A Rákóczi szabadságharc idején, a környéken portyázó kurucok a Zichy-ek által korábban idetelepített svábokat elűzték a faluból. Az 1710-es évek második felében a Zichyi család, nagyrészt szlovák anyanyelvű telepesekkel népesítette be a községet, ekkor érkezet Öskü első tanítója a faluba. Az oktatás ebben az időben még szlovák nyelven folyt, de idővel kétnyelvűvé vált. Az evangélikus és a római katolikus felekezet egészen a II. világháború utáni államosításig külön-külön iskolát tartott fenn.

Az Evangélikus Petőfi Elemi Iskola a mai Iskola utca és Petőfi utca találkozásánál (Orvosi rendelő épülete mellett) áll, de az elmúlt években lakóházzá alakították. 1934 és 1936 között építették, államosítása után Kulturális rendezvényeknek és a mozinak adott helyet, majd később újra tanterem céljára használták. Korábban az Evangélikus Iskola a Bántai út és az Iskola utca kereszteződésében álló saroképületben működött. Ez az épület az államosítás után több évtizeden keresztül továbbra is oktatási célokat szolgált, két tanteremmel és egy zeneteremmel.

A Római Katolikus Elemi Iskola a mai óvoda épületének helyén állt, melyet 1883-ban építettek. Az államosítás után a felekezeti iskolákat megszüntették, az épületet 1948-ban a nyári időszakban gyermekmegőrzőként használták.  A gyermekfelügyeletet 1948-tól Sinkó Erzsébet (Mekota Istvánné) látta el.

1954-ben Balassa Benő (akkori iskolaigazgató) közbenjárásával alakult meg a Napköziotthonos Óvoda, melynek irányítását is elvállalta. Az óvoda első önálló vezetőjét 1958-ban nevezték ki, Molnár Lászlóné személyében, aki 34 éven keresztül irányította az intézményt. A volt Római Katolikus Elemi Iskola épületében 1975-ig folyt az óvodai nevelés, ekkor lebontásra került, hogy helyén felépülhessen a jelenlegi épület.

Az építkezés ideje alatt a gyerekek azokban a helyiségekben lettek elhelyezve, amelyeket több átalakítás után, ma a polgármesteri hivatal tanácsteremként használ.

1981. április 4-én megtörtént az ünnepélyes átadása az új óvodának, melyet 1988-ban egy új csoportszobával is bővítettek.

1992-ben az óvodának új vezetője lett Nemes Sándorné személyében, őt követte 2007-től Bogdányi Józsefné. 2004-ben az 50. jubileumi évfordulón az intézmény felvette a Napsugár Óvoda nevet.

A II. világháború után a Tasner Ház (ma IKSZT), a központi iskola szerepét töltötte be egészen 1988-ig, a jelenlegi iskola átadásáig. Erre azért volt szükség, mivel az alsó tagozatos osztályok elhelyezésére nem volt megfelelő épület, ezeket a falu területén szétszórva az éppen rendelkezésre álló tanterem céljára alkalmasnak ítélt helyiségekben helyezték el. Ilyen szükség tanterem volt a Művelődési Ház előtere, klubterme, vagy éppen a Kultúrház hátsó részében lévő előadó terem, a könyvtár, valamint a mai családsegítő helyiségei, illetve a Mecset utca 5 szám alatti állami lakás. A felső tagozatos osztályok pedig a Tasner Ház tantermeit használták.

1948. június 17-én az állami általános iskola első igazgatója id. Javornitzky Ervin vette át a háború borzalmaitól megszenvedett tantermekben a tanítást. 1951-ben lemond az igazgatói beosztásáról, így rövid ideig Tóth Sándor töltötte be az igazgatói posztot. 1951. november 1-től 1967 júniusáig Balassa Benő volt az intézmény vezetője, ekkor 4 épületben, 6 tanteremben tanítottak. 1962-ben a járási tanácshoz küldött levelében kérvényezi, hogy az iskola épületek rossz, állaga miatt sürgősen új iskola építése szükségeltetik, 

erre azonban sajnos még 24 évet várni kellett. 1968 szeptemberétől 1980 júniusáig Ifj. Javornitzky Ervin volt az igazgató, az ő ideje alatt épült az új óvoda, így ekkor közös igazgatással működik a két intézmény. 1980 szeptemberétől Schenk Róbertnét nevezték ki igazgatónak. Az ő igazgatósága alatt épült fel az új iskola, mely 1991-ben vette fel Tasner Antal (író, akadémikus, ügyvéd) nevét, aki öskü neves szülötte, Gróf Széchenyi István személyi titkára volt. 2008 szeptemberétől Bódainé Koronczai Judit vezeti az intézményt.

/Ösküi Hirek/

Következő rész: Honnan ered a falu neve

 Képtár

Előző rész: Római katolikus templom

<<Vissza a menübe