rendezkedni.

Asszuán a mintegy 200 000 lakosú város Egyiptom déli részén a Nílus folyó mentén fekszik. Az egyik legforróbb, legszárazabb város a Földön. Éghajlata télen meleg, nyáron forró (átlagban 11-25 °C, 25-41°C). Itt általában egész évben nem esik az eső, az 5 évi átlag is alig 1-2mm.

A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat, mely elektromos energiát termel és a fél országot tudja ellátni árammal.

Shibiam városa Jemenben található, az Arab félszigeten. A 7000 lakosú település arról híres, hogy itt tégla sárból készülnek a házak, köztük több mint 500 toronyház, mely 5-11 emelet magasak.

A város a sivatag közepén fekszik, és különleges látványa miatt gyakran nevezik a világ legidősebb felhőkarcoló városának, vagy a sivatagi Manhattan-nek.

Shibiam városát Kr.e. 3. században alapították, a mostani házak azonban csak a 16. század folyamán épültek fel egy pusztító árvizet követően. Akkor csak néhány iszlám épület maradt fenn, például a 904-ben épült mecset és az 1220-ból származó kastély. A trapéz alakú várost földből készült fal veszi körbe. Az esetleges esőtől, valamint az eróziótól úgy védik meg az épületeket, hogy időközönként újabb réteg sárt kennek a falakra.

Következő pénteken bolygónk legcsapadékosabb helyeit mutatom be.

Források:

 http://www.erdekesvilag.hu/shibiam-varos-a-sivatag-kozepen/

http://en.wikipedia.org/wiki/Shibam