El�z� r�sz: A F�ld t�rt�nete 1. r�sz

A fanerozoikum (a jelenlegi) eon a f�ldt�rt�neti id�szalagon, az egyetlen, melyben gazdag �l�vil�g l�tezett. 545 milli� �vet foglal mag�ban. A n�v a g�r�g l�that� �let jelent�s� sz�b�l ered, mely arra utal, hogy az �l�l�nyek nagyobb m�ret�ek lettek a kambriumi robban�s �ta. A fanerozoikum el�tti id�szakot prekambriumnak is szokt�k nevezni. A fanerozoikum �s a prekambrium k�zti �tmenet id�tartama ismeretlen.

A 19. sz�zadban a hat�rvonalat az els� gazdag metazoon (�llati) maradv�nyokhoz k�t�tt�k. Azonban sok sz�z prekambriumi metazo�t azonos�tottak, mi�ta az 1950-es �vekben elkezd�d�tt a szisztematikus kutat�s. A legt�bb geol�gus �s paleontol�gus a prekambrium-fanerozoikum hat�rvonalat az els� trilobit�k (h�romkar�j� �sr�kok - k�p balra) �s archaeociath�k megjelen�s�hez k�ti; az els� v�ltozatos t�pl�lkoz�s� Trichophycus pedum nev� l�ny megjelen�s�hez; vagy a kis, �ltal�noss�gban egynem�, p�nc�lozott alakzatok csoportj�nak megjelen�s�hez, melyet „kis h�jas faun�nak” h�vnak. A h�rom k�l�nb�z� elv�laszt� hat�rvonalat n�h�ny milli� �v v�lasztja el egym�st�l.

A fanerozoikum h�rom kisebb f�ldt�rt�neti id�re osztjuk – paleozoikum, mezozoikum �s kainozoikum. Mag�ban foglalja sz�mos �llati t�rzs felemelked�s�t, ezeknek a t�rzseknek v�ltozatosabb form�kba t�rt�n� evol�ci�j�t; a sz�razf�ldi n�v�nyek felemelked�s�t; az �sszetett n�v�nyek fejl�d�s�t; a halak evol�ci�j�t; �s a modern �llatvil�g kifejl�d�s�t. A korszak folyam�n kontinensek �tk�ztek, kialak�tva az egyed�li sz�razf�ldet, a Pangae�t, majd ez sz�tszakadt a jelenlegi kontinensekre.

A paleozoikum f�ldt�rt�neti id� (a g�r�g palaio, „r�gi” �s zoion, „�llatok” szavakb�l, jelent�se „�si �let”), a fanerozoikum h�rom ideje k�z�l a legkor�bbi. Az �si �let 542 milli� �vvel ezel�tt kezd�d�tt �s 251 milli� �vvel ezel�tt fejez�d�tt be a nagy permi kihal�ssal. Hat f�ldt�rt�neti id�szakra oszlik, a legr�gebbit�l a leg�jabbig: kambrium, ordov�cium, szilur, devon, karbon, perm.

A paleozoikum az els� kem�ny h�j� maradv�nyok els� megjelen�s�nek id�pontj�t�l a nagy, kifinomult fel�p�t�s� h�ll�k �s viszonylag modern n�v�nyek uralkod�s�nak kezdet�ig tartott.

Kambrium (542 – 488,3 milli� �vvel ezel�tt) K�rnyezeti jellemz�k:    O₂ 12,5% - a mai szint 63 %-a, H�m�rs�klet: 21 �C

A kambrium az els� olyan f�ldt�rt�neti id�szak, amelyb�l a tengeri szivacsokn�l �s med�z�kn�l bonyolultabb t�bbsejt� �l�l�nyek fossz�li�i maradtak fenn. Egyes elk�pzel�sek szerint a kambriumban hirtelen mintegy �tven �l�l�nyt�rzs jelent meg �gy, hogy a legt�bbj�k el�deir�l nem is tudunk. Az organizmusoknak ezt a f�ldt�rt�neti m�rt�kkel gyors kirajz�s�t nevezz�k kambriumi robban�snak.

A sz�razf�ld�n is mozg� �llatok megjelen�s�nek els� bizony�t�kai k�z� tartoznak a fossziliz�l�dott kambriumi �llatnyomok, az �zeltl�b� nyomok �s a puhatest� nyomok. Sz�razf�ldi n�v�nyzetr�l ekkor m�g nem besz�lhet�nk, b�r a sz�razf�ld�n m�r mintegy 700 milli� �ve megjelenhetett egyszer� n�v�nyi �let, az egyszer� gomb�k pedig m�g kor�bban, mintegy egymilli�rd �ve. A sz�razf�ldek azonban ebben az id�ben m�g kopaszok voltak, sivatagosak, vagy agyagos talaj�ak.

