Ezzel a s�t�tsz�rke k�ppel pr�b�lom �rz�keltetni a semmit. Ahogy azt kor�bban is tettem. Ha „k�ls� szeml�l�k�nt” ott lett�nk volna, a Nagy Bumm pillanat�ban, m�g egy „kicsi ideig” semmit sem lehetett volna l�tni, ugyanis a f�ny sem l�tezett. Se id�, se t�r, ez�rt az im�nt le�rt „kicsi ideig” kifejez�s is csak teoretikus,mint ahogyan a „k�ls� szeml�l�k�nt” is az, hiszen minden energia (merthogy az anyag sem l�tezik ekkor), ott van bent a Nagy Bumm-ban. Ami t�gulni kezdett. (Teh�t, kor�bban tett hasonlattal �lve: egy t�gul� szob�ban vagyunk.)

„Az Univerzum a l�tez�sbe t�gult” - Stephen William Hawking

Ezzel l�trej�tt a t�r. Hihetetlen sebess�ggel kezdett t�gulni a vil�gunk, benne a forr� sz�ntiszta energi�val. L�trej�tt az id�. Az Univerzum atomnyi m�retb�l, sz�z m�sodperc alatt akkora lett, mint a mi naprendszer�nk (kb. 1 f�ny�vnyi g�mb, ami hatalmas). A t�gul�s eredm�nyek�nt az iszonyatos mennyis�g� energia h�lni kezdett, ezzel l�trej�tt az anyag (szubatomi r�szecske form�j�ban, azaz az atomok �sszetev�i), valamint az antianyag.

Az anyag �s az antianyag nev�kb�l k�vetkeztethet�en, ha �tk�ztek, mindkett� megsemmis�lt, bel�l�k energia keletkezett. M�rpedig �tk�ztek. Szerencs�nkre az egyikb�l kicsit t�bb j�tt l�tre, minden egymilli�rdb�l 1 db anyagi r�szecske maradt fenn. Ez a „marad�k” anyag az, amib�l a jelenlegi Univerzumunk �ll.

Kicsit lass�tan�k, �s itt emeln�m ki, hogy a Vil�gegyetem kialakul�s-szeml�ltet�s�nek legnagyobb gyeng�je, a m�rt�kek, m�retek/mennyis�gek �rz�keltet�se, azok felfog�sa.

Az elk�pzelhetetlen nagy energi�b�l, felfoghatatlan mennyis�g� anyag �s antianyag keletkezett, majd semmis�lt meg �s m�gis oly mennyis�g� anyag maradt, hogy abb�l k�tezer milli�rd galaxis j�n majd l�tre benn�k megsz�ml�lhatatlan csillaggal, �s fekete lyukkal. Ez az a „marad�k” anyag.

Az elk�peszt� sebess�ggel t�gul� vil�gunkban, amely folyamatosan h�l, de m�g ekkor is iszonyat forr� volt, m�r lezajlott az anyag �s antianyag csat�ja, a Nagy Bumm ut�n 3 perccel megsz�lettek az els� atommagok (f�leg hidrog�n �s h�lium atommagok).

10 perccel a kezdet ut�n a kozmosz m�r sok ezer f�ny�vre t�gult.

330-380 ezer �vvel k�s�bb az atommagok �s elektronok a h�l� t�rnek k�sz�nhet�en, �ssze�lltak atomokk� �s fotonokk� (f�ny), az Univerzum sz�pen „l�that�v�” v�lt. Igen, t�bb mint 300 ezer �v telt el, mire �rz�kelhet�v� v�lt az Univerzum.

Az els� atomok l�trej�ttekor szabadult fel a kozmikus h�tt�rsug�rz�s, ami ma is bej�rja az eg�sz vil�g�rt.

Mi is hallhatjuk, �s megfigyelhetj�k, csup�n annyit kell tenn�nk, hogy bekapcsoljuk a t�v�t, r�di�t, �s eltekerj�k a fogott ad�sr�l a berendez�s�nket. A statikus zaj a t�v� k�perny�j�n az �srobban�sb�l visszamaradt kozmikus maradv�nysug�rz�s.

A Vil�gegyetem nagyr�szt forr� �s s�r� hidrog�n-h�lium anyagfelh�b�l �llt ekkor.

