Ezek a malmok az Aranyosk�ti-d�l� k�rny�k�n m�k�dtek. Itt sz�mos forr�s fakadt, melyek vize a B�ntai �rben gy�lt �ssze, ez a v�zfoly�s hajtotta az Aranyosk�ti-kall�kat.

A malmokban poszt� k�sz�t�shez sz�ks�ges gyapj� t�m�r�t�s�t, kall�z�s�t v�gezt�k. V�zi ker�kkel hajtott neh�z fakalap�csokkal t�m�r�tett�k a sz�r k�sz�t�shez felhaszn�l�sra ker�l� gyapj�t �s �ll�tott�k el� a sz�rposzt�t. A poszt� anyag�t a hamuh�zban k�sz�tett hamul�ggal itt feh�r�tett�k.

A XIX. sz�zad v�g�re, a XX. sz�zad elej�re a poszt�, mint ruhaanyag, kiment a divatb�l, hely�t �tvett�k a gy�rakban el��ll�tott ruhasz�vetek, �gy a malmok feleslegess� v�ltak. Ezut�n lassan pusztul�snak indultak, fa �s k�anyagukat a lakoss�g �p�tkez�sekhez fokozatosan sz�thordta. Manaps�g m�r szinte nyomuk sem maradt.

Az egykori kall�malmok viz�t a II. vil�gh�bor� ut�n elvezett�k P�tf�rd� ir�ny�ba, hogy ipari v�zk�nt hasznos�ts�k.

A falu legr�gibbnek tartott gabona�rl� malm�val folytatjuk az �sk�i malmok bemutat�s�t.

M�sz�ros malom

A Kerektemplom l�b�n�l �ll� malmot T�i vagy Falubeli malomnak is nevezt�k. �p�t�s�nek ideje ismeretlen, elk�pzelhet�, hogy az egykori �jlaky v�r mellett volt valamilyen k�z�pkori el�zm�nye. A XVIII. sz. v�g�n m�r �zemelt, ebben az id�ben 3db nagy fel�lcsapott v�ziker�kkel m�k�d�tt. Ekkori tulajdonosai nem ismertek, de az biztosra vehet�, hogy az 1900-as �vek el�tti id�szakban gr�f Witzleben-Altd�bern Henrik birtokolta, aki a k�rny�k iparos�t�s�ban j�tszott jelent�s szerepet. T�le v�s�rolta meg a malmot az 1900-as �vek elej�n M�sz�ros J�zsef, bakonyb�li sz�let�s� moln�r mester. Az elk�vetkezend� �vtizedekben az � csal�dja birtokolta �s haszn�lta az �p�letet. Ebben az id�szakban a malom 2 db fel�lcsapott v�ziker�kkel m�k�d�tt, mindkett� kb. 2,5 m �tm�r�j� volt, �s egy-egy malomk�vet forgattak.

A malom teljes�tm�nye 5-6 m�zsa gabona meg�rl�se lehetett 24 �ra alatt. 1905 k�r�l a moln�r korszer�s�tette a malomg�pezetet �s az egyik malomk� hely�be, Ganz hengersz�ket, egy darab has�bszit�t (a kor�bbi �gynevezett gatyasz�r szita helyett) illetve Szendy f�le darag�pet �s koptat�t szerelt be. A korszer�s�t�sek nyom�n a malom teljes�tm�nye dupl�j�ra n�t.

1910-ben a kor�bbi n�dtet�t lecser�lt�k cementcser�pb�l k�sz�lt tet�re. 1938-ban �jabb korszer�s�t�sen esett �t a malom, a k�t v�zikereket leszerelt�k �s egyik hely�re egy 8 l�er�s B�nki f�le v�zturbin�t helyeztek. 1942-ben M�sz�ros J�zsef fia, Lajos vette �t a malom vezet�s�t �s 1950-ig � m�k�dtette. A h�bor� ut�n a malmot nem �llamos�tott�k, de tulajdonosa v�g�l felhagyott a moln�rmesters�ggel. A g�peket hamarosan leszerelt�k, ett�l kezdve az egykori malom a mai napig lak�h�zk�nt funkcion�l.