A kambriumban a kontinensek teljesen m�shogy helyezkedtek el, mint ma. Val�sz�n�leg n�gy nagyobb f�ldr�sz l�tezett: az �szaki f�ltek�n Laurencia, Fennoszarm�cia �s Angara, a d�lin pedig a nagy Gondwana kontinens, a mai D�l-Amerika, Afrika, India, Ausztr�lia �s Antarktisz egy�ttese.

Ordov�cium (488,3 – 443,7 milli� �vvel ezel�tt) K�rnyezeti jellemz�k:   O₂ 13,5% - a mai szint 68 %-a, H�m�rs�klet: 16 �C  

A kambrium–ordov�cium kihal�si esem�ny az �l�vil�gon v�gigs�p�rt nagy kihal�si hull�mok k�z�l az els� volt, amelyre mintegy 488 milli� �vvel ezel�tt ker�lt sor. Kit�r�lte a p�rgekar�ak �s konodont�k t�bb t�pus�t �s radik�lisan cs�kkentette a trilobit�k v�ltozatoss�g�t. A kihal�si esem�nnyel bek�sz�nt�tt egy �j id�szak, az Ordov�cium.

Az ordov�ciumb�l b�s�gesen maradtak fenn fossz�li�k. A korszakban jelent�s mennyis�g� k�olaj �s f�ldg�z keletkezett. Ekkoriban jellemz�en magas volt a tengerek szintje. A tengeri nemzets�gek sz�ma n�gyszeres�re emelkedett. Megjelentek az els� tengeri moszatok �s korallmez�k (az egyed�l�ll� korallok m�r a kambriumban is l�teztek). Az els� sz�razf�ldi n�v�nyek a m�jmoh�khoz hasonl� apr� nem ed�nyes n�v�nyek voltak. Az els� sz�razf�ldi gomb�k kulcsszerepet t�lthettek be a sz�razf�ld ben�v�nyesed�s�ben, mivel szimbi�zis r�v�n hozz�seg�tett�k a n�v�nyi sejteket, hogy hozz�jussanak az �sv�nyi t�panyagokhoz.

Az ordov�ciumban a d�li sz�razf�ldek egyetlen nagy kontinensben, a Gondwan�ban egyes�ltek. A Gondwana az id�szak elej�n az egyenl�t�n�l helyezkedett el, az �ghajlat meleg volt, k�s�bb azonban a D�li-sark fel� sodr�dott. A leh�l�s gleccsereket form�lt a F�ld sarkain. A mai Afrika �s D�l-Amerika ter�leteit, amelyek akkoriban a D�li-sarkn�l fek�dtek, j�gsapka bor�totta.

Az ordovicium v�g�n elkezd�d�tt leh�l�s egy �jabb, imm�r a harmadik nagyobb eljegesed�st v�ltotta ki a F�ld�n. 

Szilur (443,7 – 416 milli� �vvel ezel�tt) K�rnyezeti jellemz�k: O₂ 14% - a mai szint 70%-a, H�m�rs�klet: 17 �C

A szilur kezdete ahhoz a nagy kihal�si esem�nyhez k�thet�, amikor a tengeri fajok 60%-a elt�nt.

Gondwana folytatta lass� v�ndorl�s�t d�l fel�, de bizony�t�k van arra, hogy a sziluri j�gsapk�k kev�sb� kiterjedtek voltak, mint a k�s� ordov�ciumi j�gkorszak idej�n. A j�gsapk�k olvad�sa �s gleccserek hozz�j�rultak a tengerszint emelked�s�hez. Egy�b kontinent�lis magok �s egy�b kontinent�lis t�red�kek v�ndoroltak egy�tt az egyenl�t� k�zel�ben. Megkezdt�k a m�sodik szuperkontinens, az Euramerika l�trehoz�s�t.

Panthalassa, a hatalmas �ce�n bor�totta az �szaki f�lteke nagy r�sz�t. Ebben az id�szakban a F�ld egy hossz�, meleg �vegh�z f�zisban volt, �s meleg, sek�ny tengerek bor�tott�k az egyenl�t�i sz�razf�ldeket. A szilur elej�n a gleccserek visszah�z�dtak a d�li sark m�g�, v�g�l a szilur k�zep�n csaknem teljesen elt�ntek. Viszonylag stabiliz�l�dott �ltal�nos �ghajlat jellemz� a korszakra, v�get �rt a kor�bbi gyors �ghajlati v�ltoz�sok sorozata. L�nyeges v�ltoz�s t�rt�nt a l�gk�r �sszet�tel�ben is. A szilur v�g�re a l�gk�r oxig�n tartalma annyira megn�vekedett, hogy az abb�l k�pz�d� �zonr�teg a felsz�nre �rkez� iboly�nt�li sug�rz�st minim�lisra cs�kkenthette. Ezzel megny�lt a lehet�s�g a n�v�nyek sz�razf�ldi elterjed�s�re.

