Az el�z� r�szben megismerhett�k, hogyan alakultak ki a csillagok �s a galaxisok. 

Vil�gunk �lland� mozg�sban van. A Nagy Bumm ut�n 8 milli�rd �vvel A Tej�trendszer k�zep�t�l kb. 26 ezer f�ny�vre, galaxisunk sz�le �s k�zepe k�z�tt kb. 2/3-nyi �tra megsz�letett a Naprendszer�nk,benne a F�lddel. �jabb 5 milli�rd �v eltelt�vel pedig megjelent az ember, aki elkezdte f�rk�szni a feje felett elter�l� �gboltot, hogy azt�n v�laszt tal�ljon t�bbek k�z�tt arra a k�rd�sre, hogy honnan ered a Mindens�g.

A bolyg�nkr�l mind�ssze egy milliomod r�sz�t l�tjuk a vil�gegyetemnek, de m�gis k�pesek vagyunk az Univerzum eme par�nyi szelet�b�l kik�vetkeztetni a kozmosz eredet�t. Mindezt az �gbolton elsz�rt csillagok f�ny�b�l.

A csillagokb�l ki�rad� f�ny megkezdi �tj�t a v�gtelenbe.

A f�ny igen k�l�nleges jelens�g. Egyszerre hull�m �s r�szecske tulajdons�gokkal is b�r, fotonokb�l �p�l fel. A foton r�szecsk�nek z�rus a t�mege, ez�rt a leggyorsabban k�pes haladni a t�gul� t�rben. Megk�zel�t�leg 300 ezer kilom�tert tesz meg m�sodpercenk�nt, sebess�ge pedig �lland�. Ez a f�nysebess�g, enn�l gyorsabban – jelenlegi tud�sunk szerint – semmi sem k�pes haladni (a v�kuumban).

Mivel a f�nysebess�g v�ges, ez�rt a csillagb�l kiindul� f�nynek id� kell, hogy el�rje a megfigyel�t, min�l nagyobb e kett� k�z�tti t�vols�g, ann�l t�bb id�re van sz�ks�g. Ha p�ld�ul a Nap hirtelen elt�nne, mi m�g valamivel t�bb, mint 8 percig nem tudn�nk r�la, mert a F�ldt�l olyan t�vols�gra van, hogy onnan a f�nynek ennyi id� kell, hogy ide�rjen.

�rtelemszer�en, ha egy �vig „utazik” a f�ny, azt nevezz�k 1 f�ny�vnek. Iszonyat t�vols�got tud megtenni ezen id� alatt, k�r�lbel�l 9.460.800.000.000 km-t.

Valahol e t�rt�net �ssze�ll�t�sa elej�n utaltam r�, hogy a Vil�gegyetem kialakul�s-szeml�ltet�s�nek legnagyobb gyeng�je, a m�rt�kek, �rz�keltet�se, azok felfog�sa. Most ebb�l kaphatunk egy kis �zel�t�t:

Valamivel t�bb, mint kilencezer-n�gysz�zhatvan milli�rd kilom�tert (1 f�ny�vet) elk�pzelni nem lehet.

A nap csup�n sz�z�tven milli� kilom�terre van, de ez is oly nagy t�vols�g, hogy m�g ezt is nehezen lehet felfogni. Ezek a t�vols�gok �gymond egyenes vonalban �rtend�k, �gy sz�m�tjuk a f�ny�veket is. Csakhogy am�g a F�ld�n egyenes vonalban k�pesek vagyunk haladni a leveg�ben, rep�l�vel, addig a vil�g�rben ez m�r kor�n sem �gy van.

Rengetegszer eml�tettem, hogy Univerzumunk t�gul. A t�r folyamatosan t�gul, minden ir�nyba, �gy a f�nynek is t�bb utat kell megtennie emiatt, �gy a hull�mhossza is megny�lik. (P�r bekezd�ssel lejjebb erre a meg�llap�t�sra visszat�rek, mert sok mindenre v�laszt kapni a f�nyhull�mok tanulm�nyoz�s�b�l.)

