�sk� k�rny�ke az �sid�k �ta lakott hely, de az els� �p�tett k�z�t minden bizonnyal a r�maiaknak k�sz�nhet�.

Ez az �t, amely Pann�nia tartom�ny fontos hadi- �s kereskedelmi �tvonala lehetett, kisebb- nagyobb elt�r�sekkel a mai 8-as f��t vonal�n helyezkedett el.

A r�mai �t�p�t�si szok�sok egyik f� jellemz�je a szil�rds�gra val� t�rekv�s volt, melynek megval�s�t�s�n�l a k�vet tekintett�k els�dlegesnek. Fontosnak tartott�k a t�vols�gok jel�l�s�t melyeket m�rf�ldk�vek elhelyez�s�vel r�gz�tettek. Ezek a k�vek r�szletes t�j�koztat�st ny�jtottak, tartalmazt�k az �ll�t�s �v�t, az uralkod� cs�sz�r nev�t, az �ll�t� katonai egys�g nev�t �s a v�rosokt�l val� t�vols�got.

Az utak ment�n �rtornyok helyezkedtek el, nem bizony�tott felt�telez�s szerint a Kerektemplom alapja is ilyen l�tes�tm�nyhez tartozott. A mell�kletk�nt elhelyezett t�rk�p t�bb felt�telez�st ismertet meg vel�nk, tartalm�b�l meg�llap�thatjuk, hogy telep�l�s�nk k�t �t keresztez�s�nek k�zel�ben tal�lhat�. Az eml�tett �tvonalak Sav�ria (Szombathely) – Aqvincum (�buda), Arabona (Gy�r) – Sopianae (P�cs) v�rosok k�z�tt h�z�dtak.

A m�lt sz�zad elej�n �sk�t�l �szakra ismert volt m�g egy r�vid „flaszter”-nak nevezett �tszakasz, pontos hely�r�l eddig adatot nem siker�lt beszerezni. Felt�telezhet�en ez a szakasz is r�mai eredet� lehetett.

A r�maiak t�voz�sa ut�n az �ltaluk �p�tett utak fokozatosan t�nkrementek, mivel a r�juk jellemz� gondoss�ggal v�gzett �t�p�t�s az elk�vetkez� �vsz�zadokra nem volt jellemz�. Legfeljebb a sz�ks�ges kisebb-nagyobb jav�t�sokat v�gezt�k el, hogy legal�bb k�zlekedni lehessen.

A hagyom�nyos poros orsz�g�t a korszakban modernnek sz�m�t� betonburkolatot a 20-as �vek v�ge �s a 30-as �vek eleje k�z�tt kapott. 1927-32 k�z�tt meg�p�lt a 8-as sz�m� f��t Sz�kesfeh�rv�r-J�nosh�za-Graz-i �llami k�z�t Sz�kesfeh�rv�r-Veszpr�m k�z�tti szakasza, amelyet 13 cm vastag 6 m sz�les betonburkolattal l�ttak el. Ez a megold�s a maga idej�ben rendk�v�l korszer�nek sz�m�tott. Majd 1936-37-ben a Veszpr�m-R�baf�zes k�z�tti szakasz is elk�sz�lt �s �gy az �t el�rte a magyar-osztr�k hat�rt. A hozz�vet�legesen 190 km hossz� f��t, Magyarorsz�gon az egyetlen egy sz�mjegy� f��tvonal, amelyik nem a f�v�rosb�l indul.

A II. vil�gh�bor� idej�n a harcok k�ros�tott�k az utat, melyek kijav�t�s�ra 1945 ut�n ker�lt sor. Az elm�lt �vekben a 8-as sz�m� f��t fejleszt�se folyamatban van, a tervek szerint aut�p�ly�v� szeretn�k b�v�teni.

K�vetkez� r�sz: Telep�l�s�nk �s a vas�t

El�z� r�sz: Eml�km�vek �sk�n

<<Vissza a men�be