Innen-onnan
2012.01.27. 12:17

Fleg a tbbletkalria hizlal, nem a mozgshiny
Lezrult egy vtizedes vita: korunk elhzsjrvnynak f okozja nem a kevs fizikai munka s a mozgshiny, sokkal inkbb a tlzott kalriabevitel. A krdst szmos oldalrl az Egszsggyi Vilgszervezet (WHO) vizsglta, s arra a kvetkeztetsre jutott, hogy az Egyeslt llamokban a lakossg slynvekedsrt szinte teljes mrtkben a tbbletkalria okolhat
A vizsglat eredmnyeit Amszterdamban az elhzsrl szl 17. eurpai kongresszuson ismertettk. Vilgunkban jelenleg csaknem egymillird ember hezik, s minden tdk msodpercben meghal egy gyerek a rossz tpllkozs okozta betegsgek kvetkeztben, ugyanakkor 1,6 millird tlslyos n s frfi l a jmd orszgokban s 400 milli ember tnylegesen kvr.
Ennek okt eddig kt tnyezben lttk: egyrszt a slytbbletet a mozgshinyos letmddal, msrszt a felesleges kalrik elfogyasztsval magyarztk.
Boyd Swinburn, a WHO elhzs megelzsvel foglalkoz kzpontjnak vezetje s kutatcsoportja 1399, egszsges felnttet s 953 gyereket vizsglt az Egyeslt llamokban, megmrve, hogy mindennapi letkhz - a gyerekek esetn a nvekedst is beleszmtva - naponta hny kalrira van szksgk.
A mezgazdasgi termels s az esetleges lelmiszerbehozatal adataibl kiszmoltk, hogy az amerikaiak 1970-tl kezdve tlag hny kalrit fogyasztottak el, majd ezt sszehasonltottk azzal a slytbblettel, amennyivel az tlagos llampolgrok kvredtek.
A felnttek a szmtsok szerint a mind nagyobb kalriafogyaszts miatt 10,8 kilval lettek volna slyosabbak, de az tlagsly csak 8.6 kilval nvekedett. A kutatk ezt gy rtkeltk, hogy a slynvekeds dnten a tbbletkalria kvetkezmnye, de szerencsre az utols harminc vben az amerikaiak tbbet is mozogtak, ezrt nem hztak olyan mrtkben, mint az a kalriatbblet alapjn vrhat volt.
A gyerekek ugyancsak hztak, de ppen annyival, amennyit a mind nagyobb kalriafogyaszts magyarzott. A kutatk szerint a tbb mozgs nagyon ajnlott, de a lnyegesen visszafogottabb tpllkozs ltfontossg volna.
Forrs:MTI
|