Ebben a t�gul� t�rben minden anyag, mozg�sban van. A F�ld forog a tengelye k�r�l �s kering a Nap k�r�l sz�mos bolyg�val egy�tt. Napunkkal egy�tt egy szuper nagy fekete lyuk k�r�l is kering�nk sok m�s csillaggal egyetemben, �gy mint�z�dik spir�lis alakzatot a Tej�trendszer�nk. Galaxisok k�z�tt is v�ltozik a t�vols�g, �gy a Tej�trendszer�nk, benne a Napunk �s a F�ld is ennek megfelel�en tov�bbi mozg�st v�gez.

Bonyolult t�ncot j�r teh�t az anyag a Vil�gegyetemben, kozmikus sebess�ggel.

A legk�zelebbi csillag a Napon t�l a Proxima Centauri 4,24 f�ny�vre tal�lhat� t�l�nk, ami hatalmas t�vols�gnak t�nhet, de galaxisunkhoz m�rve elhanyagolhat�, az Univerzumhoz k�pest pedig m�gink�bb.

A ma l�that� �jszakai �gbolt hozz�nk k�zelebb es� csillagainak f�nye teh�t t�bb �vnyi, �vtizednyi ideje indultak el, a t�volabbiak, pedig t�bb sz�z-, ezer-, t�zezer �vet utaznak, m�g �szlelj�k �ket. M�s galaxis f�nyl� csillagai szabad szemmel nem l�that�ak, de t�vcs�v�n kereszt�l be�rkez� f�ny�k m�g t�bb ideje utazott az Univerzumban, mire ide�rt.

K�nnyen el�fordulhat, egy csillag t�bb ezer �ve nem l�tezik, de a f�nye m�g mindig �ton van �s mi m�g l�tjuk az �gen.

�rdekes�gk�nt megeml�ten�m, hogy van egy galaxis, aminek 13,1 milli�rd f�ny�vnyi �llapot�t l�thatjuk, de kutat�k kisz�m�tott�k, hogy 30 milli�rd f�ny�vre tal�lhat� t�l�nk. Ez az�rt lehets�ges, mert a folyamatosan t�gul� Univerzumban a f�nynek hosszabb utat kell megtennie.

Az Univerzum t�gul�s�t a f�ny seg�ts�g�vel �llap�tott�k meg a tud�sok.Felfigyeltek arra, hogy a t�vcs�veiken l�tott galaxisok sz�nk�pe v�r�s eltol�d�st mutat. A f�ny, hull�m. A hull�mok viselked�s�t a Doppler effektus r�v�n pedig m�r ismert�k a tud�sok.

Ha egy folyamatosan dud�l� vonat nagy sebess�ggel fel�nk k�zeledik, a hangj�t egyre magasabban halljuk (a hang hull�m�t maga el�tt tolja, ami miatt a hull�m s�r�bb� v�lik, nagyobb lesz a frekvenci�ja), de amint elhalad mellett�nk �s t�volodik, egyre m�lyebb� v�lik a hallhat� hang. A f�nyhull�mokra is igaz ez.

Mivel a k�k f�ny frekvenci�ja nagyobb, mint a v�r�s�, ez�rt a t�volod� �gitest� a v�r�s ir�ny�ba tol�dik, a k�zeled�� a k�k ir�ny�ba. �gy �llap�tott�k meg, hogy Univerzumunk t�gul.

A Doppler effektus alkalmaz�s�val t�bbek k�z�tt h�m�rs�kletm�r�st is tudnak v�gezni a csillag�szatban, innen tudhat�, hogy a t�gul� vil�gunk folyamatosan h�l.

De vajon meddig t�gul az Univerzum �s mi�rt nem �ll�tja meg ezt a folyamatot a gravit�ci�? 

K�vetkez� r�sz: Univerzum t�rt�nete - Egyszer minden v�get �r

Forr�sok

http://tudasbazis.sulinet.hu/, Into the Universe with Stephen Hawking- Discovery Channe

K�pek: https://hu.wikipedia.org/, https://www.nbcnews.com/,