A m�eml�k �p�t�s�nek id�pontj�t a forr�sok a Kr. u. I.-II. sz. fordul�j�ra teszik. A felt�telez�sek szerint a ter�leten fakad� forr�sok, patakok viz�nek felduzzaszt�s�val l�trehozott mesters�ges t�, v�lgyz�r� g�tja volt, egyben megteremtette a lehet�s�get az itt h�z�d� kisebb v�lgy�n val� �thalad�sra is. A g�t tetej�n h�z�dott az egykori r�mai hadi �t, amelynek nyomvonala j�r�szt megegyezik a mai 8. sz�m� f��t�val. Az olvashat� forr�sok szerint a hossz�s�ga 158 m, �tlagos magass�ga 4.5 m. Elk�pzelhet�, hogy eredetileg m�rete nagyobb volt.

Az �p�tm�ny kialak�t�sa �p�t�szeti szempontb�l nagyon ig�nyes, burkolata nagym�ret� faragott kv�derk�vekb�l �ll, amelyek eredete vitatott, egyes felt�telez�sek szerint ez a k�ls� burkolat k�z�pkori eredet�, de a bels� szerkezet val�sz�n�leg �kori. Sajn�latos m�don a 8. sz. �t �p�t�se sor�n a g�t tetej�re magas t�lt�st emeltek, ami alaposan megv�ltoztatta eredeti k�p�t (kor�bban a r�gi �t, k�zvetlen�l a g�t tetej�n haladt). R�ad�sul megbontott�k az eredeti k�burkolatot, melyet nem t�ls�gosan szakszer�en �p�tettek vissza. A II. vil�gh�bor� v�g�n a visszavonul� n�met csapatok s�lyosan megrong�lt�k a r�mai g�tat, amelyet azt�n a szovjetek a kivez�nyelt k�rny�kbeli lakoss�ggal �ll�ttattak helyre.

A g�t t�rt�net�hez n�pi legenda is k�t�dik, mely szerint Kinizsi P�l, M�ty�s kir�ly h�res hadvez�re egy alkalommal a t�r�k el�l menek�lve �tugratott lov�val a felh�zott zsilip felett, az�ta a helyet Kinizsi ugrat�jak�nt is ismerik.

A r�mai k�g�t annak ellen�re, hogy l�tv�nyos �s �rt�kes m�eml�k, sajnos kevesek �ltal ismert, mivel a m�eml�kekkel foglalkoz� szakirodalom alig eml�ti, �gy a turist�k sem tudnak r�la, noha j� n�h�nyan elhaladnak felette. K�zigazgat�silag saj�tos m�don r�szben �sk�h�z, r�szben pedig P�tf�rd�h�z tartozik, a hat�rvonal a k�zponti csatorn�n kereszt�l h�z�dik. 

/�sk�i H�rek/

K�vetkez� cikk: �sk� t�rt�nete

 K�pt�r

El�z� r�sz:  A b�ntai k�b�nya t�rt�nete

<<Vissza a men�be