A magas tengerszintek �s meleg, sek�ly tengerek kellemes k�rnyezetet ny�jtottak a tengeri �l�vil�g sz�m�ra. A halak sz�mottev� v�ltozatoss�got �rtek el, megjelentek az els� csontos halak, valamint mozgathat� �llkapocs jelent meg a halakn�l, ami az els� k�t-h�rom kopolty��vb�l alakult ki. V�ltozatos tengeri skorpi� fajok – n�melyik t�bb m�ter hossz� – vad�sztak a sek�ly sziluri tengerekben. Sz�zl�b�ak voltak az els� igazi sz�razf�ldi �llatok, melyek szint�n �ri�sira n�ttek. Az els� sz�vetes (ed�nyes) n�v�nyek ekkor jelentek meg. Ezek a t�pl�l�k sz�ll�t�s�ra val� sz�vetekkel is rendelkez� n�v�nyek m�r a sz�razf�ldre is kil�ptek. A szilur v�g�n egy kisebb kihal�si esem�ny k�vetkezett be, melynek oka ismeretlen.

Devon (416 – 359,2 milli� �vvel ezel�tt) K�rnyezeti jellemz�k: O₂ 15% - a mai szint 75 %-a, H�m�rs�klet: 20 �C

A devon id�szak fejlem�nye, hogy bizonyos halak lesz�rmazottai megh�d�tott�k a sz�razf�ldi �l�helyeket (n�gyl�b�ak). Ekkor terjedtek el a sz�razf�ld�n az els� �zeltl�b�ak is, mint a rovarok �s a p�kok.

L�tre j�ttek az els� f�s sz�r� sz�razf�ldi n�v�nyek, ami lehet�v� tette, hogy a n�v�nyek nagyobb m�retet �rjenek el (Devoni t�j, balra). Elterjedtek az els� nyitvaterm�k, hatalmas erd�ket alkotva. Az id�szak v�g�n �lt �sp�fr�nyok m�r nagyon sok k�z�s von�st mutattak a modern f�kkal. Megjelentek a korpaf�vek, zsurl�k �s p�fr�nyok kezdetleges k�pvisel�i. Az �ce�nokban a halak is diverzifik�l�dtak, a kor�bbin�l j�val nagyobb sz�mban jelentek meg a primit�v c�p�k �s elterjedtek a bojtos �sz�j� halak �s a csontos halak. Megjelentek az els� ammonitesz puhatest�ek.

A f�ldt�rk�pet ekkor d�len a Gondwana kontinens, �szakon Szib�ria (Angara pajzs) kontinens uralta, k�z�tt�k pedig kialakul�ban volt Euramerika szuperkontinense.

A karbon �s a perm hat�r�n t�rt�nt a k�t nagy eljegesed�si hull�ma k�z�l az egyik (a m�sik az ordov�cium v�g�n), amikor a d�li p�lus k�rny�k�n, a Gondwana �skontinens r�szein vastag j�gtakar� fejl�d�tt. A Gondwana jelent�s r�sz�t a perm kezdet�n m�g j�g bor�totta. Az �ghajlat a perm k�zep�t�l melegebb� v�lt, a gleccserek visszah�z�dtak, a kontinensk�z�p kl�m�ja sz�razabb lett. Valamennyi sz�razf�ld, kiv�ve Kelet-�zsia egyes r�szei, a Pangea nev� szuperkontinensben egyes�lt.

A tengerek szintje ekkoriban alacsony volt. A sek�ly tengerparti �l�helyek nagys�ga jelent�sen cs�kkent, att�l is, hogy egyetlen kontinens alakult ki, ami hozz�j�rulhatott, hogy a tengeri fajok egy jelent�s r�sze az id�szak v�g�n kihalt. A nagy kontinenst�mb�k sz�ls�s�gesen v�ltoz� h�m�rs�kleti viszonyokat, illetve id�szakos es�z�seket teremtenek. A Pangea bels� vid�keit hatalmas sivatag bor�totta. A perm idej�n keletkezett szikl�t gyakran festik meg v�r�s vas-oxid r�tegek, hiszen �ri�si, veget�ci�val nem fedett ter�letek voltak kit�ve az er�s napsug�rz�snak. Sok kor�bbi n�v�ny �s �llatfajta a megv�ltozott k�rnyezet miatt kihalt. A perm id�szak v�g�n a kisz�rad� lag�n�kban a f�ldt�rt�net legnagyobb s� telepei j�ttek l�tre, r�zpala telepek mellett.

