A kutat�sok szerint az �srobban�s �ta keletkezett, l�that� anyag az Univerzum �sszet�tel�nek alig ~5%-�t alkotja. Ennek nagy r�sze is szabad hidrog�n �s h�lium. Tov�bbi k�t �sszetev�je van vil�gunknak, k�zel 27%-a s�t�t anyag, a nagy t�bbs�ge pedig s�t�t energia.

A s�t�t anyag nem l�that�, ez�rt nevezik �gy, viszont  jelenl�t�re a l�that� anyagra �s a h�tt�rsug�rz�sra kifejtett gravit�ci�shat�sb�l k�vetkeztethet�nk.

A tudom�ny �s a technol�gia fejl�d�s�vel �vtizedek �ta m�r nemcsak az �gen l�that� csillagokat tanulm�nyozz�k a tud�sok, hanem a szabad szemnek l�thatatlan t�voli galaxisokat is megfigyelik. A megvizsg�lt t�bb ezer galaxisr�l rajzot alkottak �s meglep� m�don azt tapasztalt�k, hogy a galaxisok nem egyenletesen helyezkednek el a vil�gegyetemben, hanem h�l�s szerkezetbe t�m�r�lve tal�lhat�k. Egy sz�lv�n halmazokat, azok pedig szuper halmazokat alkotnak. Ezeket, porb�l �s g�zokb�l �ll� felh�k „k�tik” �ssze.

Ezzel csak az volt a gond, hogy a l�that� anyag mennyis�ge �s �gy s�r�s�ge olyan csek�ly, hogy nem alakulhattak volna ki ezek a strukt�r�k, hiszen rengeteg anyag kell ahhoz a gravit�ci�s er�h�z, mely ezeket az elk�peszt� sebess�ggel (a halmaz k�z�ppontja k�r�l) mozg� galaxisokat egy csoportba tartsa, �s ne rep�ljenek ki a halmazb�l.

Az a gravit�ci�s er�, ami ahhoz kellett, hogy a gyorsul� galaxisokat a halmazban tartsa teh�t sokkal t�bb anyagot ig�nyelt, mint ami l�that� volt. Ez a l�thatatlan t�meg a s�t�t anyag. Ma m�r m�s m�dokon is bizony�tott a s�t�t anyag l�tez�se (gravit�ci�s lencsehat�s).

A tud�sok, a csillagok �s galaxisok vizsg�lat�b�l - ahogy azt a kor�bbi fejezetekben taglaltam – meg�llap�tott�k, hogy a Vil�gegyetem tov�bbra is t�gul. A v�r�s eltol�d�sok �sszevet�se alapj�n az is kider�lt, hogy p�r milli�rd �ve,gyorsulva t�gul a kozmosz. Felvet�d�tt benn�k a k�rd�s, hogy vajon mi okozhatja ezt? 

S�t�t energia

A s�t�t energia az eg�sz Univerzumban er�s antigravit�ci�s hat�st, vagyis negat�v nyom�st fejthet ki. A negat�v nyom�s, nagy t�vols�gokon a gravit�ci�s vonz�st semleges�ti.

Az �srobban�s pillanat�ban hirtelen t�gult ki a t�r, majd egy id� ut�n a t�gul�s folyamata egyenletess� v�lt. Felt�telez�sek szerint a Nagy Bumm ut�n 5-6 milli�rd �ve kezdett t�ls�lyba ker�lnia s�t�t energia, �gy a vil�gegyetem ezt k�vet�en gyorsul� �temben kezdett t�gulni.Megfigyel�sek szerint a nagyon t�voli galaxisok egyre gyorsabban t�volodnak egym�st�l, vagyis a gravit�ci�s vonz�st legy�z� tasz�t� er� hathat az Univerzumban. Ezt a hat�st nevezik s�t�t energi�nak, mely szint�n nem l�that� (ez�rt s�t�t) �s a tud�sok jelenleg m�g azt sem tudj�k, hogy hol is keress�k �s mik�nt is tudn�k ezt kimutatni.

A leg�jabb (magyar) kutat�sok szerint az is elk�pzelhet�, hogy nincs is s�t�t energia!

Az Univerzum korai st�dium�ban az anyag szinte egyenletesen helyezkedett el a t�rben, azonban a gravit�ci� hat�s�ra elkezdett csom�sodni, �gy a t�r egyes r�szei �ress� v�ltak. Az Einstein-egyenlet szerint a t�r „megmondja” az anyagnak, hogyan mozogjon, az anyag pedig meghat�rozza, hogy a t�r hogyan g�rb�lj�n. Mivel �gy anyag n�lk�li ter�letek alakultak ki a t�rben ez�rt a t�gul�s egy id� ut�n elszabadulhatott (ehhez kellett az 5-6 milli�rd �v), ez�rt t�volodnak a galaxisok.

{Bizony�ra sokan hallottak m�r arr�l, hogy az Androm�da galaxis k�zeledik a mi Tej�trendszer�nk fel�. Hogyan lehets�ges ez? Ne feledj�k a t�r t�gul, viszont a benne l�v� anyag, k�l�nb�z� sebess�ggel mozog, ez�rt mondhatni utol�r minket az Androm�da, �gy a t�voli j�v�ben az �tk�z�s elker�lhetetlen.}

B�rmelyik elm�let legyen is igaz, jelen tud�sunk szerint az Univerzum t�rt�nete nagy val�sz�n�s�ggel sz�tfoszl�ssal v�gz�dik.

Eleinte a galaxisok t�volodnak el egym�st�l, majd a tov�bbi t�gul�s hat�s�ra a galaxisokban l�v� csillagok is hatalmas t�vols�gra ker�lnek egym�st�l, m�g a f�ny�k sem �rik majd el egym�st. T�bb� nem �llnak �ssze az anyagfelh�k, csillagokat alkotva. Ha lesz m�g bolyg� egy csillag k�r�l, arr�l feln�zve m�s csillagot nem is l�thatn�nk akkor. Miut�n az utols� csillag is kialszik, els�t�t�l az Univerzum.

Forr�sok:

Into the Universe with Stephen Hawking- Discovery Channe,

K�p: http://viszavzsodor.blogspot.hu/