A kezd� l�p�seket 1962-ben tette meg dr. Johannes Kylstra fiziol�gus egy amerikai egyetemen. Egereken �s patk�nyokon v�gzett k�s�rleteiben az �llatok oxig�nnel tel�tett s�oldatot "l�legeztek" be. Az egerek k�pesek voltak a folyad�kot ki-be l�legezni, mik�zben elegend� oxig�nhez jutottak bel�le. A probl�m�t els�sorban az jelentette, hogy az �llatok szervezet�b�l nem tudott el�g gyorsan t�vozni a sz�n-dioxid, �s egy id� ut�n m�rgez� mennyis�g gy�lt fel bel�le. Nyilv�nval�v� v�lt, hogy ha valaha is szeretn�nek embereket l�legeztetni hasonl� m�dszerrel, meg kell oldani a sz�n-dioxid hat�kony elt�vol�t�s�t.

�llatk�s�rletek freonnal

Dr. Leland Clark a s�oldat helyett fluorsz�nhidrog�n vegy�letekkel (ilyen p�ld�ul a freon) pr�b�lkozott. Ezek a h�t�iparban is – igaz, m�s c�lra – alkalmazott anyagok az oxig�nt �s a sz�n-dioxidot is igen j�l oldj�k.

"El�sz�r olyan korasz�l�tteken alkalmazt�k, akiknek komoly l�gz�si probl�m�ik miatt nem volt es�ly�k a t�l�l�sre..."

Az oxig�nnel d�s�tott fluorsz�nhidrog�n folyad�kot "l�legz�" �llatok a k�s�rlet ut�n hetekig �letben maradtak. Az egyik probl�m�t az jelentette, hogy az egerek par�nyi l�g�tjaiban nem tudott el�g gyorsan mozogni a folyad�k, Clark ez�rt hipotermi�t id�zett el� az �llatokban. Az alacsony h�m�rs�klet lelass�totta az �letfunkci�ikat, aminek k�sz�nhet�en egy p�ld�ny h�sz �r�t is t�l�lt a folyad�kban. A kezdeti k�s�rletekben minden �llat t�d�k�rosod�st szenvedett, de ennek t�bbf�le oka is lehetett – a folyad�k reakci�ba l�pett a l�gh�lyagok fel�let�t bor�t� anyaggal, vagy a folyad�k tisztas�g�val volt gond.

Perflubron a korasz�l�ttek t�dej�ben

A k�vetkez� �vek sor�n folytat�dtak a kutat�sok, egyre t�k�letesedett a technika, �s a 90-es �vekre komoly sikereket �rtek el. Ennek egyik kulcsa a "r�szleges folyad�kl�gz�s" volt, amelyn�l nem a teljes t�d�t, hanem csak egy r�sz�t t�lt�tt�k meg folyad�kkal – konkr�tan a LiquiVent m�rkan�ven forgalmazott perfluor-oktil-bromiddal ("perflubron", C₈F₁₇Br), ami egy�bk�nt egy sz�ntelen, kis viszkozit�s�, v�zben �s olajban sem old�d� folyad�k. �gy t�nik, a leveg� jelenl�te kedvez�en befoly�solja az �raml�si �s diff�zi�s folyamatokat, vagyis hat�konyabb� v�lt a g�zcsere. El�sz�r olyan korasz�l�tteken alkalmazt�k, akiknek komoly l�gz�si probl�m�ik miatt nem volt es�ly�k a t�l�l�sre, �s akikn�l m�s kezel�sek nem vezettek eredm�nyre. T�z ilyen korasz�l�tt t�dej�t r�szben megt�lt�tt�k az eml�tett folyad�kkal, majd hagyom�nyos l�legeztet�g�pre kapcsolt�k �ket, 24-72 �r�nyi id�re. Ut�na egyszer�en visszat�rtek a "hagyom�nyos" g�zl�gz�sre (a perflubron elt�vol�t�sa egy�bk�nt egyszer�: mag�t�l szublim�l).

Forr�s: http://nyuz.elte.hu

 

A napjainkban haszn�lt folyad�k 65 ml oxig�nt, 228 ml sz�n-dioxidot tud feloldani 100 ml perfluorokarbonban.

El�ny�k

Hab�r mutatkoznak el�ny�k a folyad�kl�gz�s haszn�lat�val kapcsolatban, a PFC alkalmaz�s�ban nem alakult ki egys�ges, �gy haszn�lhat� elj�r�s:

• s�r�s�g�nek k�sz�nhet�en 20-szor jobban old�dik az oxig�n ebben a folyad�kban, mint a v�rplazm�ban
• mivel a folyad�k kit�lti a t�d�t, nincs kit�ve a nyom�sv�ltoz�soknak, �gy mindig egy �lland� nyom�s van jelen
• egy oxig�nnel d�s�tott fluorokarbon oldat 3-szor annyi oxig�nt tartalmaz, mint a vele egyen�rt�k� leveg�, vagy v�rplazma (t�rfogatilag)

H�tr�nyok

A folyad�knak tiszt�nak kell lennie. Kuty�kn�l akut gyullad�s jelentkezett, 3 nap m�lva javult, 10 nap m�lva m�g mindig jelentkeztek immunreakci�k, �s 18 h�nap m�lva j�ttek csak t�k�letesen rendbe.

Az eml�s�k m�g �gy is �rz�kenyek a nyom�sv�ltoz�sra. Mivel folyad�kokr�l besz�l�nk, amelyek nehezebbek a g�zokn�l, �s elt�r� tulajdons�gokkal rendelkeznek, ez�rt m�g az a probl�ma is fell�pett, hogy t�l lassan ment a be- �s kil�gz�s, teh�t meger�ltet� munk�t neh�z lenne elv�gezni.

Eml�s�kkel v�gzett k�s�rletek ut�ni boncol�sok kis m�rt�k� �d�m�t �s v�rz�st mutattak ki.

Haszn�lhat�s�g

Orvosi kezel�s

Az �jsz�l�ttek, ha nem k�pesek el�g sz�rfakt�nst termelni, t�dej�k nem lesz k�pes elv�gezni a l�gz�st. A sz�rfakt�ns bevonja az alveolusok fel�let�t, fel�leti fesz�lts�get keltve, mely kulcsszerepet j�tszik a t�d� rugalmass�g�nak fenntart�s�ban. 13 �jsz�l�ttet vizsg�ltak, akikben a sz�rfakt�ns mennyis�ge nem volt elegend� a l�gz�s fenntart�s�hoz. Folyad�kter�pi�t alkalmaztak, melyben PFC oldatot juttattak t�dej�kbe. Ezt 24-76 �r�n kereszt�l v�gezt�k, majd probl�ma felmer�l�se n�lk�l tudtak vissza�llni a g�zl�gz�sre (ahogy ez sz�let�skor is v�gbemegy, hiszen a magzat t�deje folyad�kkal telt).

11 �jsz�l�ttben javultak a l�gz�sfunkc�k, k�s�bb viszont 6 m�gis meghalt, de ez nem volt �sszef�gg�sben a folyad�kter�pi�val.

Forr�s: http://hu.wikipedia