A k�s� karbon idej�n �s a perm id�szak jelent�s r�sz�ben a cs�t�nyok primit�v rokonai voltak messze a legsikeresebbek a rovarok k�zt. Az ekkori rovarok mintegy 90%-a volt cs�t�nyszer�, de ebben az id�ben jelent meg t�bb fontosabb rovarcsoport is mint a bogarak �s a legyek. A nagy szitak�t�k voltak a domin�ns l�gi ragadoz�k �s val�sz�n�leg a f�ldi rovarvil�g cs�csragadoz�i is, tal�n m�g apr� gerincesekre is vad�sztak (egyes fajok sz�rnyfeszt�vols�ga el�rte a 73 centim�tert). Valamennyien k�t�lt�ek voltak.

A kor els� fel�ben a sz�razf�ldi faun�j�ban a pelycosaurusok (egy Edaphosaurus balra) �s a k�t�lt�ek voltak uralkod�ak, a legv�g�n megjelentek az els� cynodont�k, amelyekb�l k�s�bb kialakultak az eml�s�k, valamint els� archosaurusok, amelyekb�l a tri�szban  kifejl�dnek a dinoszauruszok. Megjelentek az els� nagy sz�razf�ldi n�v�nyev�k �s ragadoz�k.  Elterjedtek a n�gyl�b� h�ll�k (a madarak, krokodilok, gy�kok, k�gy�k �s a legt�bb mai h�ll� �sei).

A perm v�g�re gy�keresen �talakult a n�v�nyvil�g k�pe. A karbonra jellemz� csoportok jelent�s r�sze kihalt vagy visszaszorult �s elterjedtek a nyitvaterm�k. Megjelentek az els� mai f�k (feny�k, ginkg�k, cik�szok). A h�m�rs�kletet tekintve h�v�sebb �s melegebb peri�dusok v�ltakoztak, de az �ghajlat sz�razabb� v�l�s�nak trendje v�gig fennmaradt ezen korszak sor�n.

A perm–tri�sz kihal�si esem�nnyel z�r�dik ez az id�szak. Ez volt a f�ldt�rt�netben ismert legs�lyosabb kihal�s: becsl�sek szerint a tengeri fajok 96%-a, a sz�razf�ldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. A t�meges kihal�sok k�z�l kiz�r�lag ez okozott komoly vesztes�get a rovarvil�gban. A biodiverzit�s rendk�v�l s�lyos visszaes�se miatt az �l�vil�g talpra �ll�sa j�val hosszabb id�t vett ig�nybe a tri�sz elej�n, mint m�s j�l ismert kihal�sok ut�n.

A kihal�s k�t l�p�sben t�rt�nhetett, mintegy �tmilli� �v k�l�nbs�ggel. Okair�l t�bb k�l�nb�z� elm�let l�tezik. Az els�, kisebb l�p�st val�sz�n�leg fokozatos k�rnyezeti v�ltoz�sok eredm�nyezt�k. A tengerszint a perm legv�g�n vil�gszerte lecs�kkent, a tri�sz elej�n �jb�l glob�lis tengerszint-emelked�s k�vetkezett be. Nem kiz�rt, hogy ezek a v�zszintingadoz�sok is �sszef�gg�sben �lltak a kihal�ssal. M�g a m�sodik, val�ban t�meges kihal�s egy hirtelen fell�p� katasztr�f�hoz k�t�dhet. A k�s�bbi kelet-szib�riai plat�bazalt-kit�r�seket a f�ldt�rt�net egyik legnagyobb ismert vulk�ni esem�nyek�nt tartjuk sz�mon: mintegy 1,5 milli� km2-nyi ter�letet bor�tott be a bazalt, helyenk�nt t�bb mint 3 km vastags�gban. Ez ut�bbi bazalt�ml�s kor�t a leg�jabb m�r�sek k�zvetlen�l a perm-tri�sz hat�r el� teszik. Val�sz�n�leg ezek egy�ttesen vezethettek el a katasztrof�lis kihal�sig. 

A k�vetkez� r�szben a k�z�pid�be �rkez�nk, ahol a dinoszauruszok uralta vil�ggal, buk�sukkal ismerked�nk meg, ezt k�vet�en pedig a jelen korig t�rt�nt v�ltoz�sok ker�lnek bemutat�sra.

Forr�s: Wikip�dia