Gravit�ci�

Az �srobban�skor l�trej�tt a t�r, id�, �s anyag. A fizika t�rv�nyei is kialakultak, k�zt�k a n�gy alapvet� er�,ami a r�szecsk�k k�z�tt hat (k�lcs�nhat�s). A gyenge, az er�s, az elektrom�gneses �s a gravit�ci�s. Ez ut�bbi mindenre hat �s v�gtelen a hat�t�vols�ga, ellenben a leggyeng�bb er�. A t�vols�ggal n�gyzetesen cs�kken. Ugyan enn�l sokkal er�sebb k�lcs�nhat�sok �lnek a vil�g elemi r�szecsk�i k�z�tt, a t�volhat�suk pont ford�tott, a gravit�ci� v�gtelenbe hat, m�g a t�bbi k�lcs�nhat�s a k�zelbe.

M�ig k�rd�ses a bolyg�k keletkez�se mik�nt megy v�gbe, hisz a r�szecsk�k �sszetapad�s�hoz kell a gravit�ci�, de a k�rnyezetben kialakul� elektrosztatikus er�k pont sz�ttasz�tj�k a kialakul� anyagcsom�kat.

A t�meggel rendelkez� anyag, megg�rb�ti a teret, mondhatni belem�lyed a t�r sz�vet�be.

Felt�telez�sek szerint l�tezik egy elemi r�szecske, a graviton – amit m�g nem fedeztek fel – ez az energiaforr�s fejti ki a hat�s�t, a t�r g�rb�lete pedigfeler�s�theti azt.

A gravit�ci� hat�sa mindig egy ir�ny�, csak vonz �s nem tasz�t. Ebb�l kifoly�lag az id�h�z hasonl�t, mert az is csak egy ir�nyba terjed.

�gy hiszem az id� l�trej�tt�t k�vet�en az nem ugyanolyan m�rt�kben telt, mint a mai vil�gunkban. Kezdetben minden sz�munkra felfoghatatlan gyorsan t�rt�nt, de val�j�ban az Univerzum kialakul�sakor az id� sokkal lassabban telt, mint most. Az id� m�l�sa relat�v.

Ha nagy t�meg� test, pl. egy fekete lyuk k�zel�ben vagyunk, akkor ott a t�r jobban megg�rb�l, ez�rt az id� is lassabban telik. Mindenkinek aj�nlom az Interstellar c. filmet, mely ezt a jelens�get is bemutatja.

Ahogy t�gul �s tov�bb h�lt a vil�gunk, a f�k�nt hidrog�n- �s h�liumfelh� is szinte egyenletesen terjeszkedett a t�rben. Szinte!

A mi szerencs�nk, hogy az Univerzum egyik alapt�rv�nye, hogy semmi sem t�k�letes. Az anyagfelh� l�trej�tte ut�n 200 milli� �vvel, elkezdte kifejteni a gravit�ci�s er� a hat�s�t �s kisebb nagyobb-csom�kba kezdtek �ssze�llni a g�zfelh�k.

A hidrog�n a legegyszer�bb a g�zok k�z�tt, mindemellett nagyon sok energi�t rejt mag�ban. Ahogy a gravit�ci� �vmilli�k sor�n a g�zfelh�t �sszes�r�tette, azok atomjai egyre s�r�bben �tk�ztek egym�ssal, �gy a h�m�rs�klet egyre n�vekedett. Pr�sel�d�tt az anyag. Tiszta energia szabadult fel. Egy id� ut�n beindult a magf�zi�s folyamat, a hidrog�n atomok �sszeolvadtak �s l�trej�tt egy n�la nehezebb atom, a h�lium. L�trej�ttek az els� csillagok, melyek ezerszer nagyobbak voltak, mint a mi napunk. Ezek beragyogt�k az eg�sz t�gul� vil�gunkat.

K�vetkez� r�sz:

Univerzum t�rt�nete - Galaxisok keletkez�se

Forr�s

http://tudasbazis.sulinet.hu/, Into the Universe with Stephen Hawking- Discovery Channel

K�pek: https://segits.be, https://hdwallpaperim.com/, http://www.aldebaran.cz, http://www.newsweek.com/